Palácsik Lilla és Visváder Tamás 4 éve vannak együtt, bár a kapcsolatukba csak szeptemberben, A legbátrabb páros kezdetekor láttunk bele. Azért vállalták el a műsort, hogy megmutassák, ketten is meg tudják állni a helyüket. A negatív kommentelők pozitívvá váltak az adások végére, rengetegen megszerették a fiatal házaspárt, ők pedig ilyen módon szeretnének kilépni Vajna Timi árnyékából.
Dobogós helyen végeztetek A legbátrabb párosban. Gondoltátok volna?
Lilla: Nagyon örültünk a harmadik helynek. Az volt a fő célunk, hogy dobogósok legyünk, ez pedig meg is valósult. Annyit kértem Tamástól, hogy teljesítsünk minden feladatot, hogy utólag büszkék lehessünk magunkra. Én úgy éreztem magam, mint egy vidámparkban, mindent ki akartam próbálni.
Tamás: Nem nyertünk, de örülünk, hogy így alakult. Biztos, hogy azt gondolnák az emberek, ha nyertünk volna, hogy le volt zsírozva. Persze, ettől függetlenül próbálkoztunk, de így alakult… Az utolsó feladat nem volt annyira bátorságalapú – rengeteget harcoltunk az életünkért korábban, meg is lepődtem rajta.
Megváltozott az emberek véleménye veletek kapcsolatban.
Tamás: Amikor elvállaltuk, gondoltuk, hogy kaphatunk emiatt kritikát. Úgy mentünk, hogy jól jönne a 10 milliós nyeremény a jövőre. Ezen kívül adakozni is akartunk, plusz a barátainknak, akik kiestek, adtunk volna annyit, amennyivel távoztak. Visszatérve, amikor igent mondtunk, gondoltam, hogy rengeteg negatív kommentet kapunk majd. A sajtótájékoztató után azonban, amikor kiderült, hogy mi is elutaztunk Máltára, megbántuk, hogy mentünk, kaptunk hideget-meleget, inkább hideget. Ott nagyon szétszedtek minket, és rengetegen átvágtak. Lilla nem néz kommentet, én igen. Az első adástól kezdve. Idáig nagyon sok negatív hozzászólást kaptunk, szinte csak azt.
Lilla: A második-harmadik adástól kezdve valóban megváltozott az emberek véleménye: ahogy megismertek minket, adtak nekünk egy esélyt, bebizonyítottuk, hogy mások vagyunk, mint amit eddig képzeltek rólunk. Sokan írták, hogy pozitívan csalódtak bennünk, sokan szerették volna, ha mi nyerjük meg. Az utolsó adás után 2-3 száz üzenetet kaptunk a követőinktől, egytől egyig pozitív dolgokat.
Újra bevállalnátok?
Lilla: Én elmentem volna a második szériába is.
Tamás: Hát… Nekem Schobert Norbi nyilatkozata tetszett. Azt mondta, hogy semmi pénzért nem kezdené újra, de semmi pénzért nem hagyná ki. Én sem hagynám ki, de nem kezdeném elölről. Továbbra is azt mondom, hogy ha az ember fél valamitől, ahhoz is bátorság kell, hogy kimondja.
Bár a műsor alatt kirekesztettek titeket a triumvirátusból, utólag mégis nagyon jóban lettetek a Schobert családdal…
Tamás: Nagyon kevesen tudják, hogy én több mint harminc kilót fogytam, amit nagyrészt az Update termékeknek köszönhetek. Norbi óriási mentorom, gyerekkorom óta felnézek rá, szerettem volna megismerni. Máltán, a felvételek előtti nap beszélgettünk először, ahol Norbi azt mondta, hogy sokban hasonlít az életutunk, Réka pedig felvetette, hogy a fiatalkori önmagát látja Lillába. Mi ettől kezdve jóban voltunk, csak nem csatlakoztunk a triumvirátushoz. Viszont ha visszaemlékeztek, minket Norbiék sosem beszéltek ki, mindig segítettek, és a többieket is erre ösztönözték. Sokkal jobban lejött volna a tévében, hogy mi jóban vagyunk velük, ha nincsenek Németh Kristófék, akik folyamatosan csinálták a feszültséget. Lehet, hogy neki fáj, ha kimondom, de ez az igazság. Nem csak én gondolom így, hanem szerintem a 7 párosból 4…
Lilla: Az adás leállásokban sokat beszélgettünk, kölcsönös szimpátia alakult ki, de az igazi barátság akkor kezdődött, amikor hazafelé jöttünk már. Azóta pedig heti szinten találkoztunk velük, még a Csak show és más semmi stúdiójában is szurkoltunk Norbinak.
