nlc.hu
Szabadidő
Az Electrophone története

Az emberek már 120 évvel ezelőtt is hallgattak zenét a telefonjaikon

Ehhez pedig se mobiltelefon, se internet, se Spotify nem kellett. Bemutatjuk az Electrophone-t, a késő-viktoriánus korszak elsőszámú (és egyetlen) zenei streaming szolgáltatóját, amelyet végül a rádiózás széleskörű elterjedése söpört el a színről.

Amikor Alexander Graham Bell az 1800-as évek végén először mutatta be fantasztikus új találmányát, a telefont a nagyközönségnek, egyúttal felvetette, hogy a beszélő távírót (így is nevezték akkoriban) az üzenetek továbbításán és fogadásán kívül másra is lehetne használni: például szórakozásra.

A nyugati világ mérnökei – Budapesttől Dallasig – már elég korán elkezdtek kísérletezni azzal, hogy valamiképpen bővítsék a telefon felhasználási lehetőségeit: Franciaországban például Clement Ader 1881-ben aratott nagy sikert Théâtrophon nevű találmányával, illetve szolgáltatásával: mikrofonokat telepített különböző színházakba, közvetlenül a színpadok elülső szélén található ún. lábvilágítás (avagy rivaldafény) mellé, telefonkábeleket vezetett a párizsi csatornahálózaton keresztül, az előfizetők pedig élőben, a saját otthonukban élvezhették az előadásokat a telefonkészülékük segítségével (persze csak a hangot, hisz bármilyen csodálatos is volt ez a szerkezet, képet azért nem közvetített). Nem sokkal később egy angliai cég megvásárolta a technológia szabadalmát, és ezzel 1895-ben meg is kezdte működését a maga nemében mindenképpen úttörő jelentőségű London Electrophone Company:

amely az első olyan vállalkozás volt, amely telefonon keresztül sugárzott zenét a klienseinek.

És mindezt a századfordulón! (mármint a 19-20. század fordulóján).

Electrophone-t hallgató nő a századfordulón (fotó: britishtelehones)

Electrophone-t hallgató nő a századfordulón (fotó: britishtelehones)

Maga az Electrophone egy sztetoszkópra emlékeztető, kissé órmotlan fejhallgató volt, amely igen jól mutatott az elegáns viktoriánus hölgyeken és urakon. A készülék a telefonvonalakon keresztül össze volt kötve a londoni varietékkel (amit az angolok music hallnak neveztek), színházakkal, templomokkal, az operaházzaé és számos más intézménnyel, ahol rendszeresen zenét szolgáltattak, a felhasználók pedig, ha otthonuk kényelmében muzsikát akartak hallgatni, a Gerrard Streeten található Electrophone Exchange-t hívták fel telefonon vagy egy speciális Electrophone vevőegységen keresztül (utóbbiért mondjuk jóval többet kellett fizetni), majd közölték a diszpécserrel, hogy hová kérik a kapcsolást.

Aztán már csak hátra kellett dőlniük a karosszékben, és élvezni a zenét, amit a színházi reflektor mellé vagy a templomi kellék-bibliába rejtett mikrofon rögzített. Ez idő alatt a telefonvonalukat automatikusan kikapcsolták, így senki nem tudta hívni őket – akár azt is mondhatjuk, hogy ez némileg meglelőgezte a jó százzal évvel későbbi betárcsázós internetet. Egy 1906-os hirdetés szerint az Electrophone előfizetői tizennégy színház – Aldwych, Alhambra, Apollo, Daly’s, Drury Lane, Empire, Gaiety, Lyric, Palace, Pavilion, Prince of Wales’s, Savoy, Shaftesbury és Tivoli – műsora közül választhattak, emellett a Queen’s Hall és Royal Albert Hall koncertjeit hallgathatták, vasárnaponként pedig tizenöt különböző istentiszteleten vehettek részt virtuálisan.

Electrophone-hirdetés (fottás: britishtelephones)

Electrophone-hirdetés (fottás: britishtelephones)

Bár állítólag maga Viktória királynő is Electrophone-tulajdonos volt, a teljes képhez azért hozzátartozik, hogy a cég ügyfélköre soha nem tudott igazán nagyra nőni. 1896-ban mindössze 50 előfizetőjük volt, majd ez a szám 1919-ben már több mint 1000-re emelkedett, és 1923-ra ért a csúcsra: ekkor körülbelül 2000-en hallgatták a telefonos zeneközvetítést. Csakhogy közben 1922-ben elindult a BBC rádióadása is, ami gyakorlatilag egyik napról a másikra alapjaiban forgatta fel a piacot. Bár 1923 elején az Electrophone egyik igazgatója még azt nyilatkozta, hogy hosszú időbe telik, amíg a szórakoztató műsorok és az egyházi szertartások vezeték nélküli közvetítése eléri azt a tökéletességi szintet, ahol az Electrophone jelenleg tart, jóslata túlságosan optimistának bizonyult, és a cég alig két évvel később be is szüntette működését. Ekkor szinte az összes készüléket összegyűjtötték és megsemmisítették vagy újrahasznosították, így sajnos csak nagyon kevés eredeti Electrophone maradt fent.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top