Lovaglópálca kell?!

Könnyen úgy lehet járni, mint Bridget Jones, aki inkább a leheletnyit csábosabb külsőt (laposabb hasat-feneket) kölcsönző gigászi bugyit választotta az ominózus estére a fél popsira sem elegendő, de kétségtelenül szexi, pöttömnyi tanga helyett. Aztán mi lett belőle… ott volt a döntő pillanat a hatalmas fehér förtelemmel együtt.

Sok nő irigyelhette abban a jelenetben René Zellwegert, amikor Hugh Grant felajzott félistenként tornyosult felette s még az óriási gatya látványa sem tántorította el szándékától.





De még mielőtt nagyot sóhajtva elábrándoznánk, és keserű szájízzel arra gondolnánk, velünk úgysem történik ilyen meseszerű esemény, ne feledjük: nincs is szebb dolog a realitásnál. Elég, ha mindenki feleleveníti (nem csak gondolatban) ifjúi esztendeit, amikor olyan erővel oldódtak fel hirtelen a kamaszkor fojtogató gátlásai, hogy szinte elemi erővel kezdte habzsolni az élet részegítő finomságait.

Hiszen attól, hogy valakinek karikagyűrű csusszant az ujjára, még korántsem öregedett ki a pajkos játékokból. Ha a párok – mert a spontán szex nem feltétlenül jelent tiszavirág életű egyéjszakás kalandokat – törekednének arra, a hitvesi ágyban ne csak az ágynemű időközönként cserélődő színe nyújtson némi változatosságot, valószínűleg kevesebb frigy végződne fájdalmas válással. Attól, hogy a hőn szeretett férfit hivatalosan is kötelezik, hogy nap mint nap egyetlen nővel, vagyis a hitvesével háljon, még nem kell kiselejtezni a csábítást a női praktikák kelléktárából.

A legtöbb hapsi bizonyára meglepődne, ha a mozi hátsó sorában ücsörögve oldalbordája egyszer csak lebukna a székek közé és felejthetetlen élményben részesítené őt. Később biztosan meghálálná a kényeztetést…





Dórival, a fiatal egyetemista lánnyal másfél év együtt járás után szakított a kedvese, mondván, már valaki másba szerelmes. Nem volt könnyű megbarátkoznia a derült égből villámcsapásként érkezett helyzettel. Egy darabig mindketten hitték: a közösen eltöltött éjszakák megszűntével is jó barátok maradhatnak. Persze azért a mindkettőjükben felgyülemlett sérelmek nem segítették ezt a folyamatot, a baráti körben is jöttek-mentek a pletykák a múltról, jelenről, megbeszélnivalójuk tehát rendszerint akadt bőven. Mígnem egy táncban, alkoholban bővelkedő mámoros bulin végre tisztáztak mindent. Nem bántották egymást, egyszerűen jól érezték magukat, órákig dumáltak. Aztán mindketten arra eszméltek, nem sokkal pirkadat előtt szapora pulzus és heves szenvedély kíséretében szeretkeznek a kollégium konyhájában, az asztalon. Utólag mindketten megbánták.
Mert már nem az azt embert ölelték, akit korábban szerettek. Ennyit a spontaneitásról. Mindenesetre ez biztosan nem rosszabb, mint az előre tervezés vagy a megszokás.

„Hát, az én férjemet tényleg csak lovaglópálcával lehet ébren tartani. Házas szex.” – olvasható a Szex és Nem York című könyvben egy feleség vallomása.

Hát, én meg azt gondolom, szerencsére (noha fantasztikus város) nem New Yorkban vagyunk és a magyar nőknek remélhetőleg a fantáziadús huncutkodás is elég a vágy tüzének nem csak fellobbantásához, de ébren tartásához is.