Stephen Frears egy 83 éves rendezőlegenda, és ha valaki ennyi idős és ilyen múlttal bír, már semmi sem bírhatja rá arra, hogy lakatot tegyen a szájára. Pont ezért volt óriási élmény beszélgetni vele, mert kerülte az interjúzáskor megszokott illedelmességi köröket, sőt volt egy pont, amikor megfordította az interjú menetét, és ő kezdett kérdezgetni engem. A rezsim című HBO Max sorozat hat epizódjából hármat Frears, hármat pedig a másik beszélgetőtársam, Jessica Hobbs rendezett.
Tracey Seaward producer, Stephen Frears és Jessica Hobbs rendezők A rezsim premierjén (Fotó: Marion Curtis/StarPix for HBO Max)
Üdv. Csaba vagyok Orbán Viktor országából.
Stephen Frears: Ó, Istenem! Ezek szerint te sokat tudsz a diktátorokról. Jól mutattuk be a dolgot?
Egészen elképesztő dolgokat mutat A rezsim, néha mégis az jutott eszembe, hogy a valóság sokszor a legkattantabb fikciónál is vadabb dolgokat produkál. Nem így gondoljátok?
Stephen Frears: Túl nagy önuralmat gyakoroltunk volna? Borzalmasabb, sötétebb dolgokra lett volna szükség?
Jessica Hobbs: A mondanivaló mellett fontos volt számunkra, hogy ez egy szórakoztató sorozat legyen. A szórakoztató faktorhoz azonban viccesnek és okosnak kellett lennie, és az is fontos volt, hogy a főhőseink karizmatikusak legyenek, hiszen azt szerettük volna, hogy az emberek nézni akarják őket. Úgy hiszem, hogyha ennél is sötétebb képet festettünk volna róluk, azzal rengeteg nézőt tartottunk volna távol a sorozattól.
Stephen Frears: Budapesten élsz?
Igen, itt lakom.
Stephen Frears: És újságíróként szabadon írhatsz és kérdezhetsz?
Azért ez még nem egy igazi diktatúra, bár tény, hogy a helyzet évről évre rosszabb.
Stephen Frears: Az, hogy szabadon írhatsz és kérdezhetsz, azért nem tűnik rossznak.
Van még a magyar sajtónak egy része, ahol ezt szerencsére meg lehet tenni.
Stephen Frears: Kate Winslet már rég bezáratta volna a lapotokat. (nevet)
Kate Winslet és Matthias Schoenaerts A rezsim c. sorozatban (Fotó: HBO Max)
A sorozat többször emlékeztetett engem a Romanovokra, Raszputyinra, a Ceaușescu házaspárra, sőt még Margaret Thatcherre is. Ez szándékos volt, vagy csak én látom bele?
Stephen Frears: Arra határozottan emlékszem, hogy Raszputyin nekünk is eszünkbe jutott, őt többször is emlegettük. Kate Winslet sorozatbéli megjelenésében pedig tényleg van valami, ami sokakat Margaret Thatcherre emlékeztet. A Ceaușescu házaspár kapcsán elsősorban a hírhedt palotájuk volt az, ami megihletett minket, Imelda Marcos pedig a sok cipője miatt jutott eszembe. De azon se fogok csodálkozni, ha valakinek Putyin jut majd eszébe a sorozatról, sőt akár Donald Trump és Marine Le Pen is benne lehet a pakliban.
Jessica Hobbs: Önmagában az, hogy ilyen sok név és ilyen sok ország szóba került, azt jelzi, hogy ez egy nagyon széleskörű probléma, ami már régóta velünk van. Az autokratikus berendezkedés valamilyen formában mindig visszatér, a világ képtelen szabadulni tőle. Will Tracyék (a sorozat showrunnere – a szerző) forgatókönyvében pont az volt a csodálatos, hogy annyi mindenből merítettek, hogy ez által inkább magát a jelenséget állítják pellengérre, és nem egyetlen országot vagy diktátort kritizálnak. Ettől lesz egyedi a végeredmény.
Mit gondoltok, Kate Winslet és Matthias Schoenaerts mit adott hozzá a papíron szereplő karaktereikhez?
Stephen Frears: Nekik köszönhetően hisszük el, hogy ez a két ember vonzódik egymáshoz és idővel egy szerelmespárt alkotnak. Két pompás színészről beszélünk, akik azonnal ráéreztek, hogy miről szól ez a sorozat, és mindent kihoztak belőle.
Jessica Hobbs: Nekik köszönhető, hogy úgy működtünk, mint egy társulat, és ők ketten álltak a társulatunk élén. Elérték, hogy mindenki örömmel dolgozzon velük. Folyton azon dolgoztak, hogy megtalálják az abszurdba hajló történet igazságát. Tudták, hogy itt a szituációk viccesek, amikbe a karaktereik kerülnek, de magukat a karaktereket abszolút komolyan vették, mindketten igazi drámai alakítást nyújtottak. Egyértelműen túlteljesítették az elvárásainkat. Kate játékát döbbenetes volt nézni már az első olvasópróbán is, az pedig igazán lenyűgöző volt, amikor az első forgatási napon ott állt előttünk Elena öltözékében.