Mi volt a célotok?
Lilla: Azért mentünk, hogy megismerjenek minket az emberek, hogy milyenek vagyunk valójában. Ha mi felveszünk egy álarcot, akkor nem azt a pozitív képet adjuk a nézőknek, ami utólag kisült belőle. Ennyit pedig nem ért volna a nyeremény. Azt gondolom, hogy ilyenkor jobb inkább emberinek maradni, és az élet majd ad egy másik lehetőséget, amivel ezt a pénzt megkereshetjük.
Tamás, te azért eléggé beleálltál a vitákba, erős az igazságérzeted.
Tamás: Az első pár adásban a nézők talán észre sem vették, hogy mi ott vagyunk. Úgy voltunk vele, hogy ebben a körben inkább meghúzódunk, és nem akarunk vitatkozni. De két nap alatt annyi sérelem felgyülemlett bennünk, hogy muszáj volt felszólalnom. Rengeteget bántottak minket, hogy a mai fiatalok milyenek, mert a Szabó Ádám felgyújtotta a Tóth Andit, vagy éppen én nem úgy szerepelek, ahogy ők elvárták… Ezek mindig visszajutottak a fülünkbe, és mivel az ottani fiatalok nagy része konfliktuskerülő volt, nekem pedig nagy az igazságérzetem, megszólaltam. Azt nem szeretem, ha igazságtalanul bántja az erősebb a gyengébbet.
Mik a további terveitek?
Lilla: Megjött a kedvünk a szerepléshez, és szerintem ez nekünk sok szempontból jól jön.
Tamás: Ha lehetőség adódik, és igényes a műsor, akkor biztos, hogy elmegyünk. Lillának különösen jól jön, hogy megismerjék őt és a fotóit is, hiszen úgy gondolom, hogy a korosztályában a legtehetségesebb fotósok közé tartozik. Önerőből, közösen építettük fel Lilla vállalkozását, és ahova eljutott ilyen kevés idő alatt, szerintem mindenképp egyedülálló.
Eleinte sokszor megkaptátok, hogy miért vagytok ott, ahol. Most már változott az emberek megítélése?
Lilla: Szerintem eléggé megismertek az emberek ahhoz, hogy ne a nővéremhez hasonlítsanak. Keleti Andival sokat beszélgettem repülőn, és már akkor azt mondta, hogy pozitívan csalódott bennem, és biztos benne, hogy a magyar médiában nem Vajna Timi húgaként, hanem Palácsik Lillaként fognak ismerni.
Tamás: Nagyon szeretjük Timiéket, de úgy nem lehet leélni az életünket, hogy mindig az ő neve mögé fognak minket berakni. Nehéz kitörni ebből, de most rajta vagyunk, nem szeretnénk háttérbe szorulni többé. Megpróbálunk pozitív irányba menni, hátha az emberek megszeretnek minket.
Timi és a te közösségi oldalaid sokban különböznek. Sosem gondoltál arra, hogy többet mutass magadból?
Lilla: Szerelmes fotókat osztok meg, olyanokat, amelyek egy fiatal feleséghez illenek. Akiket követek, azok is csak ilyeneket posztolnak. A baráti köröm is visszafogott, konzervatív emberekből áll. A posztjaimban is ezt akarom kommunikálni. Rólam ruha nélkül maximum bikinis fotót láthattok, azt is évente egyszer, de ezt nem bánom. Nem azért, mert megtiltja Tamás, hanem nekem nem fér bele. Feleségként furcsa szexi képeket posztolni, én nem vagyok magamutogató.
Úgy is kezelt a családod, hogy te vagy a kisebb és a szemük fénye?
Lilla: Mindig elkényeztetett kislány voltam.
Tamás, szerinted is?
Tamás: Én egyetem előtt egy nyarat végigdolgoztam Franciaországban, egy idősek otthonában. Nem robotoltam 0-24-ben, de jó pénzt kerestem, magamat tartottam el, és amikor csak tudtam, utaztam. A szüleim is sok mindent megtehettek volna, de tartottam magam az elveimhez. Amikor megismertem Lillát, és először mentünk le Miskolcra, akkor hozta mindkettőnk szennyesét, hogy majd az anyukája kimossa. Először azt hittem viccel, de aztán hozta a ruháinkat. Persze, azóta már sokat változott a helyzet, nagyon sokat dolgozik otthon is, pedig van, hogy csak este esik haza a munkából.
