Miért vállaltad el a Survivort?
Egyfajta bizonyítási vágy volt bennem, szerettem volna, ha az emberek megismerik egy másik oldalamat. Apukám mindig is vagány kislánynak nevelt. Elég kemény és kitartó vagyok sok mindenben. Azt szoktam mondani, a jég hátán is megélek. Persze, aki ismer, az tudja, hogy mindig kifejezem az érzéseimet, borzasztóan érzékeny vagyok, és a haragom is hamar elszáll, hamar túl tudok lendülni a dolgokon. Összességében azt mondom, nagyon céltudatos vagyok és kitartó. Ezért is voltam kíváncsi arra, hogyan viselkedek egy olyan környezetben, ahol a játék a túlélésről szól.
Mitől féltél a legjobban? Volt valamilyen fóbiád? Pókok, bogarak, ilyesmi?
Fóbiám nem volt, nem félek semmilyen bogártól, talán egyedül a kígyótól. Aludtam már a dzsungelben fa tetején, vagy a tengerparton, illetve reptéren is. A környezettől nem féltem egyáltalán. Inkább a játékoktól, hogy képes leszek-e elvégezni a feladatokat. Mielőtt elkezdődött a verseny a régebbi adásokat nézve nem egyszer görcsbe ugrott a gyomrom, hogy vajon én ezt meg tudnám csinálni? A másik nagy kérdés az volt számomra, hogyan fogok beilleszkedni a többiek közé, hogy elfogadnak-e, nem rekesztenek-e ki? Ilyen és ehhez hasonló érzésekkel indultam útnak.
A Barátok közt óta hogyan éled az életedet?
Amikor véget ért a sorozat, teljesen megváltozott a napirendem. Korábban hajnalban keltem és sokszor este tízkor értem haza a forgatásról, reggeltől estig be voltam táblázva. Egy barátom úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban, amivel egyetértek, hogy olyan életem volt, mintha egy akváriumban éltem volna. Amikor pedig ez megszűnt, átalakult minden körülöttem. Kiléptem egy új világba, ahol rengeteg szabadidőm lett. Vágytam egy kis csendességre, el szerettem volna távolodni a város nagy forgatagától. Persze imádom a pörgést, de a nyugalom is hiányzott már nagyon. Ezért elkezdtem házakat nézni vidéken.
Találtál megfelelőt?
Igen, épp most költözködöm, és nemsokára az új vidéki kis házamban lehetek a két kis kutyusommal, Maxival és Olival. Ez egyfajta életmód-változtatás is nekem, tervezem, hogy saját kis veteményesem lesz nemsokára.
Éltél már vidéken?
Eddig nem, de nagyon szép emlékeim vannak a gyerekkoromból, amikor a szüleim elvittek a keresztmamámhoz Babótra. Ez egy csendes egy templomos kis falu, imádtam ott lenni. Tehenet fejtem, tojásokat szedtem a tyúkok alól. Ez az érzés hiányzott az életemből. Persze nem az mondom, hogy állatokat fogok tenyészteni, vagy ilyesmi, de nem áll távol tőlem ez az élet sem.
Hogy állsz az ismerkedéssel? Régóta nem láthattunk melletted senkit.
Nem könnyű megfelelő társat találni, de most nem is erre koncentrálok. Most a költözés és egy új élet megteremtése a feladatom, amit nagyon élvezek.
Most vagy 37. Mennyire foglalkozol azzal, hogy közeledik a 40?
Egyáltalán nem foglalkozom a számokkal. Nem érzem magam annyinak. És amennyire pár éve még nem akartam gyereket, most egyre jobban úgy érzem, hogy egyszer majd szeretnék. Anyukám 40 évesen szült engem, így ezt látva nem késtem még le semmiről.
Van két kiskutyád, ők most pótolják ezt az érzést?
Nem szeretnék párhuzamot vonni a gyermekvállalás és kutyatartás között. Igyekszem jó gazdi lenni. Nehéz volt összeszoktatni a két kutyust. Maxi, aki már ötéves, tavaly decemberben kapott egy új társat, Olit, aki egy mentett kutyus volt. Kellett nekik jó pár hónap, mire rájöttek, hogy mindkettőjüket ugyanúgy szeretem. De most már jól elvannak, és az új házunkban lesz egy kis zöld gyep is, ahol szaladgálhatnak egész nap.
Anyukáddal tartod a kapcsolatot?
Igen, mindennap beszélünk. Nekem ő maradt egyedül, ő az én családom, a legfontosabb az éltemben. Agárdon lakik, amikor csak tudom, látogatom, nagyon jó a kapcsolatunk, szerencsére.
Mennyire figyelsz most oda az alakodra?
Alkatilag szerencsés vagyok, így nem kell nagyon odafigyelnem, de a Survivor alatt elég sokat fogytam, és amikor hazajöttem, nem foglalkoztam azzal, mit ehetek és mit nem. Most van rajtam egy kis felesleg, ami ugyan nem zavar, de azt azért elhatároztam, hogy a sportot nemsokára visszahozom az életembe. Csak legyek túl a költözésen és utána jöhet az edzés is.
Mik a terveid mostanában? Marad a színészet?
Sokszor azt gondolom, hogy változtatnom kellene és teljesen új dolgok felé nyitni. Érdekel például a pszichológia és marketing vonal is, amikor részt veszek egy műsorban, vagy újra kamera előtt dolgozom, akkor mindig megbizonyosodom arról, hogy ez az én utam. Szeretnék még képernyőn maradni, meglátjuk, milyen lehetőségeim lesznek ezután.