Mesélnétek arról, hogyan alkottátok meg közösen A rezsim látványvilágát?
Stephen Frears: Nem közösen csináltuk, hanem minden úgy volt, ahogyan én akartam. Egy vérbeli zsarnok rendező vagyok. A forgatásaimon nincs demokrácia. (mosolyog)
Jessica Hobbs: (nagyon nevet) Amikor csatlakoztam a produkcióhoz, már nagyon sok terv készen állt, de Stephen igazán nagylelkű volt és értékelte az ötleteimet. Egy egészen kiváló kreatív csapat állt mögötte, akiknek a munkáját megörököltem tőle, és nagyon boldog voltam mindazzal, amit kaptam. A látványtervezők és a jelmeztervezők igazán kitettek magukért.
Mit élveztetek a legjobban A rezsim készítésében?
Stephen Frears: Nem minden nap fordul elő, hogy egy sorozat kedvéért ki kell találni és meg kell alkotni egy komplett országot a lakóival egyetemben. Ez a része rögtön izgalmasnak tűnt.
Mit gondoltok, hogyan reagálnak majd a nézők a vígjáték és a dráma vad keverékére?
Stephen Frears: Ezt a kérdést igazából nekünk kellene feltennünk, hiszen egyike vagy az elsőknek, akik láthatták A rezsimet. Legalábbis az első olyan nézőknek, akikkel alkalmunk nyílik beszélgetni. Mivel már láttad, akár meg is válaszolhatnád a kérdést, mert ez minket is érdekel. Amikor filmet készítesz, sokáig fogalmad sincs az eredményéről. Ezzel csak akkor szembesülsz, amikor először találkoznak vele a nézők. Néha persze vannak sejtéseim, hogyan reagálnak majd, de A rezsim annyira más, mint bármi, amit korábban készítettem, hogy elképzelésem sincs arról, tetszeni fog-e az embereknek.
Kate Winslet és Matthias Schoenaerts A rezsim c. sorozatban (Fotó: HBO Max)
Jessica Hobbs: Nemrég egy újságíró azt mondta nekünk, hogy soha nem látott még hasonlót. Én nagyon örültem ennek, mert pont az volt az egyik célunk, hogy valami igazán különlegeset alkossunk. Remélem, hogy a nézők viccesnek találják majd, ugyanakkor bízom abban is, hogy kicsit kényelmetlen lesz nézniük. A sorozat reagál ugyan a valódi világ történéseire, de nem azzal a szándékkal csináltuk, hogy egy konkrét országot vagy korszakot figurázzunk ki. A diktátorok természetét és a diktatúrák működését járjuk körbe, és bemutatjuk, hogyan és miért erősödik a populizmus a világban, és hová vezethet mindez. Mindezt pedig két ember kapcsolatán és szerelmén keresztül mutatjuk be, ami személyesebbé teszi a dolgot.
Elena bizonyos szempontból röhejes figura, de az utolsó részhez érve tragikus karakterré válik. A diktátorokra tragikus figuraként tekintetek?
Stephen Frears: Semmi tragikusat nem látok a diktátorokban. Igazán felemelő nap volt számomra, amikor a Ceaușescu házaspárt kivégezték.
Lehet, hogy szörnyű, amit mondok, de egészen elképesztő, hogy az ilyen sok szörnyűséget tévő emberek ilyen hosszan életben maradhatnak. Hogyhogy nem követnek el ellenük merényletet? Hogy lehet, hogy senki sem próbálkozott merénylettel Donald Trumppal szemben?
A bérgyilkosok csak lazsálnak. Egy percig sem látom a diktátorokat tragikus alakoknak. A sorozatunk látszólag tragikus véget ér, de ennek megvolt az oka.
Jessica Hobbs: (nagyon nevet, majd kis szünet után megszólal) El akartuk gondolkodtatni az embereket, hogy az ekkora hatalommal és ilyen pozícióval rendelkező emberek miért képesek elnyerni a közvélemény szimpátiáját.
A rezsim (Fotó: HBO Max)
Mit gondoltok, a sorozatot bemutatják majd Kínában?
Stephen Frears: (nagyon nevet) És Oroszországban?
Kínát sokszor emlegetik a sorozatban, de Oroszországot nem, ami az előbbit a sorozat világán belül valóságosabbá teszi.
Stephen Frears: Ez így van.
Szerintetek a mai politikai valóságban milyen jelentőséggel bírhat A rezsim?
Stephen Frears: Sajnos kénytelenek vagyunk tanulni ezt a dolgot, amit te már egy ideje a saját bőrödön tapasztalsz. Tudnunk kell, mit jelent. Ez a sorozat a tanulás része. Izgatottan várom a fogadtatását a következő hetekben.
Jessica Hobbs: A világ gyorsan változik körülöttünk, egyre vadabb dolgok történnek a politikában, és pont ettől lesz élő ez a sorozat. A rezsim azért készült, hogy általa beszélgethessünk a világról, ami körbevesz minket. Remélem, sikerül elgondolkodtatnunk az embereket.
