Elton John sokáig azt szerette volna, ha Tom Hardy alakítja őt a róla szóló életrajzi filmben. A nagy álom végül nem jött össze – mondjuk, érdekes lett volna, hogy a szupermacsó Hardy le tudja-e vetkőzni magáról az alfahímes attitűdjét –, és amikor a világ számára kiderült, hogy végül a leginkább csak a filmőrültek számára ismert Taron Egerton lesz a befutó, nem mondhatni, hogy nagyobb hullámokat vert volna az információ. A Rocketman valószínűleg simán elsüllyedt volna a jelentéktelenségben, ha tavaly ősszel nem jön a Bohém rapszódia, ami megmutatta, hogy egy zenészről szóló életrajzi mozi is lehet világraszóló esemény.
A Bohém rapszódia sikerének köszönhetően a Rocketmant forgalmazó Paramount is kiemelt filmként kezdte kezelni a projektet, és az iránta tanúsított médiafigyelem is sokkal nagyobb lett. Így fordulhatott elő, hogy egy nem sztárokkal teletűzdelt életrajzi mozi világszenzációvá vált, Taron Egerton pedig ott találta magát a reflektorfény közepén, ahol az egész világ az ő alakítására figyel. Most pedig mindenki azt kérdezi, hogy ki ez a srác, és miért nem figyeltünk fel rá korábban?
Egy szerény filmsztár
Bár Rami Malek egészen az Oscar-díjig vitte a Bohém rapszódia főszerepével, kétségtelenül akad egy hátránya Taron Egertonhoz képest. A színész csak tátikázott a Queen legendás dallamaira, míg Egerton valóban elénekelte Elton John dalait a Rocketmanben, és a film promóciójaként több helyütt is duettezett a nagy Eltonnal, és nem lehet azt mondani, hogy a színész hangilag alulmaradt volna az énekessel szemben. Ez nem kis fegyvertény, és bár a filmet nem az Oscar-szezonban mutatják be, siker esetén még az is lehet, hogy Egerton is ott találhatja magát a jövő évi jelöltek között.
Mindenesetre egy fanatikus rajongója már biztosan van: maga Elton John. Az énekes napról napra bombázza Egerton e-mail-fiókját az általa összegyűjtött, lelkes Rocketman-kritikákkal, hogy higgye már el végre: tényleg annyira jó. Az önbizalomfröccs ráfér a srácra, mert amúgy tényleg egy nagyon szerény figura. Ezt személyes tapasztalatból is tudom: pár éve az nlc számára interjúztam vele és Hugh Jackmannel az Eddie, a sas című életrajzi vígjáték apropóján, ahol Egerton végig egy szimpatikus, visszafogott, jó humorú, sármos fickó benyomását keltette. Az interjúiból is átjön, hogy nem szereti sztárolni önmagát. Külön kihangsúlyozza a beszélgetésekben, hogy a valóságban maximum a szorongásaiban és az önbizalomhiányában hasonlít Elton Johnra, a tehetségében a közelébe sem ér, pedig nincs oka ennyire szerénynek lenni: amit a Rocketman két órája alatt a filmvásznon művel, az kétségtelenül egy színészzseni munkája.
Egy túl könnyű karrier
Taron Egerton kapcsán semmi sem szólt a filmsztárrá válás mellett. Átlagos magasságú, átlagosan jóképű srác egy középosztálybeli családból, ahol senkinek nem volt semmi köze a filmezéshez vagy a színészkedéshez. A walesi származású fiú mégis a színészetet választotta, és fel is vették a Royal Academy of Artra, innentől kezdve pedig a karrierje már-már túl könnyen ment tovább. Talán ha két évig volt úgynevezett küszködő, kezdő színész, akinek kaparnia kellett a kisebb szerepekért.
Rögtön utána megkapta a Kingsman – A titkos szolgálat című akciómozi főszerepét, egy olyan szerepet, amit hagyományosan nem osztanak kezdőkre, mégis ő lett a befutó. Bár általában nem az akciófilmek kapcsán születnek nagy színészi teljesítmények, Egerton nemcsak kigyúrta magát (állítása szerint az első Kingsman óta nem eszik cukros ételeket, hogy formában maradjon), hanem egy hihető, londoni külvárosi akcentust is magáévá tett, és a figurájában egyszerre ötvözte a lazaságot, a jófejséget és a fiatalos arroganciát. Matthew Vaughn valósággal beleszeretett a Tökit játszó Egertonba, és tovább dédelgette a karrierjét.
