nlc.hu
Szabadidő
Repülnek még az égen léghajók?

Repülnek még az égen léghajók?

A válasz meglepő módon: igen, bár nem túl sok. Léghajót építeni, fenntartani és elvezetni ugyanis igen drága és körülményes dolog, ráadásul olyan nagyon sok értelme nincs is. De azért nagyon szomorú lenne, ha teljesen eltűnnének ezek a lomhaságukban is kecses repülő hajók.

Bár időnként, kissé fellengzősen (de azért nem is egészen helytelenül) a hőlégballonokat is szokták léghajónak hívni, utóbbi elnevezés azért inkább a henger vagy szivar alakú, légcsavarokkal ellátott, levegőnél könnyebb gázzal töltött, összességében pedig tényleg egy repülő hajóra emlékeztető szerkezeteket illeti meg.

Ennek a típusnak legismertebb képviselője minden bizonnyal az egykoron a légi közlekedés egyik csillagának számító, ám az 1937-es Hindenburg-katasztrófát követően villámgyorsan történelem szemétdombjára kerülő elegáns, lomhán lebegő monstrum, a Zeppelin volt; máig tartó népszerűségére, illetve kultikus státuszára jellemző, hogy sokan minden léghajót vagy léghajószerű dolgot kapásból Zeppelinnek neveznek, és tulajdonképpen igazuk is van. Egyébként a léghajóknak alapvetően három fajtáját különböztetjük meg: a merev (ilyen volt a Zeppelin is), a félmerev, illetve a nem merev falúakat (ezeket angolul blimpeknek hívják, magyar névről nem tudunk).

Egy Zeppelin a huszadik század 10-es éveiből (fotó: Wikipedia)

Egy Zeppelin a huszadik század 10-es éveiből (Fotó: Wikipedia)

Bár mint ismeretes, nagyjából a második világháború után a sokkal gyorsabb, biztonságosabb és strapabíróbb repülőgépek, illetve helikopterek csaknem teljesen kiszorították az égről a léghajókat, azért nem tűntek el egyik pillanatról a másikra: utasszállításra és hadi célokra már nem, de reklámhelyként, teherszállításra, légi megfigyelésre, kutatási célokra, televíziós közvetítésekre és más hasonlókra (tehát olyan esetekben, amikor a sebesség és a manőverezési képesség nem volt olyan fontos, viszont sokig kellett egy helyben lebegni) még sokáig használták ezeket a régimódi légi óriásokat, leginkább a nem merev vázas fajtákat, azaz a blimpeket. Aztán lassan ezeknek is leáldozott.

Elsősorban azért, mert a léghajózás igen drága és körülményes dolog. Magát a hajót megépíteni, illetve fenntartani is rengeteg pénzbe kerül, a reptetéshez meg ugye héliumra van szükség, aminek szintén rohamosan emelkedik az ára a világméretű héliumhiány miatt: jelenleg akár kb. 100 ezer dollárba (úgy 40 millió forintba)is kerülhet egy út az üzemeltetőnek. Másrészt meg egy léghajót irányítani sem egyszerű dolog: ahhoz, hogy egy profi pilóta egyedül elvezethessen egy ilyen szerkezetet, átlagosan 250-400 órányi képzésre van szüksége (csak összehasonlításképpen: az egymotoros repülőgépek vezetésének elsajátításához 15 óra is elég). Nem csoda, hogy az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal közlése szerint az Egyesült Államokban ma mindössze 128 ember rendelkezik léghajóvezetői képesítéssel, és közülük csak 17-en kapnak fizetést azért, hogy teljes munkaidőben végezzék ezt a feladatot.

Egy modern zeppelin (fotó: Wikipedia)

Egy modern Zeppelin (Fotó: Wikipedia)

Harmadrészt meg: a drónok elterjedése és látványos technológiai fejlődése gyakorlatilag okafogyottá tette a léghajók alkalmazását, hisz az előbbiek segítségével jóval egyszerűbben és olcsóbban lehet légi felvételeket készíteni vagy geológiai kutatásokat folytatni. Egy friss felmérés szerint a világon jelenleg csupán 25 darab léghajó van többé-kevésbé aktív használatban, a többségük pedig egyszerű reklámcélokat szolgál, a többit meg leginkább sétarepülésre használják. Úgyhogy, ha nem történik valami csoda (mondjuk nem lesz lényegesen olcsóbb a hélium),akkor 10-20 éven belül valószínűleg örökre búcsút inthetünk ezeknek a fantasztikus légi szerkezeteknek, és legfeljebb a repülési múzeumokban találkozhatunk majd velük.

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top