Szóval csak Lilla takarít?
Tamás: Azért nem. Igazán szépen csak én tudom kitakarítani a konyhát. És a WC – az az igazán fontos. Nálunk mindig tisztaság van a fürdőszobában, ez a vesszőparipám.
Lilla: Ha jön egy hullám, hogy van kedve, akkor úgy kitakarít mindent, hogy csillog-villog az egész ház.
Tamás: Azért ez a hullám hetente jön! (nevet)
Hogy alakult annak idején a kapcsolatotok?
Tamás: Négy éve vagyunk együtt, előtte egy évvel randizgattunk, de nem történt semmi. Lillának ekkor volt egy párkapcsolata, akivel havonta maximum egyszer találkozott, viszont a szülők nagyon szerették a fiút. Éreztem az első bemutatásnál, hogy fenntartásokkal kezeltek miatta, de aztán ez kis időn belül megváltozott.
Lilla: Amikor másodszorra kezdtünk randizni, lementem Tamásékhoz Pápára. Sajnos először nem voltak otthon a szülők, így nem volt alkalmam megismerni őket. Amikor legközelebb mentem, éreztem, hogy szimpatikus vagyok nekik, de azért próbáltak ösztönözni, hogy elpakoljak, segítsek mosogatni, de ez jót tett, végül is nem ülhettem ott tétlenül. Azóta Tamás anyukája nagyon sokszor elmondja, hogy mennyit változtam azóta.
Mindig ilyen komolyan gondoltatok erre a kapcsolatra?
Tamás: Amikor összejöttünk, már tudtuk, hogy férj és feleség leszünk. Az első nyaraláson pedig mondtam is Lillának, hogy te mellettem leszel egész életedben. Két éve kértem meg a kezét, mindketten olyan irányba vittük az életünket, hogy tudjuk, nekünk hamarosan családunk lesz, és ehhez tartjuk magukat. Ha most kiderülne, hogy gyerekünk lesz, akkor meglenne a hátterünk hozzá.
Lilla: Amikor először találkoztunk, elképzeltem, hogy mi együtt fogunk megöregedni. Jött egy ilyen érzés…
Sosem beszéltetek az eljegyzés részleteiről…
Lilla: 2016 karácsonyán történt. Megkérdezte Tamás, hogy mit szeretnék ajándékba, nekem pedig éppen akkor konyhai kiegészítőkre volt szükségem. Ott is volt a fa alatt, nagyon örültem neki, hogy a férjem megjegyezte, mit akarok. Utólag elmondta, azt hitte, csalódott leszek. Aztán szólt, hogy van még ajándék, keressem a fán. Hát, csak nem találtam meg, Tamásnak kellett rámutatnia. Kihúzta a kis gyűrűs dobozt a faágak közül, és megkérte a kezem. Egyből igent mondtam!
És nemrég az esküvőre is sor került.
Tamás: Két évet vártunk rá, magunk akartuk megteremteni a körülményeket, nem másokra vártunk. Nászajándékot nem szabtunk meg, de pénzt nem akartunk. Másfél év kellett hozzá, mire összekapartuk a pénzt a lagzira, minden munkánk 80 százalékát eltettük. Kevesen hiszik el, de abban a másfél évben még moziban is csak kétszer voltunk, nem vettünk ruhát, összehúztuk a nadrágszíjat, de büszkék vagyunk rá, hogy önerőből sikerült összehozni.
Lilla nővére miatt megtehetnétek, hogy járjátok a világot, ti mégsem ragaszkodtok hozzá.
Tamás: Megvan a mi életünk, és megvan Timiéké. Nekünk itthon van a munkánk, elfoglaltak vagyunk, és szeretnénk pénzt keresni, azt meg nem lehet úgy, hogy folyamatosan utazgatunk. Voltunk velük párszor nyaralni, de megbeszéltük az elején a feleségemmel, hogy ebből nem csinálunk rendszert. Mi mi vagyunk, ők pedig ők, két különálló család. Lehet, hogy egyszer megnézni jó, mert Timi vitt már el minket. Egyszer voltunk a francia Riviérán, egyszer Amerikában, egyszer pedig Ibizán. Az elmúlt időszakban ez kimaradt. Lehet, hogy valakit ez vonz, minket annyira nem, viszont támadnak miatta, ha mégis elmegyünk… Azt azért bevalljuk, hogy nagy élmény, hálásak vagyunk, hogy Andy és Timi megadták ezt nekünk.