Sztárok

Yvonne Dederick: “Nem szerelemből mentem férjhez fiatalon”

Kilóg a sorból a Feleségek luxuskivitelben új szereplője, Yvonne Dederick: nem hisztizik, megdolgozott a luxusért, amiben él, nincs benne a csajos pletykálkodásokban. Volt a TV2 tulajdonosa, de dolgozott pincérnőként is, a magánélete pedig hasonlóan végletes.

Már a Feleségek luxuskivitelben első évadában is láthattuk, idén pedig mellékszereplőből főszereplővé vált Yvonne Dederick, aki új színt hozott a VIASAT3 hétfőnként 21.00-kor látható műsorába.

Feleségek luxuskivitelben második évadában Babetthez, Boigoz, Vivihez és Dalmához csatlakozott Tünde és Yvonne

„Az első évadban teszteltem, mit szólnak majd hozzám, és örültem a pozitív visszajelzéseknek. Most egy kicsit attól féltem, hogy Magyarországon nem megszokott, hogy az üzleti szférából ilyen jellegű műsorban, vagy egyáltalán műsorban szerepeljen, azon kívül, hogy szakértőnek behívják valahova.”

Yvonne az Egyesült Államokban töltötte a kamasz és a fiatal felnőtt éveit, ott üzletemberek és politikusok is részt vesznek mindenféle szórakoztató műsorban, legyen szó reality-ről, esti vagy reggeli műsorról. Mivel magát a forgatást élvezte az első évadban is, és a cégének több ügyfele is a csapatban van, Yvonne remek lehetőségnek tartotta a felkérést arra is, hogy jobban megismerjék egymást.

“A korábbi tévés és média tapasztalatom alapján egy egészen más oldalról láttam eddig a műsorkészítést, és nagyon jó dolog, hogy az ember tapasztaltabbá válik. Ha például megint úgy alakulna a jövőben, hogy tartalmat gyártanék, vagy ilyen jellegű tartalomgyártással kapcsolatos felelősségem lenne, szerintem sokkal jobb lennék benne. Látnám azokat a mozaikdarabokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ez jól működjön. Mert minden egyes ember számít a csapatban, és jobban látom, hol lehetnek problémák.”

Csak azért is igent mondott a Feleségek luxuskivitelben felkérésre

A szakmai fejlődésen túl azért nagy motiváció volt Yvonne-nak, hogy szeret olyan dolgokat tenni, amelyektől óva intik.

“Volt ebben egy dafke is. Sokan mondták, hogy ne csináljam, otthon is, a barátaim is, de csak jóindulatból. Ez egy polgárpukkasztó műsor, jól tudjuk, egy csillivilli világot mutatnak be, ami teljesen jogosan irritálhat egy csomó embert, akik mindennapi problémákkal küszködnek. Igyekeztem nem erre helyezni a hangsúlyt a műsorban, és bár hálás vagyok, amiért a munkám folyamán elértem bizonyos sikereket, és nem mindennapi megélhetési gondjaim vannak, de ennek nem akarok a rabja lenni. Az értékeket, a mindennapi jó érzésemet a világgal szemben, azt máshova helyezem. Néha kicsit nehéz volt a műsorban azt mutatni, hogy jaj, pezsgőzzünk lányok!, miközben nekem ez nem egy hétköznapi pillanatom.”

Hétfőn megbeszéljük mit gondolunk a randikrol és mindent elmondunk 😜

A post shared by Yvonne Dederick (@yvonnedederick) on

Bár a VIASAT3 műsorában Yvonne egy nyugodt, pártatlan szereplő, saját állítása szerint ő is tud temperamentumos lenni, tud szenvedélyes lenni és szívesen felkarol bizonyos ügyeket. A módszere azonban nem az, hogy kiáll és leteremt valakit, ráadásul a női pletykák eleve nem érdeklik.

“Férfiakkal nőttem fel, hálás vagyok azoknak a barátnőknek, akik vannak az életemben, de nem vagyok az a tipikus csajokkal járkálok mindenhova és kibeszéljük egymást. Ezt egy hihetetlen unalmas témának tartom. Drámát azért így is produkáltunk, ez az anya-lánya dolog az adja magát.”

Yvonne Dederick és a lánya, Catherine

Lánya, Catherine is a műsor szereplője, akiről már a Feleségek luxuskivitelben nézőinek is kiderült: igazi művészlélek. Yvonne jelenleg nem csak édesanyja, de menedzsere is a lányának, ami plusz feszültségeket szül. Az egymás iránti ragaszkodásuk ugyanilyen egyértelmű.

Sok nézői hozzászólásból kiderült, hogy nem teljesen világos, Catherine miért beszél sokszor angolul, ezért Yvonne már a saját oldalán is leírta a magyarázatot, miszerint amerikai férje a gyerekei édesapja, így otthon is angolul beszélnek és a lánya pedig jelenleg New Yorkba tanul. De elhallgatva Yvonne életútját, inkább az a csoda, hogy nem az egész család költözött az Egyesült Államokba.

