Henri Matisse, 1869. december 31.
A 20. századi festészet legnagyobb alakja az észak-franciaországi Le Cateau-Cambrésisben született 1869-ben. Henri Matisse ügyvédnek tanult, de ez nem jelentette azt, hogy ekkor már ne mutatkoztak volna meg művészi hajlamai, ügyvédbojtárként beiratkozott egy rajziskolába, majd egy hosszas betegség során a festészet iránti szenvedélye még nagyobb méreteket öltött. Elsőre ugyan nem vették fel az École des Beaux Arts-be, de 1895-ben ez mégis sikerült, első saját kiállítását majdnem tíz évvel később, 1904-ben tartotta Ambroise Vollard, egy francia műkereskedő galériájában. Nevéhez fűződik a fauvizmus, a Fauves (’Vadak’) képviselte festészeti irányzat, a modern francia festészet kolorista irányzatát teremtették meg, de 1908-at követően a csoport feloszlott. És nem lehet művészetéről beszélni a papírkollázsok nélkül, amit ollóval való rajzolásnak nevezett. 1954. november 3-án szívroham következtében hunyt el Nizzában, halála pillanatáig dolgozott.
Fotó: Getty Images
Ruttkai Éva, 1927. december 31.
A csodálatos színésznő 1927-ben született Budapesten, és még hároméves sem volt, amikor először szerepelt színpadon a Lakner-féle gyermekszínházban egymondatos szerepével: „Kislány, ha nem bízod el magad, belőled nagyon jó színésznő lesz” – mondta neki egyszer Hevesi Sándor rendező. A fiatal Ruttkai Évát először a Vígszínház szerződtette le, majd 1948-tól 1951-ig a Nemzeti Színházban játszott. Ekkor szerettek egymásba Gábor Miklóssal, akivel 1950-ben összeházasodtak, és 1953-ban megszületett lányuk, Júlia. A nagy, legendás, mindent felemésztő szerelem csak később érkezett az életébe, a Kohout Ilyen nagy szerelem című drámájának miskolci próbáin találkozott Latinovits Zoltánnal, akivel 1976-os haláláig együtt volt. Ruttkai Éva tíz évvel később, 1986-ban hunyt el rákban.
Fotó: Fortepan / adományozó: Szalay Zoltán
Sir Anthony Hopkins, 1937. december 31.
A híres színész 1937. december 31-én született a walesi Port Talbotban. Gyermekként az iskolát nem vette komolyan, tanulás helyett inkább a művészetekben, például a festészetben és a rajzolásban vagy a zongorázásban merült el. Később azért beiratkozott egy walesi színiiskolába, majd miután két évet sorkatonáskodott, felvételt nyert a Királyi Színiakadémiára. A hatvanas években Nagy-Britannia egyik legelismertebb színészévé vált, és már nemcsak színpadi szerepeket vállalt, a mozivásznon is lehetett vele találkozni, és filmszínészként óriási sikereket ért el, két Oscar-díjat is kapott, az egyiket A bárányok hallgatnak című filmben nyújtott alakításáért, a másikat pedig a 2020-ban bemutatott Az apa című filmért. Maga Erzsébet királynő is elismerte munkásságát, Anthony Hopkinst 1993-ban lovaggá ütötték.
Fotó: Michael Hickey/WireImage/Getty Images
Sir Ben Kingsley, 1943. december 31.
A lovagi címet a yorskhire-i születésű, indiai származású színész is kiérdemelte. Ben Kingsley Krishna Pandit Bhanjiként látta meg a napvilágot, nevét apja tanácsára változtatta meg, amikor úgy döntött, a színészet lesz a hivatása. „Amint megváltoztattam a nevemet, elkezdtek jönni a munkák. Volt egy meghallgatásom Krishna Bhanjiként, és azt mondták, nagyon jó voltam, de nem tudják, hogyan kaphatnék helyet a következő évadban. Megváltoztattam a nevem, és megkérdezték, hogy mikor tudok kezdeni.” Ben Kingsley 1967-ben lett a Royal Shakespeare Company tagja lett, az első filmszerepét öt évvel később kapta meg, tíz évvel a filmes debütálása után pedig Richard Attenborough Gandhi című filmjében nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb főszereplőnek járó Oscar-díjat. Sir Ben Kingsley egyik nyilatkozata szerint egyébként nagyobb elismerésnek tartotta azt, hogy lovaggá ütötték.
Fotó: Fred Duval/FilmMagic/Getty Images
Donna Summer, 1948. december 31.
Donna Summer Ladonna Adrian Gaine-ként látta meg a napvilágot Bostonban. Gyermekként tagja volt a templomi kórusnak, majd belépett egy együttesbe, később pedig New Yorkba költözött, mert szerepet kapott a Hair című musicalben. Énekesnőként az igazi áttörést a Pete Bellotte és Giorgio Moroder közreműködésével készült Love to Love You Baby című szám hozta el, ő lett az egyik legnagyobb diszkósztár. És ugyan voltak előadók, akik a diszkókorszak végével feledésbe merültek, Donna Summerrel nem ez történt, más stílusokban is kipróbálta magát, és albumai több mint 120 millió példányban fogytak el világszerte. Az énekesnő 2012. május 17-én reggel 63 évesen halt meg Naplesben tüdőrák következtében.
Fotó: Fin Costello/Redferns/Getty Images
