Élő kövekként is emlegetik a romániai Costesti településen található trovantokat: ezek a kövek ugyanis képesek növekedni és mozogni is, anélkül, hogy bárki is hozzájuk érne. Egyesek szerint küllemükben, viselkedésükben valahol félúton vannak a kövek és a gombák között. És bár utóbbiakhoz semmi közük sincs, mégis van ebben a megközelítésben némi igazság.
A többségében gömbölyded formájú, kalcium-karbonát kövek egy kőmagból és az azt borító, cementált homokhéjból állnak, esőzés idején pedig ez a héj megszívja magát, ilyenkor a kövek növekednek, megváltozik az alakjuk, sőt el is mozdulhatnak a helyükről. További érdekességük, hogy ha kettévágnak egy-egy ilyen követ, láthatóvá válik, hogy a belsejükben a fatörzs évgyűrűihez hasonló, gömb alakú és ellipszoid gyűrűk találhatók.
A trovantok eredetét és a rejtélyes jelenség működését egyébként már az 1800-as évek vége óta kutatják a szakemberek, és számos hipotézis látott azóta napvilágot a témával kapcsolatban. A tudósok szerint a kövek mintegy 6 millió évvel ezelőtt, a területen akkoriban található üledékes medencében keletkeztek, nagy valószínűséggel nagy erejű és időtartamú földrengések következtében. A szeizmikus eredetet számos laboratóriumi vizsgálat is alátámasztja.
Ilyen kövek egyébként Románia más tájain is megtalálhatók, de előfordulnak más országokban, így például Oroszországban is. Kétségkívül azonban Costesti élő kövei a leghíresebbek, olyannyira, hogy védelmük érdekében egy helyi testület még 2004-ben létrehozta a Trovant Múzeumot, illetve Természetvédelmi területet, mely azóta már az UNESCO oltalmát is élvezi.
