Yoko Ono, a skarlát betű
Az első klasszik fiúbanda, amelyik sikítozó, síró, ájulás szélére kerülő lányok hadát produkálta a zenetörténelemben, az a Beatles volt. Nem véletlen, hogy rajongóikat sokként érte, amikor a banda bejelentette felbomlását. Yoko Ono lett a gyűlölet fő tárgya, a tagokon túl a rajongók is őt okolták a Beatles felbomlásáért. Sajnos a rajongásnak tragikus vége lett, és John Lennon halálával már soha nem valósulhatott meg, hogy újra összeálljon a legendás négyes. Az élet azonban ment tovább, dalaikat pedig még ma is dúdoljuk.
Robbie Williams, az áruló
A kilencvenes évek végén a mai harmincas korosztály is megértette, mit is jelentett szüleik megszállott rajongása egy banda iránt. A Take That jött, látott és egy szempillantás alatt meghódított minden női szívet. Robbie Williams azonban még ennél is többre vágyott, úgyhogy 1995-ben bejelentette, siker ide vagy oda, ő bizony a maga ura lesz. A zenerajongók gyászba borultak és világvége-hangulat lett úrrá az összes Take That-imádón. Majd felnőttek és örültek, amikor a Take That újra összeállt, és néhány fellépés erejéig Robbie Williams is csatlakozott hozzájuk.
Spice Girls – az egyeduralom vége
Sose felejtem el a napot, amikor Geri Halliwell bejelentette, hogy kiválik a Spice Girlsből. A szobám tele volt a plakátjaikkal, a sulis farsangon mindig Spice Girlsnek öltöztünk a barátnőkkel. A patacipőt csak akkor vettem le, amikor már szó szerint leszakadt a lábamról, és elképzelni sem tudtunk egy olyan világot, amiben nincs Spice Girls. Majd jött a D-nap, a zenetörténelem fekete lyuka, amikor minden, ami előtte volt, már nem létezett: Geri Halliwell kiszállt, ezzel a világ legsikeresebb lányzenekarának örökre befellegzett. Bevallom, sírtunk. Aztán pár nap múlva már valaki másért rajongtunk, és azóta már a rajongásból is kinőttünk. De ha meghallok egy Spice Girls-számot, a mai napig boldog nosztalgiával gondolok vissza kiskamasz éveimre.
Shygys, a nagy visszatérés
A Manhattan után az első igazi rajongásra gyártott fiúcsapat volt. Hello című slágerük, és az elmaradhatatlan karlengetés olyannyira beleégett a fejekbe, hogy soha többé nem lehet onnan kitörölni. Kozsó tökéletesen koppintotta a külföldi mintát: öt jóképű, fiatal srác, akik fájdalmas bocinézéssel minden nőt megbabonáznak. A Shygys egyeduralma nem tartott sokáig, ám most visszatérnek, igaz, mert VAN MONDANIVALÓJUK, igaz, már csak hármuknak. Hát izgatottan várom az első slágert.
Picasso Branch, a magyar Take That
Erős túlzás, én is érzem, de Bebe karrierje ebből a szempontból nagyon hasonlít Robbie Williamséhez. A Picasso Branchben feltűnt énekes nem is dönthetett volna jobban, amikor kiszállt Kozsó futószalagon gyártott fiúbandáinak egyikéből. Az együttes szerintem már akkor is ciki volt, Bebe pedig sokkal tehetségesebb annál, hogy kigombolt ingben és susigatyában énekeljen az összetört szívekről.
A popcornhajú Justin Timberlake-ről kiderült, hogy tehetséges
A kilencvenes évek bandaháborújának az számított, hogy Backstreet Boys vagy N’Synces. Ha az egyiket szeretted, a másikra még csak ránézni is tilos volt a Bravo magazinban. Bevallom, a Bye bye bye és a Dirty pop című slágereiken kívül már egyre sem emlékszem, utóbbira is csak azért, mert azt már Justin Timberlake írta, és ekkor végre kiderült róla, hogy tehetséges. Majd kivált, volt nagy sírás-rívás, azóta pedig a popipar koronázatlan ifjú királyának trónját is bitorolja.
Backstreet Boys – vannak is, meg nincsenek is
A Get Down című számukkal és Nick Carter könyvhajával világhódító útjára induló fiúcsapat is szép lassan kifulladt a kilencvenes évek nagy nyálas áradata alatt. Igazából sosem oszlatták fel magukat, egyszerűen csak elfogytak és lecsengtek. A retrohullámot meglovagolva azonban gyorsan visszatértek, igaz, Kevin nélkül, aki nem igazán hitt az újrakezdésben. Társai sikerét azonban mégis megirigyelte, úgyhogy gyorsan mégis visszatért, így azóta is ötösével járják a világot.
ByTheWay – rövid siker, nagy felhajtás
A magyar One Directiont legalább akkora lelkesedéssel fogadták a tinirajongók, mint brit társaikat. Mentoruk, Szikora Róbert sem vette le róluk a kezét, a nyúlfarknyi siker szele azonban annyira megcsapta Patocska Olivért, hogy alig pár hónappal (talán volt egy év is) a verseny után úgy döntött, ő már akkora sztár, hogy önállóan folytatja. Azóta nem igazán hallani se róla, se a bandáról, de biztos ami késik, nem múlik.
