Hogy a világon jelenleg hány beszélt nyelv létezik, az nem egyértelmű, ahogy az sem pontosan meghatározott, hogy mi számít önálló nyelvnek, és mi csupán dialektusnak.
Becslések szerint egyébként a beszélt nyelvek száma körülbelül 6-7 ezer, a különböző dialektusoké pedig akár 20 ezerre is rúghat.
Ahogy a languagesindanger.eu (nyelvek veszélyben) írja, világ nyelveinek többségéről nagyon keveset, vagy semmit nem tudunk. Először is még mindig vannak a Földön nehezen megközelíthető és akár felfedezetlen területek. A Földön a legjelentősebb nyelvi sokféleséget mutató terület Pápua Új-Guinea, ahol 850 nyelvet beszélnek. Itt olyan törzsek is élnek, amelyek tudatosan kerülik a kapcsolatot a külvilággal, így az ott beszélt nyelvekről csak sejtéseink lehetnek. Nagyon valószínű tehát, hogy vannak még számunkra ismeretlen nyelvek a világon.
A másik ok abban rejlik, hogy nem lehet egyértelműen meghatározni, mit tekintünk egy nyelv nyelvjárásának, és mit tartunk külön nyelvnek. A kettő megkülönböztetésének egyik kritériuma lehet, hogy a két nyelv(változat) beszélői megértik-e egymást. Felmerül a kérdés, mit jelent voltaképpen a kölcsönös érthetőség. Milyen mértékben kell a két változatnak közös szókinccsel rendelkeznie? A nyelvtani szerkezeteknek teljesen vagy részben kell csak megegyezniük? És mi a helyzet akkor, ha a különböző nyelvváltozatok beszélői ugyan nehezen értik meg egymást, de egyazon közösség részének érzik magukat?
Őslakosok Pápua Új-Guineán (fotó: Wade Davis/Getty Images)
Így azt is nehéz megmondani, hogy hány veszélyeztetett vagy akár kritikusan veszélyeztetett (vagyis a kihalás szélén álló) nyelv lehet. Talán meglepő, de ebben az esetben a beszélők száma kevésbé fontos, mint a kormegoszlásuk. Indonéziában vannak olyan súlyosan veszélyeztetett nyelvek, amelyeknek a akár kétmillió anyanyelvi beszélője is él, de mindannyian előrehaladott korúak, és a fiataloknak nem vagy csak alig adják át a nyelvet.
Ugyanakkor, bár az olaszországi Dolomitok vidékén, Dél-Tirolban honos ladin nyelvet már csak 40 ezren beszélik, szinte minden gyermek még mindig anyanyelvként tanulja; így a ladin jelenleg nem veszélyeztetett. Hasonlóképpen, a hawaii nyelvnek is csak körülbelül 1000 beszélője van, ám ezen a számon nagyjából sikerült stabilizálni, és ma már az óvodától a 12. osztályig folyik iskolai oktatás a nyelven; így a nyelv csupán veszélyeztetettnek minősül.
Mindenesetre – ha hihetünk a szakértőknek – még legoptimistább forgatókönyv szerint is a mai nyelvek nagyjából fele ki fog halni a következő 50-100 évben. Most is számos kisebb, periférikusabb nyelv vívja éppen a haláltusáját – vagy már ki is halt, csak éppen a világ jelentős hányada erről nem értesült.
Ilyen például a brazíliai Japura folyó mentén beszélt kawishana (kaixana) amelyet egykor sok őslakos használt, ám egy 2012-es adat szerint ma már mindössze egyetlen darab ember beszéli. Hogy az illető él-e még egyáltalán, az jó kérdés – a mi tippünk az, hogy valószínűleg már nem, ugyanakkor az biztató, hogy a kawishanát ettől függetlenül még nem nyilvánították hivatalosan kihalt nyelvvé.
Az ausztrál aboriginal nyelvek közé tartozó paakantyit állítólag még mindig beszélik a Darling folyó menti régiókban, de már csak néhányan. Hogy pontosan hányan, arról elég eltérő információkat találni: bizonyos források szerint kb. két tucatnyi anyanyelvi beszélő van mások szerint meg csupán kettő, de arról is olvasni, hogy ez a szám már száz körül lehet. Az bizonyosan jó hír, hogy néhány iskola a közelmúltban bevezette a paakantyi nyelv oktatását, hogy egy újabb generáció is megismerhesse.
Nigériai vallási szertartás (fotó: Jorge Fernández/LightRocket via Getty Images)
Egy 2007-es becslés szerint az egykor széles körben elterjedt, szinte minden őslakos egyházi vezető által használt liki nyelv beszélőinek száma hét és tizenegy között mozgott; ők az Indonézia partjainál fekvő Pápua régió szigetein éltek szétszóródva. Hogy számuk jelenleg mennyi lehet, azt illetően ismét csak találgatni tudunk, de alighanem inkább a nullához közelít. Mindenesetre hivatalosan még ez sem került fel a kihalt nyelvek listájára.
A bantu nyelvek közé tartozó njerep Kamerunban már kihalt, Nigériában pedig mindössze 4 személy beszéli, akik közül a legfiatalabb is már hatvan éves, így a nyelv túlélésének esélye elhanyagolható.
Viszont ez – ellentétben a fentiekkel – egy viszonylag friss, 2018-as adat, így könnyen elképzelhető, hogy njerep utolsó beszélői még ma is élnek. Ha ez így van, akkor minden bizonnyal ez lehet jelenleg a legkevesebb ember által beszélt nyelv az egészen világon.
