Ferenc pápa halála újra felkeltette az érdeklődést egy titkozatos, középkori irat, az ún. Szent Malakiás pápai próféciái iránt, amely bizonyos értelmezések szerint arra utal, hogy Ferenc pápa volt az utolsó egyházfő, és utána már csak a végítélet van hátra (noha, mint tudjuk, azóta a Bíborosi Kollégium sikeresen megválasztotta az új pápát XIV. Leó személyében.
77 pápanév
A több mint 900 évvel ezelőtt kelt prófécia állítólag minden egyes pápát számba vesz 1143-tól egészen napjainkig. Ahogy a Rapcsányi László írta a Vigilia katolikus folyóiratban, II. Celesztintől (1143) a világ végéig 112 pápát számlál, köztük 10 ellenpápát, két- háromszavas jeligével karakterizálva személyüket. A könyv megjelenése évéig 77 pápanév szerint szerepel a katalógusban. Az utolsó három kivételével mindegyikhez rövid kommentárt fűzött Alphonso Giaconius (Ciacconius, Chacon) spanyol dominikánus történész, az akkoriban kezdődött katakomba-feltárások jeles kutatója.
A folyamatosan következő későbbi pápáknál nevek már nem szerepelhetnek, csak jeligét közöl a jövendölés. Az utolsónál – vagyis a 112. pápánál – véget ér a történelem. A szöveg itt így szól:
A Szent Római Egyház nagy üldöztetése idején Petrus Romanus [Péter, a római] sok megpróbáltatás közepette legelteti juhait, majd a hét domb városa leromboltatik és a rettenetes Bíró ítélkezik népe felett. Vége.
XIV. Leó pápa (fotó: Antonio Masiello/Getty Images)
Az egyházfőkhöz társított jeligék (Fényesség az égben, Égő tűz, Mezei állat, Umbria rózsája, és más hasonló, misztikus-enigmatikus képek) általában több dologra is utalnak, többek között a pápa nevére (pápai neve, születési neve vagy családi neve), származási helyére vagy egy hozzá kapcsolódó címerre (pápai címere, családi címere, rendjének vagy származási helyének címere). Ezek gyakran szójátékokat is tartalmaznak, természetesen ékes latinsággal.
A pápai próféciákat az 1100-as években az írországi Armagh érsekeként szolgált Szent Malakiás jegyezte le, miután egy Rómában tett látogatását követően látomásai támadtak az eljövendő pápákról.
A próféciák utolsó előtti mottója – elvileg – XVI. Benedek pápához kötődik, aki 2013-ban lemondott a pápaságról, és 2022 végén halt meg. Ez így szól: Gloria Olivae, vagyis Olajfa dicsőségéből. Utána következik a már említett „Petrus Romanus”, azaz Ferenc pápa, akinek a halálával véget kellett volna, hogy érjen a pápaság és egyúttal a világ története.
Bár a pápai próféciákat a Vatikán hivatalosan nem ismeri el, bizonyos katolikus körökben évszázadok óta nagy befolyással bír: Malakiást III. Kelemen pápa kanonizálta 1190-ben, de nem a szenttéavatás hitelesítette a neki tulajdonított próféciákat, hanem a róla írt életrajz, amely Szent Bernát clairvaux-i apát munkája.
Szent Malakiás portréja egy mozaikon (fotó: Wikimedia Commons)
Akadnak azonban olyan bizonyítékok, amelyek kétségbe vonják pápai próféciák hitelességét.
Először is, csak 1595-ben tették közzé, noha Szent Malakiás 1148-ban halt meg. Nincs megbízható feljegyzés arról, hogy a prófécia a közbeeső 447 év alatt létezett volna: állítólag azért, mert egy római levéltárban kallódott, és csak 1590-ben fedezték fel újra. Persze az a tény, hogy a dokumentumról nem tesznek említést az állítólagos keletkezése és az újrafelfedezése közötti több száz év alatt, nem bizonyítja, hogy hamis, de jelentős kétségeket vet fel a hitelességével kapcsolatban.
Sokan azonban úgy vélik, hogy a mű egy 1590 körül készült hamisítvány, amelyet politikai céllal készítettek. Erre utal az is, hogy az 1590 előtti pápákhoz kapcsolt kis mottók vagy jeligék többé-kevésbé megfelelnek a valóságnak.
Csak néhány példa:
Ex Castro Tiberis – Tiberis kastélyából – Ez II. Celesztinhez (1143-1144) kapcsolódik, aki a Tiberis partján fekvő Citta di Castellóban született.
Frigidus abbas – Hideg apát – Ez XII. Benedekre (1334-1342) utal, aki egy Fontfroide („Hideg forrás”) kolostor apátja volt
De parvo homine – Egy kis emberről – Ez pedig III. Piusz (1503) jellemzése, akinek a családneve Piccolomini volt, ami a piccolo (kicsi) és az uomo (ember) szóból származik.
III. Piusz, a “Kicsi ember” (forrás: Wikimedia Commons)
A későbbi (1590 utáni) pápáknál ez a kapcsolat viszont már korántsem ilyen egyértelmű (vagy semennyire nem az). Íme, két jellemző példa:
Pia civitas in bello – Istenfélő város a harcban – Ez IX. Ince pápa (1591) mottója lenne, de a kapcsolat kissé mesterkélt. Egyesek szerint arra utal, Ince pápává választása előtt Jeruzsálem pátriárkája volt, és Jeruzsálem akár lehetne az istenfélő város, de ezzel az erővel Róma is az. Ráadásul Jeruzsálem ebben az időben nem volt keresztény város, és nem is állt háborúban senkivel.
Aquila rapax – Ragadozó sas VII. Piuszhoz (1800-1823) kellene kapcsolni, de ez szinte lehetetlen feladat. Bizonyos vélemények szerint a megfejtés az, hogy pontifikátusa átfedésben volt Napóleon uralkodásával, a híres hadvezért és hódítót pedig lehetne akár valamiféle éhes ragadozómadárként is jellemezni, de hát ez a magyarázat elég gyenge lábakon áll.
Illetve térjünk vissza még egy kicsit ahhoz a mottóhoz, amely állítólag Ferenc pápát jellemzi: „Péter, a római”. A Péter névnek nincs egyértelmű köze Ferenchez, akinek a valódi neve Jorge Mario Bergoglio volt. és annak ellenére, hogy olasz származású, Ferenc nem római születésű, hanem argentin. Továbbá: a Katolikus Enciklopédia megjegyzi, hogy bár a prófécia a római Pétert jelöli meg utolsó pápaként, de egyrészt nem közöl konkrét évszámokat, másrészt meg nem mondja ki, hogy nem lesz pápa közte és elődje között, akit ugye Gloria olivae (Olajfa dicsőségének) nevezett el el. A prófécia csupán azt állítja, hogy Péter, a római lesz az utolsó pápa – ezzel pedig tulajdonképpen nehéz is vitatkozni.
