Van Győr-Moson-Sopron megyében egy kis község, Tárnokréti. Megbújik a Hanság szélén és a Rábca mellett, alig kétszázan, ha lakják, nekem mégis az egyik kedvenc helyem Magyarországon. Mondhatnám, hogy a szuper kirándulási lehetőségek, a falu hangulata miatt, vagy azért, mert sosem láttam még ilyen közelről őzeket rohangászni, mint ott. De nem, igazság szerint kizárólag szentimentális okaim vannak: rokonaim laknak Rétiben.
Amióta az eszemet tudom minden évben (többször) ellátogatunk a Győr melletti községbe. Bár hozzáteszem ettől még nem lettem kevésbé városi gyerek, rettegek a tyúkoktól, szóval részemről a hús a hentespultból jön, és akkor a fejemben a csirkék is meg én is békésen élhetünk. Most úgy tűnhet, hogy általános madárfóbiám van (van rá esély, a galambokat sem csípem; pszichológusok jelentkezését szívesen fogadom), a gólyákat azért kifejezetten kedvelem. Ezért lepődtem meg, hogy még nem hallottam Tárnokréti gólyájáról.
Pedig még 2021-ben állítottak szobrot az állatnak, aki 1936-ban érkezett meg afrikai teleléséből a faluba – egy nyílvesszővel átlőve. A természet című újság az év júniusi számában írta meg annak a fehér gólyának a történetét, ami Dél-Afrikából a Boszporuszon át érkezett meg Tárnokrétibe tavasszal egy nyíllal a testében. A madár nemcsak, hogy megtette ezt a hosszú utat, de felépült, egy ház tetején fészkelt és felnelvelt párjával két fiókát. Az életét a testéből kiálló nyílvesszővel élte.
Fotó: Országos Széchényi Könyvtár/A természet c. folyóirat; Bödecs Gyöngyi Ilona
„Célunk emléket állítani a tárnokréti gólya különös esetéről, melyről egykori öregek beszéltek, de az idő múlásával feledésbe merülhet” – olvasható a falu önkormányzata által minden március elején kiállított gólyaszobor plakettjén. Hozzátették, hogy a madár külsejét az újságcikkben megjelent fotó alapján rekonstruálták. „Nekünk azt üzenheti, ha végzetesnek tűnő helyzetben vagyunk, akkor se adjuk fel. Legyen ez a jelképünk!”
Nem ő volt az első eset
A természet folyóirat egy német, illetve egy másik magyar esetet is említ, ahol az Afrikából hazatérő gólyára nyíllal átlőve találtak rá. Dr. J. Thienemann Rossitten című 1928-as könyvében arról írt, hogy Sevillában lőtt le egy vadász egy gyűrűzött német gólyát, aminek a hátában nyílvessző vashegyét találta. Az 1900-as évek elején Szepes környékén volt a harmadik gólya, aminek szintén nyílhegy volt a testében. Ugyan a repüléshez legfontosabb szerve, a mellizma sérült meg, ő végül sikeresen hazajutott Tárnokréti madarához hasonlóan.