Ők a filmvászon leghíresebb drogfüggői

András (Ternyák Zoltán)

Film: Felhő a Gangesz felett

Dettre Gábor filmjét 2002 őszétől játszották a mozik, főszereplője, Ternyák Zoltán pedig 2003 júliusában, 39 évesen távozott az élők sorából, de már a bemutató idején is kómában feküdt. Maga is függő volt, bár a filmbéli karakterével ellentétben nem annyira a drogok játszottak meghatározó szerepet az életében, mint inkább az alkohol. A drogos informatikus és a bukott színésznő egy kopár bérlakásban folytatott önkeresése és a leszokás-visszaszokás kálváriája leginkább a két színész (Ternyák mellett Tóth Ildikó) teljesítménye és hitelessége miatt olyan drámai erejű.

Felhő a Gangesz felett

Harry Goldfarb (Jared Leto)

Film: Rekviem egy álomért

Kisstílű heroinfüggő, aki eleinte még tervez a barátnőjével, ám később a terveit mindig felülírja a következő adag megszerzésének fárasztó kálváriája. Függőségében odáig megy, hogy még – amúgy gyógyszer- és tévéfüggő – anyja tévékészülékét is ellopja, és a saját barátnőjét prostitúcióra kényszeríti, de amiért valószínűleg örökké emlékezni fogunk rá, az a karja. A tűszúrásoktól ugyanis Harry karja elfertőződik, és mivel nem törődik vele, egészen rémisztővé, gyakorlatilag menthetetlenné válik. Jared Leto itt mutatta meg először, hogy több van benne egy szépfiúnál.

Requiem egy álomért

Whip Whitaker (Denzel Washington)

Film: Kényszerleszállás

Whip Whitakernek munkába kell mennie, csakhogy nehezen ébred. Előző este piszkosul berúgott, és most marhára másnapos, totál használhatatlannak érzi magát, ezért úgy dönt, hogy egy kis kokainnal segít felfrissíteni magát. Whip Whitaker mellesleg egy utasszállító repülőgép pilótája, akinek aznap reggel is járata van… A Kényszerleszállás nem kimondottan egy drogfüggő története: Whip gyakorlatilag bármit magába tol – legyen az alkohol vagy drog –, amivel fel tudja dobni magát. Mivel a repülőgépével kényszerleszállást hajt végre, egy vizsgálat során fény derül a függőségére, és ő maga is tudja, hogy ezért bizony könnyen a rács mögött találhatja magát. Egy önmagával szemben sem őszinte férfi története ez, aki erősebbnek gondolja magát mindannál, amit a szervezetébe nyom, pedig olykor előfordul, hogy a szerek a győztesek.

Kényszerleszállás

Linda Partridge (Julianne Moore)

Film: Magnólia

Nemcsak a dílerektől kapott szerekre lehet ám rászokni, hanem azokra is, amiket az orvos ír fel, és receptre lehet kiváltani. Linda Partridge vérbeli trófeafeleség, aki egy gazdag, idős férfit választott párjául, és a férfival való ellentmondásos kapcsolatát sokszor gyógyszerekbe fojtva próbálja meg feldolgozni. Különösen nehezen viseli, amikor párja haldokolni kezd, és nagyrészt nem ő, hanem egy hivatásos ápoló tölti vele az időt. Igazán drámai pillanat Linda látványos összeomlása a gyógyszertárban, ami felér egy Julianne Moore-féle színészi mesterkurzussal is.

Jordan Belfort (Leonardo DiCaprio)

Film: A Wall Street farkasa

Első ránézésre A Wall Street farkasa nem a drogokról és a drogfüggőségről szól, de tényleg csak első ránézésre. Ha jobban megnézzük a filmet, láthatjuk, hogy hősei totális gátlástalanságukat a piacon – és az életben – részben annak köszönhetik, hogy szinte egyfolytában kokain hatása alatt állnak, ami még egy rendes emberből is könnyen képes orbitális seggfejet csinálni, nemhogy olyasvalakiből, aki alapból távol áll attól, hogy rendes embernek nézzük. Ráadásul a film legemlékezetesebb jelenete – amikor DiCaprio megpróbál beszállni a kocsijába – úgyszintén a droghasználattal kapcsolatos.

