Szex

Segítség, öregszem!

Kellõképpen meglepõdtem, mikor húszéves koromban a következõ jótanáccsal láttak el: „Kezdj el ránctalanító krémet használni!” Felháborodottan, mégis kicsit szorongva szaladtam az elsõ tükörig…




Szerencsére nem ért óriási csalódás, hogy fel kell vennem egy újabb rosszul sikerült „testrészt” a mindig bővülő listámra. Sehol egy mély árok, még csak ráncok se, mondhatni igazi bababőrrel áldott meg a sors. Később, mikor újra terepszemlét tartottam egy rosszul, azaz előnytelenül megvilágított tükör előtt, mintha kis szarkalábak jelentek volna meg egy-egy helyen. Tessék – gondoltam -, mégiscsak igaza volt annak az önhitt nőnek.

A hír ugyanis igaz: az ember születésétől kezdve öregszik. Az öregedési folyamat árulkodó része a bőrön megy végbe. A bőr az, amiből öltözködési rafinériákkal tanácsos és illik egyre több felületet elrejteni az idő előrehaladtával. Érdemes azonban odafigyelni néhány dologra, mely hozzásegíthet a bőr fiatalon tartásához.

A legtöbb energiát az arcra fordítsátok, hisz az arc üdesége, jól ápoltsága és kisugárzása tehet igazán vonzóvá egy nőt. Másrészt a csador nálunk még nem divat, szóval elrejteni is kissé nehézkes. A szupermodellek és a kevésbé szuperek is mind élnek a ránctalanító krém trükkjével: már nagyon korán, 17-18 évesen elkezdik ezt a varázsszert használni, mert akkor még idejében csípik el a folyamat megindulását. Később vannak, akik drasztikusabb módszerekhez folyamodnak, és plasztikai műtétek segítségével szabadulnak meg a lehangoló ráncoktól. Vigyázat: ha jót tesz az egónknak és megengedhetjük magunknak ezt a méregdrága beavatkozást, akkor se essünk túlzásokba, mert egy szétplasztikázott arcnál nincs szánalmasabb és röhejesebb. A ráncok kinyújtása során halántékunkra kicsúszó szemek, eldeformálódó vonalaink rettenetesen mutatnak.





Sokat nyerhetünk azon, ha betartunk olyan ősrégi játékszabályokat, mint hogy a túlzott igazi és művi napsugárzástól tartózkodunk, alaposan eltávolítjuk esténként arcunkról a festékeket, rendszeres alvással kényeztetjük a regenerálódni vágyó szervezetünket, megfelelő mennyiségű vizet fogyasztunk; emellett ne feledjétek, hogy az erős dohányzás és a korlátlan alkoholizálás igencsak „kiül” az arcunkra.





Ne vádoljatok tenyérbe mászó pesszimizmussal, én is szívesen adózom a kárpedíem életérzésnek; mindazonáltal a mai négerbarna, füstölgő csontkollekciók nem állhatnak sorba tíz év múlva egy újabb „bőrborításért”.
Az arcon kívül időt kell szánni az egész testfelületre. Nagyon hálás lesz a bőrünk, ha nem napi szeszélyeinknek és pillanatnyi hangulatunknak megfelelően dobálunk le és kapkodunk vissza sok-sok kilót. A bőr csodákra képes – lásd a terhesség megpróbáltatásait – de azért nem lehet vele a végtelenségig játszadozni. A föl-le kilók mellett a hirtelen nagy súlyvesztés is végzetes csapást mérhet a bőrre, és mint egy félig kiürített szatyrot, úgy cipelhetjük régi alakunk mementóját magunkon.

Bőven akad tehát tennivaló: az előbb felsoroltakon kívül oda kell figyelni a hajra, ápolni kell a körmöket, ajánlott edzésben tartani a szervezetet…
Húszasok, harmincasok! Ne tessék ölbe tett kézzel várni a satnyulást, vagy ne tessék tudomást sem venni róla! Ha már a természet nem hajlandó kesztyűs kézzel bánni velünk, gyerünk, vegyük fel mi a kesztyűt!

És még valami: igaz, hogy az évek során kialakulnak az úgynevezett mosolygóráncok, de azért véletlenül se hagyjunk fel a mosolygással!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top