Viktória királynőnek hála, tulajdonképpen a brit királyi családnak szinte minden európai uralkodói famíliában van rokonsága. Például nemcsak II. Erzsébetnek volt az ükanyja Viktória, hanem V. Harald norvég királynak és XVI. Károly Gusztáv svéd királynak is. A fiatalabb VI. Fülöp spanyol királynak szintén rokona, pontosabban ük-ükanyja volt Viktória, aki mestere volt annak, hogy kilenc gyermekét a leginkább előnyös módon házasítsa ki. Ennek a törekevésének a fenti példák is jelzik a sikerességét. Van azonban egy család, amelynek nem sikerült a túlélés.
A kapocs
Aliz a brit uralkodó harmadik gyermekeként jött a világra és 19 évesen ment feleségül Lajos hessen–darmstadti herceghez. Hét gyermeke közül Alekszandrának jutott a legnagyobb figyelem, nem véletlenül. Amikor ugyanis a 35 esztendős Aliz torokgyík szövődményében elhunyt, a gyerekek a nagyanyjukhoz kerültek, Alekszandra pedig egyértelműen Viktória kedvenc unokája lett, akitől nagy tetteket várt az uralkodó. Gyerekeihez hasonlóan unokájának is a legjobb házasságot akarta, már nem szerelmi tekintetben, hanem politikailag. Ám az élet úgy hozta, hogy egyikről sem kellett lemondania. Ugyanis amikor az orosz trón várományosa, Nyikolaj Alekszandrovics Romanov nagyherceg először megpillantotta Alekszandrát (akit akkoriban még Alixnek hívtak), a legendák szerint azonnal beleszeretett a néppel közvetlen kapcsolatot ápoló, a rongyrázástól igencsak tartózkodó hercegnőbe. A jövendő orosz cár heves udvarlásba kezdett, hogy meghódítsa a brit uralkodó unokájának szívét, ám azt inkább megrémisztették a férfi intenzív érzései, és még azt a brosst is visszaküldette Oroszországba, amit első ajándékként kapott tőle.
Végül idővel Alix is megszerette az orosz trónörököst, és már ő maga is vágyott a közös életre. Azonban nem mindenki örült volna a brit-német-orosz házasságnak. Romanov herceg apja inkább szeretett volna egy francia előkelőséget a fia számára, ám nem tudta lebeszélni Alix hercegnőről. Viktória királynő viszont azonnal áldását adta a frigyre, bár levelezése arról tanúskodik, hogy szinte érezte: unokája vesztét fogja jelenteni ez a nász. „Jövendő házassága miatti félelmeim oly erősek… Állandó veszélyben lesz drága élete, s még inkább az uráé…” – írta Viktória. Az esküvőre végül 1894. november 14-én került sor, ekkor Nyikolajból II. Miklós néven orosz cár vált. Alixből pedig Alekszandra cárné lett és felvette az ortodox hitet is.
Bár Alekszandra igyekezett megfelelni új hazájának és az embereknek, egyszerűen nem sikerült meghódítania az emberek szívét. Gyakran érte az a vád, hogy túlságosan komor, nem mosolyog eleget, ha a nép közé megy. Ennek ellenére hiába próbálták meg ráhúzni azt a jelzőt, hogy egy brit úri hölgy, aki felhúzott orral jár, mert erről nem volt szó. Alekszandra nem volt sznob, sokkal inkább visszahúzódó és zárkózott személyisége okozta számára a nehézségeket. Az asszonynak egyre romlott az egészségi állapota is, mely inkább abból a szorongásból fakadt, hogy csak négy lány gyermeke után sikerült kisfiút szülnie, akiről azonban hamar kiderült, hogy örökölte a brit királyi család évszázados betegségét, a vérzékenységet. Így bár Alekszej születésével a trónutódlás biztosítottnak tűnt, betegsége miatt mégis folyamatos bizonytalanságban élt a család.
Az I. világháborúban az orosz nép még inkább ellenszenvet kezdett táplálni a német földön született cárné felé. Az 1917-es forradalom után a cárt és annak egész családját az Ural hegységbe hurcolták. II. Erzsébet nagyapja, az akkori V. György király még ekkor is levelezést folytatott arról, hogy megpróbálják kimenekíteni a Romanovokat hajóval. A király őrlődött, de végül nemet mondott Miklós kérésének, mert attól tartott, hogy a Romanovok befogadása felháborodást váltana ki a munkások szemében, és veszélyeztetné a brit uralkodói család helyzetének stabilitását.
Alig néhány hónappal később, július 16-án éjjel sortüzet lőttek rájuk és mindannyian szörnyethaltak. Holttestüket a közeli erdőben temették el. Bár Viktória királynő 1901-ben elhunyt, Alekszandra halála után számos szélhámos kereste fel a brit királyi családot, és az oda menekült II. Miklós cár anyját, azt állítva, hogy a cárné egyik, vagy másik életben maradt gyermeke és könyörögtek az udvarnak, hogy fogadják be őket. Ám senki nem hitt nekik.
