VIII. Orbán pápa 1623-tól töltötte be a katolikus egyházfői tisztséget. Pápasága alatt végigvezette Olaszországot a harmincéves háborún, amely az európai történelem egyik legpusztítóbb háborúja volt. Miközben hatalmas összegeket ölt abba, hogy Róma-szerte erődítményeket húzasson fel, saját magára és rokonságára is bőségesen költött a Vatikán pénzéből, többek között egy extravagáns, minden korabeli luxussal felszerelt pápai villát is építtetett. Számos intézkedése között pedig egy meglehetősen sajátos tilalmat is bevezetett.
A korabeli gazdagok és hatalmasok egyik kedvenc élvezeti cikke volt a tubák. A tubákot, vagyis a porított dohányt közvetlenül az orrba szippantották fel, a belélegzés vagy dörzsölés révén pedig a nikotin szinte azonnal felszívódott a véráramba. A porított dohányhoz gyakran fűszernövényeket, illetve virágokat, például rózsát, levendulát, szegfűszeget vagy jázmint is kevertek. A por felszippantása pedig, csakúgy, mint bármely más idegen anyag az orrüregbe jutva, óhatatlanul tüsszentést is előidézett. És éppen ez volt az, ami nem volt ínyére az egyházfőnek, VIII. Orbán ugyanis úgy ítélte meg, hogy a tüsszentés túlságosan hasonlít a szexuális extázishoz.
VIII. Orbán pápa (Forrás: Wikimedia Commons)
A tubákolás azonban szokás volt az egyházi személyek és a hívek körében egyaránt, akik akár a templomokban, mise közben is beleszippantottak olykor a tubákos szelencéjükbe. Egy jelentés szerint egy nápolyi pap például úrvacsoravétel után szippantott egy csipet tubákot, amitől olyan erősen tüsszögni kezdett, hogy az áldott úrvacsora vizet mindenki szeme láttára az oltárra hányta.
Az egyházfő mindezt megelégelve 1624-ben kiadott egy pápai bullát, melyben az egész világon, a katolikus egyház minden birtokán betiltotta a dohányzást és a tubákolást, ezzel együtt pedig az általa oly szemérmetlennek tartott tüsszögést is. A rendeletben kiközösítéssel és kárhozattal fenyegetett meg mindenkit, akit szent helyeken tubákoláson vagy dohányzáson kapnak.
A tilalom több mint egy évszázadon át érvényben maradt, mígnem XIII. Benedek pápa hatályon kívül helyezte azt, majd 1779-ben megnyitotta a Vatikán saját dohánygyárát.