Szó szerint messziről indult Yvonne, hogy idáig jusson 

Yvonne édesanyja magyar, az édesapja brazil és egykor Bulgáriában találkoztak. Talent menedzserként a férfi sokat utazott, főként Európába, néha hetekig nem hallottak róla, végül Yvonne kétéves kora előtt az anyjával szintén visszaköltözött Európába. Először Németországba, ahol Yvonne édesanyja táncosnőként dolgozott, de nehéz volt egy kisgyerekkel az esti előadásokat vállalni, és addigra már kiderült, hogy az a házasság menthetetlen, így az asszony úgy határozott, hogy hazaköltözik Magyarországra. Itt a nagyszülőkkel éltek.

Yvonne Dederick (fotó: Facebook)

“Igazából ők neveltek engem, mert anyukám sokat dolgozott. Itt jártam zenei általánosba, táncolni már két és fél évesen, balettoztam is egy darabig, szóval nálam is megvolt ez a művészvonal. Aztán anyukám újra férjhez ment és kiköltöztek Németországba, én pedig úgy döntöttem, hogy nem velük megyek, hanem Amerikába egy nagybátyámhoz, mert az angol jobban tetszett, és különben sem akartam akkor kamaszként sem anyámmal, sem apámmal lenni. Egy rövid ideig Floridában voltam, onnan mentem át Kentuckyba és nagyon korán férjhez mentem. De ez egy ilyen ’megszököm otthonról elmegyek a cirkuszba’- szerű történet volt, nem romantikus dolog és akkor sem éreztem annak, nem szerelemből mentem férjhez.”

Yvonne sokat tanult az első házasságából

Ahogy mondja, egyszerűen csak nem akart itt se lenni, ott se lenni, és a fiút gyerekkorából ismerte. Elvált szülők gyerekeként pedig nemigen volt elképzelése arról, mi is egy házasság, hogyan kell működtetni. Erről a Feleségek Luxuskivitelben részében is kiderül néhány részlet, de nem minden.

“Férjhez mentem, de aztán amikor a házasságban éltem és körülvett ez a mizéria, – mert nem volt jó kapcsolat-, akkor ez ellen úgy védekeztem, hogy hullára tanultam magam, mellette pedig dolgoztam. 15 éves korom óta eltartottam magam, aztán kaptam ösztöndíjat, kitűnő tanuló voltam, mellette mindenféle munkát elvállaltam. Voltam bébiszitter, pincérnő, takarítottam, vagy ami jött. Pláne akkor ott olyan volt a helyzet Kentuckyban délen, hogy sok volt a munkanélküli. Az jó tapasztalat volt, mert nagyon egyszerű emberek között éltem, olyanok, akik lakókocsi parkban laktak. Onnan voltak a lányok a gimimben, igazi csupaszív emberek, de egy európai intellektuel család, amiben itthon felnőttem egészen más hátteret ad. Sokan talán bunkóknak tartották volna őket, de mindig ott álltak mellettem, felkaroltak, noha fura bogár voltam számukra.”

Soha nem csak a sztereotípiák szőke nőjét látták a kollégák Yvonne-ban

A tanulmányait végül pénzügyi-gazdasági területen fejezte be, de közben szerzett egy IT diplomát is. Később ez adott egyfajta önbizalmat Yvonne-nak a technológiai dolgokban, különösen jól jött, hogy gazdasági igazgatóként sokszor hozzá tartozott az informatikai részleg a cégeknél, a tanulmányai pedig segítettek megtalálni velük a közös hangot.

Második házassága már egészen más

„Elkezdtem dolgozni egy könyvvizsgáló-tanácsadó cégnek, ami nagyon jó tapasztalat, mert egyik nap bankba küldenek, mint kezdő gyakornok, aztán valami egészségügyi területre és nagyon megtanulja az ember, milyen az üzleti élet. Így jutottam Magyarországra is, az Arthur Andersen akkor nagy cég volt, és magyarul beszélő szakembert kerestek. Akkor változtak meg itt a dolgok a kilencvenes évek elején, és pont akkor váltam el, kerestem az utat, hogy hova menjek. Volt ajánlatom Los Angelesbe, csak aztán annyira nagy volt a kereslet, hogy amerikai könyvvizsgáló meg gazdasági szakember, aki beszél magyarul, hogy nagyon jó lehetőség volt. Amikor idejöttem, bele is dobtak a mély vízbe, mert aránylag fiatalon néha olyan felelősséget adtak nekünk, amire utólag visszagondolva nagy merészség volt vállalni. Az is furcsa volt, hogy visszajöttem, és a elvárták tőlem, hogy tökéletesen beszéljek magyarul, nekem kellett fordítanom a tárgyalásokon, ami pikáns volt, mert tinédzserként mentem el és azon a szinten is beszéltem. Nem voltak meg a szakszavak, egy üzleti helyzetben másképpen is kell kommunikálni.”