Oscar (Nathaniel Brown)

Film: Enter the Void

Bár a film főhőse Oscar, a Tokióban élő csóró, fiatal drogdíler, meglehetősen ritkán láthatjuk őt. Ennek az oka nemes egyszerűséggel az, hogy a filmet nagyrészt Oscar szemszögéből, az ő szemén keresztül figyelhetjük, és Gaspar Noé rendező leginkább a kábítószerezés testen kívül élményét, valamint a drogok (jelen esetben a DMT) és a halál kapcsolatát vizsgálja ezzel az egészen hihetetlen, szavakkal leírhatatlan vizuális orgiával.

Jim Carroll (Leonardo DiCaprio)

Film: Egy kosaras naplója

Jim vérbeli kosaras tehetség, akinek a képességei kiutat jelenthetnek a szegénységből, és kulcsként szolgálhatnak egy jobb élet kapujában. Aztán jön a szipuzás a haverokkal, de ez még csak a kezdetet jelenti a heroinfüggőség előtt. Az Egy kosaras naplója azt mutatja meg fájó részletességgel, hogy mit csinálnak a drogok a tehetségből és az ambícióból, és milyen mélyre képesek letaszítani egy olyan embert, akinek az volt a szándéka, hogy magasra törjön. A Jim Carroll önéletrajzi regényéből készült mozi a műfaj igazi klasszikusa, DiCaprio pedig már pimaszul fiatalon megmutatta, hogy mekkora tehetség lakozik benne.

Egy kosaras naplója

Paula (Naomie Harris)

Film: Holdfény

Oscar 2017: kínos incidenssel vették el a Kaliforniai álom Oscarját, de a lényeg, hogy nyert a Mindenki

Paula nővérként dolgozik egy kórházban, egyedül neveli a kisfiát, és nem mellesleg súlyos crackfüggő. A filmben a nőt a kisfia szemszögéből láthatjuk élete három különböző szakaszában, és a lírai Holdfény szépen mutatja be azt, hogy mi történik egy gyerek lelkével akkor, ha a legfőbb támasza, az édesanyja válik a drogok hatására a legfélelmetesebb, legkiszámíthatatlanabb dühkitöréseket produkáló ellenséggé. A harmadik szakaszban Paulát már idősebb korában, egy intézet lakójaként láthatjuk, aki próbálja ugyan maga mögött hagyni sötét múltját és rendezni a kapcsolatát a felnőttként drogdílerré váló fiával, de tudja, hogy bár maradt köztük szeretet, a bizalom már örökre elveszett.

Tony Montana (Al Pacino)

Film: A sebhelyesarcú

Brian De Palma filmklasszikusa azt az örökbecsű drogdílertanulságot rágja szépen a szánkba, hogy nem lehet hosszú távon sikeres terjesztő az, aki maga is fogyasztja az anyagot. Márpedig Tony Montana nem kispályás, ha a kokainról van szó. Valószínűleg részben a szernek köszönheti hatalmas ambícióját és azt az illúziót, hogy legyőzhetetlen, és ebbéli hitében olyan emberekkel veszik össze, akikkel nagyon nem kellene. A film emlékezetes jelenetében egy kokainhegybe fúrja be a fejét, hogy felszippantson egy jókora adagot, majd kilép az erkélyre egy géppisztollyal, hogy elébe álljon a ráküldött bérgyilkosok hadának.

Mark Renton (Ewan McGregor)

Film: Trainspotting

Így néznek ki az idén húszéves Trainspotting sztárjai

„Válaszd az életet!” A mondat a Trainspotting szállóigéjévé vált, és még ma is ugyanolyan ütős. A filmbéli Renton talán a legkonszolidáltabb drogfogyasztó a társaságban, amit jól jelez, hogy a többiekkel ellentétben ő érzi: nem ártana lejönnie az anyagról. De ha az embernek szinte minden barátja drogfüggő, ezt nem egyszerű kivitelezni. A „Skócia legrondább nyilvános wc-je” című jelenet az alámerülő Rentonnal még ma is klasszikus, és a Trainspotting amúgy is minden szempontból kiállta az idő próbáját. A második rész felesleges volt.

Trainspotting