Esküvőnek köszönhető DNS
Azonban nemcsak ez a bő 100 évvel ezelőtti drámai házasság köti össze az orosz és a brit uralkodói családot. II. Erzsébet néhai férje, a tavaly elhunyt Fülöp herceg is több szálon kötődött a Romanovokhoz. Apja, András görög és dán herceg volt, aki édesanyja révén rokoni kapcsolatban állt a Romanov-házzal is. Amikor András feleségül vette Viktória egyik dédunokáját, Alizt, aki Alekszandra unokatestvére volt, az impozáns esküvőre II. Miklós cár küldette a legszebb ajándékot, egy meseszép esküvői tiarát a menyasszonynak. Fülöp szülei tehát nemcsak remek kapcsolatot ápoltak az orosz uralkodói famíliával, hanem távoli rokonok is voltak, melynek sok-sok évtizeddel később komoly szerepe lett.
1991-ben ugyanis megtalálták a néhai cári család tagjainak feltételezett maradványait egy erdőben. Ekkor derült ki, hogy a sortűzben agyonlőtt koronások holttestét nem egyszerűen elföldelték, hanem savval megpróbálták még elégetni előtte. Ahhoz, hogy a 90-es években megtalált maradványokat minden kétséget kizáróan sikerüljön beazonosítaniuk a kutatóknak, DNS tesztre volt szükség.
A kérdés azonban adott volt: honnan lesz minta a DNS teszthez? Itt jött a képbe Fülöp herceg, mivel ő és a néhai Alexandra cárné anyai ágon rokonságban álltak. A cár azonosításához pedig Fülöp testvére adott mintát.
Azonban ekkor ötből két gyermek holttestét nem találták meg a tudósok, így továbbra is éltek a mesés megmenekülésről szóló legendák. 2007-ben aztán minden összeesküvős elmélet megbukott, amikor a két hiányzó gyermek csontvázát is azonosították.
Hollywood
Természetesen Hollywoodot is megihlette már párszor az orosz-brit koronások kapcsolata. Gondoljunk csak az Anasztázia hercegnőről szóló mesére, filmekre.
Most pedig A korona sorozat készítői is foglalkozni fognak egy „orosz” vonallal. A készülő új, ötödik évadban ugyanis a királyi család számára borzalmas 1990 és 1997 közötti időszakra fókuszál majd. Ebben pedig fontos szerep jut Oroszországnak is. II. Erzsébet ugyanis 1994-ben látogatott el férjével együtt Moszkvába. A három napos látogatás azért is volt különleges, mert ez volt az egyetlen alkalom, hogy Erzsébet Oroszországban járt, és ő az egyetlen brit uralkodó, akinek látogatásáról filmfelvételek is készültek.
Az ukrán háború
Alig néhány nappal azután, hogy 2022 februárjában orosz tankok indultak meg Ukrajna útjain, a 95 éves II. Erzsébet sem tétlenkedett. A brit uralkodó egy nagyobb adományt juttatott el az országba. Majd néhány nappal később hasonlóan cselekedett unokája, Vilmos herceg és annak családja is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren mondott köszönetet a brit királyi családnak a segítségért. „Feleségemmel együtt hálásak vagyunk Cambridge hercegének és hercegnéjének, valamint II. Erzsébet királynőnek, hogy ebben a döntő pillanatban, amikor Ukrajna bátran ellenáll az orosz inváziónak, kiállnak hazánk mellet és támogatják bátor polgárainkat. A jóakarat győzedelmeskedik.”
Az a bizonyos tiara…
Nem lenne teljes az orosz-brit kapcsolat, ha nem kerül a képbe Meghan Markle. Tudniillik, amikor Meghan készült hozzámenni Harry herceg, ahogyan a többi jövendő hercegné, ő is elmehetett a családi ékszereket rejtő épületbe, hogy kiválassza azokat a kiegészítőket, melyeket a nagy napon szeretne viselni. Meghan szeme azonban egy olyan Romanov diadémon akadt meg, amelyről nem tudták bizonyosan, hogy hogyan került Angliában a család kivégzése előtt. Voltak ékszerek, melyeket II. Miklós anyja, vagy egyéb elmenekülő rokonok vittek magukkal, majd azokat Mária királyné felvásárolta, ám ennek a tiarának a nyomkövetése sikertelen volt. Ezért II. Erzsébet megkérte Harryt, hogy jövendőbelije válasszon másik ékszert, mire a herceg közölte:
Amit Meghan akar, azt Meghan megkapja.
Ezt speciel nem kapta meg.