Pogány Juditnak nem volt könnyű gyerekkora. Később aztán ez olyan mély sebeket ejtett rajta, hogy éveken át nem tudta feldolgozni – írja a Bors.
„Amikor Pestre kerültem, egy vidéki kislány voltam abban a fővárosi iskolában, zúdultak rám a gyerekek. Mélyült a szorongás. Harmadik emeleti lakásban laktunk, és engem mindig izgatott, hogy onnan ki lehetne ugrani. Állandóan az öngyilkosság gondolata foglalkoztatott. (…) Meg nem tettem, de úgy éreztem, minden elrendeződne. Rettenetes, megalázó helyzeteket éltem meg… Úgy nem hagyhatok itt egy gyereket, hogy az anyukája öngyilkos lett. Azon kaptam magam, hogy egy selyemzsinórra gondolok, hogy egy pillanatig se szenvedjen a gyerek. Akasztásra gondoltam” – vallotta be a színésznő.
(Nyitókép: László Szabolcs/smagpix)