Claudia Cardinale 1938. április 15-én született szicíliai szülők gyermekeként Tunéziában. Eredetileg tanárnak vagy felfedezőnek készült, ám 16 éves korában megnyerte a Legszebb olasz nő Tuniszban címet egy szépségversenyen, a jutalma pedig egy utazás volt a velencei filmfesztiválra, ahol több rendező és producer is felfigyelt rá. Ezt követően jelentkezett a római Centro sperimentale di cinematografia színészképzésére, ám az első félév után úgy érezte, nem neki való a szakma és hazatért. A 17 éves lányról ezután derült ki, hogy várandós. A gyermek egy nála 10 évvel idősebb francia férfitól, erőszakból fogant. Először el akarta vetetni, de mentora, Franco Cristaldi producer-rendező meggyőzte őt, hogy titokban Londonban szülje meg a babát, és bízza a családjára. Patrick a világra jövetelét követően hivatalosan az öccse lett, az igazság pedig csak hét évvel később derült ki.
A filmvásznon az Omar Sharif főszereplésével készült Goha című filmben debütált 1958-ban. A hatvanas évekre az olasz mozi egyik legnagyobb csillaga lett, aki olyan produkciókkal írta be magát a filmtörténelembe, mint a Rocco és fivérei, a Cartouche, a 8½, vagy A párduc.
„Beleborzongok még ma is, ha csak visszagondolok rá. Emlékszem, hogy vezetett be a Rocco és fivérei forgatásra Luchino Visconti, a rendező. Alain Delon épp a ringben püffölt valakit, záporoztak az ütések, nem lágyszívűeknek való jelenet volt. Egyszer csak Luchino magához ragadta a mikrofont és beleszólt: ne öljétek meg egymást, itt jön Claudia Cardinale! Még négy másik filmet forgattunk együtt, köztük A párducot is” – mesélte a rendezőről 2015-ben a Marie Claire-nek.
Az 1963-ban bemutatott A rózsaszín párduc című filmnek köszönhetően a tengerentúlon is megismerték a nevét. Ennek a forgatásán kapta élete egyik legszebb bókját színésztársától, David Niventől, aki azt mondta: „Claudia, a spagetti mellett te vagy Olaszország legnagyobb találmánya.” Az 1966-os Szerencsevadászok, illetve az 1968-as Volt egyszer egy Vadnyugat valódi hollywoodi sztárrá tette és bár marasztalták is a film fővárosában, ő „túl európainak” érezte magát és visszatért Olaszországba.
Hat évtizede tartó pályafutása során közel 170 produkcióban szerepelt és bár már 83 éves, máig sem vonult vissza. Tavaly egy tévésorozatban és a Gazfickók városa című Netflix-filmben láthatta a közönség és jelenleg is két filmje vár bemutatásra. Munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjének parancsnoki fokozatát.
A színésznő ugyan tagadta, hogy valaha is férjhez ment, ám úgy tudni, hogy 1966-ban Las Vegasban házasságot kötött Franco Cristaldival, akitől 9 évvel később vált el. 1975-től Pasquale Squitieri olasz filmrendező volt a párja, akivel ugyan nem házasodtak össze, ám együtt voltak egészen a férfi 2017-ben bekövetkezett haláláig. Egy közös gyermekük született, a ma már 43 éves Claudia, aki civil életet él.
Cardinale túl a nyolcvanon is stílusos díva, aki saját bevallása szerint határozottan elítéli a szépészeti beavatkozásokat. Az öregedés pedig egyáltalán nem rémíti meg. „Tényleg nem érdekel. Normális, hogy telik az idő, egyáltalán nem élek a múltban” – nyilatkozta az AFP-nek.
Bár élete nagy részét Olaszországban élte le, néhány éve Párizsba költözött, ahol nyugodt, visszafogott életet él. Fontos számára a jótékonyság, 1999 óta az UNESCO női jogokért felelős jószolgálati nagykövete, de rendszeresen kiáll a melegek jogaiért, illetve a liberális eszmékért is.