Atyai gondoskodás – Matthew Vaughn
A brit producer/rendező (a Csillagpor és az X-Men: Az elsők alkotója) atyai módon támogatja Egertont, és gyakorlatilag az első Kingsman óta folyamatosan szerzi neki a szerepeket. Nemcsak a Kingsman folytatását intézte el neki, hanem az Eddie, a sas című vígjátékot is, ahol Egerton a hírhedt brit síugró bőrébe bújhatott, aki szerethető lúzerként maradt meg a téli olimpiák történetében. Alig ismertünk rá a főszerepben, és bár a film nem lett óriási siker, Egerton bizonyította, hogy nemcsak laza akciófilmes szerepekre alkalmas. Bár a 2015-ös Énekelj! című animációs filmben nyújtott teljesítménye látszólag jelentéktelennek tűnt, később mégis ez volt az, ami lehetővé tette számára, hogy elnyerje a Rocketman főszerepét, aminek, mit ad isten, megint Matthew Vaughn volt a producere.
Vaughnt Elton John kérte fel, hogy segítsen neki, ugyanis a róla szóló mozin már 2013 óta dolgoztak, de a dolog nem akart összejönni. Bár Tom Hardy elvállalta a főszerepet, gyorsan ráeszmélt, hogy Elton John szerepe kívül esik a komfortzónáján.
Nem vagyok énekes, nem igazán tudok ráállni. Igazán igyekszem, hogy fejlődjek e téren a Rocketman miatt, de valahogy nem tudom úgy kinyitni a szám, ahogy az énekléshez kéne
– nyilatkozta Hardy, akinek a problémáját azzal próbálták feloldani, hogy csak tátikáznia kéne a filmben. Ez viszont csorbította a színészi maximalizmusát és hiúságát. Amikor Vaughn megmutatta Elton Johnnak, ahogy Egerton elénekli az I’m Still Standing című slágerét az Énekelj című rajzfilmben, az énekes egyből beleszeretett a színészbe, és engedte, hogy ő játssza a főszerepet.
Melegklub kontra futballmeccs
Vaughn gondoskodása nélkül Egerton eddig egyszer próbálta csak ki magát, és rögtön egy kiadós bukás lett a vége. Ő volt a főszereplője a nagyrészt Magyarországon forgatott, legutóbbi Robin Hood-filmnek, amit ugyan csak fél éve mutattak be, de máris nyomtalanul párolgott el az emlékezetünkből. Talán maga Egerton sem bánja annyira ezt. Állítása szerint a látványos blockbusterek amúgy sem teljesen az ő világa. A brit GQ-nak adott interjújában elmondta, hogy egy kicsit mindig is imposztornak érezte magát még a Kingsman-filmekben is, pedig nagyon szereti őket, legfőképp az elsőt. Élvezi őket, de ez nem az ő világa. Viszont a Rocketmannel úgy érezte, végre hazatért.
Én az a fickó vagyok, aki 17 évesen már Seymourt játszotta A rémségek kicsiny boltjában a színpadon.
Még azt a kissé félreérthető mondatot is hozzáteszi, hogy
Mindig is jobban éreztem magam egy melegklubban, mint egy futballmeccsen.
Az alfahím szerepkör tehát terhes neki – amiben van némi ellentmondás, lévén egy időben nagy esélyese volt Han Solo szerepének a Solo című Star Wars-filmben –, Elton John szerepét viszont neki találták ki. Ugyan heteroszexuális – érte emiatt néhány támadás is Elton rajongóitól –, rendkívül fontos volt neki, hogy a filmbéli meleg szexjelenetekkel olyan messzire menjenek, amennyire egy hollywoodi stúdiófilmben ez lehetséges.
Az örök feltörekvő
Egerton a magánéletét foggal-körömmel védi. Összesen annyit lehet tudni róla, hogy van barátnője, de hogy ki az, egyelőre titok. Sokan a film second unit directoraként dolgozó Emily Thomasra tippelnek, ugyanis egyszer nyilvánosságra került róluk egy fotó egy közös nyaralásról.
Bár a Kingsman – A titkos szolgálatot már öt éve mutatták be, és Egerton viszonylag ismert név lett, mégsem lett belőle olyan sztár, akit úton-útfélen megállítanak az utcán egy közös fotóért. Öt évvel és több sikerfilmmel később még mi is feltörekvő csillagként írunk róla, és ő is tisztában van ennek iróniájával. „Ha már 45 leszek, akkor is én leszek a feltörekvő sztárocska a lapokban” – mondja nevetve. A birkatürelmű sztárt ez nem zavarja, és csupán három dologgal lehet kihozni a sodrából.
- Ha arra kéri valaki, hogy mondja ki a város nevét, ahol felnevelkedett. (Llanfairpwllgwyngyll, és amúgy itt meghallgathatod, ez miért is olyan nagy szó:
- Ha egy interjú közepén arra kérik, hogy kezdjen énekelni valamit.
- Ha arra kérik, hogy használja többet a közösségi médiát.
Ha ezzel a hárommal nem próbálkozunk, garantáltan jóban leszünk Taron Egertonnal.