Ott vagy most, ahonnan 2007-ben indultál, a TV2 egyik szórakoztató műsorának színpadán, és ez már nem a tehetségkutató. Élvonalbeli sztárok között énekelsz. Sikerült az, ami csak keveseknek: nem tűntél el a süllyesztőben…
Szeretem a tehetségkutató műsorokat, de ez kétélű fegyver. Nagyon rövid idő alatt válunk hihetetlen népszerűvé, a rivaldafény és a vastaps elhiteti velünk, hogy ez most már mindig így lesz, istenkirályok leszünk, aztán amikor jön a következő széria, egyik percről a másikra elzárja a csapot, amiből a fellépések folynak, és jön a koppanás. Ettől a ponttól kezdődik az igazi küzdelem, amit én kezdetben nagyon rosszul viseltem. Begubóztam, frusztrált lettem, a rossz hangulatommal kikészítettem a családot. Vártam a nagy lehetőséget.
Ami nem jött.
De nem ám! Marha nagy szerencsém van, mert időben ráeszméltem: nem fog a sült galamb a számba röpülni, fel kell emelnem a telefont, megszervezni az életem, zenekart csinálni, elmenni színházi meghallgatásokra… megtanulni hatékonyan tenni magamért és a pályafutásomért. Ösztönző, biztató, szerető család vesz körül, segítettek átevickélni a legnehezebb időszakon. Egyszerűen imádom őket!
| Petire a Sztárban sztár műsor készítői előszeretettel adnak női szerepet. De vajon hogy viseli ezt az énekes? “Bevallom: kezdetben merültek fel bennem kétségek, képes leszek-e megfelelni a kihívásnak. Az első nőként éneklést megelőzően nagyon aggódtam, hogy halálra cikiznek. Szerencsére csak pozitív visszajelzésekkel találkoztam magammal és a műsorral kapcsolatban is. Büszke vagyok az alakításaimra nőként, de remélem, azért a következő hetekben a stábnak pasiként is eszébe jutok…” |
Ahogy hallottam, együtt éltek egy többgenerációs lakásban a szüleiddel és a nagymamáddal. Lassan 29 vagy. Meg sem fordul a fejedben, hogy összeköltözz a barátnőddel?
Kinga akkor van nálunk, amikor csak akar. Én végtelenül családcentrikus ember vagyok, szükségem van arra, hogy napi szinten találkozzam a szeretteimmel, hogy egymás kisebb-nagyobb ügyeit illetően mindig képben legyünk. És nem tagadom, jó érzés, hogy gondoskodnak rólam, nem kell háztartást vezetnem, eszem este egy jót, aztán elterpeszkedek az X-Box előtt… (nevet) Csak viccelek, most a stúdióban van az X-Box, és amiben tudok, abban én is szoktam otthon segíteni. Ha pedig akad egy kis szabadidőm, olvasok.
Mit?
Klasszikus szépirodalmat, mert bővíteni szeretném a szókincsemet a dalszövegíráshoz. Egyébként is, hiteltelennek tartanám magam, ha nem forgatnék napi szinten könyvet a kezemben éppen én, aki az olvasás egyik nagyköveteként jó ideje járom a kisebb városok, falvak könyvtárait, iskoláit. Felolvasok a gyerekeknek, beszélgetek velük, mindent elkövetek azért, hogy újra „divatba hozzam” az olvasást. Meg is kérnék mindenkit, akinek esetleg vannak odaajándékozható könyvei, hogy a kijelölt benzinkutakon található gyűjtőpontokon adja le.
Sokan csak azért jótékonykodnak, hogy növeljék a népszerűségüket, vagy azért, hogy egy cégnek segítsenek eladni valamit. Te azonban túl sok ilyen jellegű akcióban benne vagy ahhoz, hogy ilyet feltételezzek rólad.