Yvonne közben itthon megismerte a mostani férjét, Davidet, aki egy nagy amerikai ügyvédi irodának dolgozott. Mindkettőjük irodája ugyanabban az épületben volt, és a liftben látták meg egymást.

Yvonne Dederick (fotó: facebook)

„Az egyik kis kollégám, egy angol srác, Richard egy kicsit feminin haver volt, és nagyon szurkolt nekem, mindig össze akart hozni valakivel. Ott a liftben ugye találkoztam Daviddel, és Richard látta, hogy a beszélgetés egész jól megy, ezért benyomkodta az összes gombot, mi pedig a hetediken dolgoztunk, így jó sokáig tartott feljutni, ezalatt David elkérte a névjegykártyámat, aztán a fitneszklubban is összetalálkoztunk véletlenül, szóval ezt már így hozta a sors.”

Ezután minden jött magától, hamar megszületett az első gyerekük, Chris, akivel Yvonne nem tudott sokáig otthon maradni, mert egy régi ügyfele elcsalta őt a cégéhez.

„Tekintettel voltak a kisbabámra is, ami egy tanácsadócég pörgős életében nagy szó. Náluk dolgoztam két évig, tőlük csalt el a Pepsi, ami azért volt izgalmas, mert a pénzügyből engedtek átmenni a stratégia és üzletfejlesztési területre. Ott már tényleg azzal foglalkoztam, milyen termékeket vezessünk be, kicsit kreatívabb munka volt. Ezután a férjem munkája miatt Bécsbe költöztünk, ott született a lányom, ott egy rövid ideig nem is tudtam dolgozni, mert az egyik gyerek még csak hároméves volt, a másik újszülött, a férjem új állásba került, én menedzseltem le a költözést és nehéz volt otthonról még dolgozni, de azért bevállaltam ilyen tanácsadói munkákat. Innen végül David munkája miatt jöttünk vissza Budapestre.”

Bár néha mindkettőjüknek hiányoznak a nagyobb szakmai kihívások, elégedett az életükkel és kifejezetten szeretnek itt élni. Mivel mindketten az Egyesül Államokban szocializálódtak, néha furcsa nekik, hogy Magyarországon mennyire fontosak a személyes kapcsolatok. Néha fontosabb, mint a szakmai tapasztalat. Talán ezért is merült fel sokakban, hogy annak idején Yvonne-t „betették” a TV2 vezetői pozíciójába.

“Érdekes tapasztalat volt. Elmentem akkor mondjuk egy média eseményre, ahol már ügyvezető igazgatóként voltam hivatalos, de a sajtó csak nem tudta megjegyezni, hogy már nem vagyok gazdasági igazgató, és bár Simon Zsolttal megvolt a munkamegosztásunk, a titulusunk ugyanaz volt. Ez olyan pikáns, hogy két év alatt nem sikerült leíratni, hogy Yvonne Dederick vezérigazgató vagy ügyvezető, mindig leragadtak a gazdasági igazgatónál vagy egyszerűen helyettes lettem. Pedig én nagyon hiszek a nők és férfiak közötti egyenlőségben. Azért nem kellett félteni, mert bár picike vagyok, ki tudom vívni magamnak a figyelmet.”

„Előnye és hátránya is van annak, hogy nő vagyok”

Sokat tett a TV2-nél is azért, hogy egyenlőség legyen férfiak és nők között, jó volt a vezetői arány is, szervezett erre programokat, segítette a kisgyerekes nőket. Az alapítványát is ennek szellemében hozta létre.

„Nem vagyok színésznő, nincs szükségem a médiára, sem a követőkre, sem anyagilag sem az egomnak, tehát nyilván nem azért vállalom fel a műsort, hogy minél többen utáljanak, bár lehet, hogy ebben a műsorban az a siker titka, ha minél többen utálnak. De igazából azt remélem, mutatok egy olyan képet, ami egy kicsit valami más, ami bátorít más nőt is, hogy akárhány gyerekük van, akárhány évesek, akárhol vannak az életükben, próbáljanak új dolgokat, ne mondják, hogy nem lehet. Lépjünk ki a szerepkörökből, egy nő ugyanis anya is tud lenni, szexi macsak is tud lenni, komoly nő is tud lenni. Olyan kort élünk, hogy hátránya is van annak, hogy nőként élünk, de ugyanakkor óriási lehetőség is. Ebben a témában én benne vagyok, mert van egy alapítványom, az Egyenlítő, amiben Heal Edinával és másokkal együtt sokat dolgozunk, éppen azért, hogy önbizalmat adjunk másoknak.”

 

 

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top