Az elmúlt években – részben a pandémiának köszönhetően – egyre inkább arra kényszerített minket az élet, hogy újragondoljuk a munkához és a magánélethez való viszonyunkat. Már nem állítjuk élesen szembe e két életterületet, hanem egyre inkább olyan terekre és szolgáltatásokra vágyunk, melyekben munkával és magánélettel rugalmasan foglalkozhatunk. Olyan úti célokat és vendéglátó helyeket keresünk, amelyek nem irodák és nem otthonok, hanem kényelmet nyújtó menedékek, melyek társaságot és kapcsolatokat kínálnak. Ez derül ki Budapest egyik legújabb szállodája, a világszerte több mint 400 helyszínen működő Crowne Plaza friss, életmódbeli változásokat vizsgáló nemzetközi kutatásából.
A szállodacsoport budapesti egységében tavasszal indult egy beszélgetéssorozat ismert emberekkel, melynek első vendége Pataki Ági volt. Ezúttal pedig Tomán Szabina osztotta meg gondolatait Winkler Nórával erről a mindenkit érintő témáról.
Tomán Szabinát aligha kell bemutatni. Az egykori modell, üzletasszony és televíziós személyiség az elmúlt években nemzetközi vállalkozást épített fel az ötletéből, ma már az ország egyik legsikeresebb vállalkozója, s a Cápák között című műsor állandó szereplője. Nem meglepő, hogy a naptára hónapokra előre tele van, de mint mondja, számára ez már alap – csakis határidőnaplóból él, nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy elfolyjon vele az idő.
Persze ő sem volt mindig ennyire tudatos időgazdálkodás tekintetében, de egy-két komoly leckéből megtanulta, hogy igenis tudni kell nemet mondani, és úgy kell igazítania az életét, hogy jó legyen neki, a férjének, a két gyereküknek. Minden más csak ezután jöhet.
„Bevallom őszintén, a nemet mondás még mindig egy tanulási folyamat az én életemben, mert nagyon elfogadó és nyitott vagyok, de be kell látnom, hogy ha valami felborítja a rendszeremet, akkor vagy a családtól kell elvennem az időt, vagy olyan kompromisszumot kell kötni, ami a nap végén aztán senkinek sem jó.”
És hogy hogyan néz ki ez a szigorú napirend? A forgatási napokon 10-12 órát dolgozik, reggel 6-kor indul és előfordul, hogy éjfél van, mire hazaér. Majd miután a 2-3 hetes forgatás megtörténik, nincs pihenés, folytatnia kell a munkáját ott, ahol előtte abbahagyta. Illúziói senkinek ne legyenek, ha éppen nincs Cápák között, Szabina akkor sem teszi le a munkát délután ötkor, hanem miután a gyerekek lefeküdtek, és a férjével is megbeszélte a napi ügyeket, megnézi az olvasatlan leveleit, függőben lévő dolgait és elkezd készülni a másnapra.
Azt mondja, összeszedettségét egyrészt az édesanyjának, másrészt a modellkedéssel töltött éveknek köszönheti.
Anyukám nagyon belém nevelte a munka szeretetét, és azt, hogy semmit nem adnak ingyen. Minden olyan lépésem, amit nevezhetünk tudatosságnak is, az ebből fakad. Nekem meg volt szabva, hogy nyári szünetben igenis dolgozni kell, és ha elvállalok valamit, azt végig kell csinálni, ha nehéz, akkor is ki kell bírni.
A mama példáját és élethez való hozzáállását érezhetően mélységesen magáévá tette, mintegy hitvallásként beszél róla.
„Az a tudat, hogy valamit én teremtettem, én hoztam létre, az egy nagyon fontos dolog az ember életében, amit nem szabad elbagatellizálni. Minden lépést meg kell élni és örülni kell neki. Mindennap hálát kell adni azért, amink van, és kitartóan, keményen meg kell dolgozni mindenért – ezt hoztam én otthonról.”
Szabina nem tartja magát kemény nőnek, vallja ugyanakkor, ahhoz, hogy az ember kiteljesedhessen és önazonos legyen, meg kell húznia a határait. Értve ez alatt az emberi és az üzleti kapcsolatokat is.
Soha nem ülök olyan asztaltársaságba, ahol nem érzem jól magam, és soha nem üzletelek olyan emberekkel, akikkel nem érzem magam egy asztalnál jól. Lehet, hogy ez a gátja annak, hogy még tovább növekedhessek, de számomra ez nagyon fontos, így érzem magam önazonosnak.
Egy remek csapat nélkül persze nem érhette volna el mindazt, amit mostanra sikerült – ezt többször is hangsúlyozza –, és hozzáteszi, a csapatmunkáról annak idején Náray Tamástól tanult rengeteget.
„Tamásnál nem volt különbség szupermodell és öltöztető között, mindenki tudta, mi a dolga, tiszteltük egymást és mindig megköszöntük egymás munkáját. Azóta tudom, hogy a közösség, az együttműködés és a csapat nélkül nem lehet előremenni és nem lehet fejlődni.”
Nyilván nem véletlen, hogy modelltársaival havonta egyszer a mai napig is összejárnak és részei egymás életének.
És hogy hogyan lényegül át Tomán Szabina üzletasszonyból feleséggé és kétgyerekes anyukává? Amint mondja, ha kisebbik lányáról van szó, akkor mindössze 8 perc alatt. Ennyi idő alatt ér ugyanis haza cégük központjából, és kislánya olyan egyéniség, aki betölti a teret, úgyhogy nem is lehet nem rá fókuszálni. 16 éves kamasz lánya pedig elég önjáró már, és a szó összes értelmében nagyon színes egyéniség. Színes a haja, a körme, totálisan az ellentéte annak, amit Szabina képvisel, de ő ezt egyáltalán nem bánja, hanem épphogy büszke rá. Szerencsére remek a kapcsolatuk, nagyon tudják egymást inspirálni, bármennyire is két külön világ az övék.
Férjével nagyon figyelnek rá, hogy legyenek közös élményeik és ki tudják engedni a gőzt. Imádnak utazni, jókat enni – mivel párja vendéglátós, sokat járnak Michelin-csillagos éttermekbe, koncertre.
És bár azt mondja, ha pihenésről van szó, képes magát teljesen elengedni, de azért Tomán Szabina életének egyik fontos titka mégiscsak az, hogy nem érzi tehernek a mindennapokat, jól van a bőrében üzletasszonyként, mert nagyon szereti azt, amit csinál.