Szeretek segíteni, ez gyerekkoromból ered. Éveken át azt láttam, hogy anyukám gyűjtést szervez a nálunk szegényebbeknek, és a jó állapotú, kinőtt ruháinkat mindig odaadja a rászorulóknak. Volt, hogy olyan nagykabátot adott oda valakinek, amit egyébként szeretett. Csak azért, mert nem tudott együtt élni a tudattal, hogy másnak egy sincs. Nézd, én szerencsés gyerek vagyok, nem voltak nagy törések az életemben, sokan szeretnek, jól alakulnak a dolgaim. Fontosnak tartom, hogy amit kaptam, abból vissza is adjak valamit. Ezért álltam oda például a Rett-szindrómás gyerekek mellé, vagy a szájjal-lábbal festő művészek mellé, vagy kampányoltam azért, hogy mi, épek jobban megértsük a vakok és gyengén látók életét, ezáltal be is fogadjuk, partnerekként kezeljük azokat, akik kevésbé szerencsések, mint mi.
Minden jótékonysági felkérésre igent mondasz?
Minden mellett azért én sem állhatok ki, de igyekszem a rám irányuló figyelmet jóra használni. Az a típusú ismert arc vagyok, aki sosem nyavalyog azon, hogy jaj, felismernek, jaj, mindenkivel jópofizni kell, jaj, lefotóztak, jaj, már megint egy újságíró, aki a szerelmi életemről faggat.
Sosem zavar, hogy felismernek?
Csak fesztiválokon, amikor elmegyek szórakozni. Nekem viselkednem kell, míg az a másik akár csontrészegen, meztelenül fetrenghet a színpad előtt, akkor sem figyel rá a kutya sem. Nem mintha önpusztító életet élnék, de néha jólesik kiengedni a gőzt.
Kinga hogy viseli azt a fokozott érdeklődést, ami mostanában van körülöttetek?
Nincs ezzel gondja. Azzal már sokkal inkább, hogy a megszokottnál is kevesebb időnk jut egymásra. Persze, az együtt töltött órákban azért próbálok kompenzálni, de néha ehhez is túlságosan fáradt vagyok. Hétről hétre új produkcióval készülni, ez nem egy egyszerű feladat, a rengeteg elfoglaltság kivon engem a kapcsolatunkból. Ezúton is köszönöm Kinga türelmét, mert tudom, a határokat feszegetem. Máskülönben pedig rettentően élvezem a Sztárban sztárt, ahol olyan kollégákkal dolgozhatok együtt, akik közül többen is nagy példaképeim.
Például?
Például Bereczki Zoli és Feke Pali. Eljátszották már a zenés színház világának legszebb szerepeit, mégis hiányzik belőlük minden fölényesség, beképzeltség. Alázattal és hihetetlen profizmussal állnak az egészhez. Szeretnék tőlük tanulni, és jó érzés, hogy befogadtak maguk közé engem, a tehetségkutatós srácot. Bízom abban, mára a színházi és tévés szerepeimnek, a dalaimnak hála, eleget bizonyítottam, hogy méltó legyek egy színpadra lépni velük.
És mi a következő világmegváltó ötleted?
Azon kívül, hogy a bandánk, a The Biebers megnyerje az Eurovíziót? A napokban láttam egy vágóhídról készült filmet. Egészen letaglózott az a brutalitás, ahogyan elveszik az állatok életét. Nem azt mondom, hogy legyen mindenki vegetáriánus, de sokkal humánusabban is bánhatnánk szegény csirkékkel, marhákkal, malacokkal. Azt hiszem, ezzel kapcsolatos lesz a következő misszióm. Emellett fontos lenne, hogy az emberek észrevegyék, nagyon rossz irányba haladunk. Kizsigereljük a környezetünket, ami nem maradhat büntetlenül. Sürgősen változtatni kell ezen a hozzáálláson, mert pár év, és szerintem olyan meglepetések érnek majd mindenkit, hogy csak nézhetünk…
