A koronavírus-járvány óta óriási nyomás van az embereken. Amellett, hogy a több hónapos bezártság gyökeresen megváltoztatta az életünket, éppen, hogy fellélegezhettünk, kitört az orosz-ukrán háború. Hosszú hónapok óta szinte másról sem hallunk, csak hogy gazdasági válság áll előttünk, amit már most is tapasztalunk, amikor egyik napról a másikra kevesebbet ér a pénzünk a boltban. Rengetegen esnek kétségbe, mi lesz holnap, milyen újabb rossz hír vár ránk, vagy egyáltalán képesek leszünk-e 1-2 hónap múlva kifizetni a kötelezőket. Ez pedig egyre több embernél vált ki szorongást.
Miközben sokan a mindennapi megélhetésért küzdenek, a közösségi médiát még mindig elárasztják az olyan celebek és influenszerek fotói, akik boldogan mutatják, milyen új dizájnerruhát vettek maguknak, milyen luxusutazáson vesznek részt, vagy éppen több tízezer forintot költöttek el egyetlen vacsorára. Kíváncsiak voltunk, ezek a posztok mennyire befolyásolják negatívan a követőik mentális állapotát.
Fehér Tibor Dániel (Forrás: magánarchívum)
„Ezt többféleképpen lehet megközelíteni, én elsősorban a társas összehasonlítás oldaláról tenném – kezdte az nlc-nek Fehér Tibor Dániel pszichológus. – Jelen pillanatban van egy lakhatási válság, élelmiszerválság, energiaválság és mindeközben az emberek a social mediában találkoznak ezekkel a tartalmakkal. Az a tapasztalatunk, hogy amikor az emberek az életüket fenyegetve érzik, akkor ennek a kellemetlen érzésnek a csökkentésére egy lehetséges megoldás, ha ”énfelnagyítással” élnek. Ami azt jelenti, hogy amikor rosszul érzem magam vagy rosszul mennek a dolgaim, akkor lefelé hasonlítással élek, azaz megpróbálok olyan emberekre gondolni, akiknek nálam is rosszabbul megy a sorsa. Ez hasonló ahhoz, amikor valaki az ő „nagyságát” jelképező tárgyakat vagy helyeket mutogat, ahova el tudott jutni, megosztja olyan emberekkel, akiknek lehetősége sincs hasonlóra. A lájkok számából, a kommentekből, a követők csodálatából tud táplálkozni. Ez csak az érem egyik oldala, hiszen ott vannak azok is, akik ezeknek a tartalmaknak a fogyasztói. Az ő esetükben egy felfelé hasonlítás indul el, ami jó esetben hathat rájuk motiválóként is, ez az önfejlesztés motivációja. A probléma “csak az”, hogy ez jobbára irreális, egy nem valós dologhoz mérik magukat; a közösségi médiában való összehasonlítás így eredményezheti azt az érzést is, hogy lám ezt amúgy meg lehet csinálni, csak én nem tudom.
Ez fokozottan az önértékelés csökkenéséhez vezet, főleg olyan személyeknél, akiknek adnak a véleményére. Sokszor természetesnek hat egy olyan különbség, ami minden, csak nem természetes.
Például a luxusutazások, drága ruhák viselése csak részben szól a személyes kiválóságnak vagy annak, amit letett az asztalra és nem látszik a képek mögött, hogy mik azok a környezeti hatások, amik ezeknek az eléréséhez segítették őt. Bizonyos értelemben van, aki épp arra játszik, hogy a másik önbecsülését hazavágja.”
Fehér Tibor Dániel hozzátette, a közösségi médiának van egy torzító hatása, hiszen kevesen vannak, akik a bukásaikat is közvetítik, nem csak a pozitívumokat és az eredményeket.
Ez már a követő tudatosságán múlik, hogy átlásson azon, amivel ezeken a platformokon keresztül találkozik, hiszen ez nem mindig a teljes valóságot tükrözi. „A közösségi oldalaknak van egy olyan dinamikája, ami az idealizálás felé viszi az emberek gondolkodását, éppen azért, mert nem fér hozzá minden információhoz. Pláne a serdülőknél, akiknél a testkép és az énkép a középpontban van, jobban ki vannak éhezve az információkra. Az ő esetükben szükség van egy olyan közegre, akik nem feltétlenül szűrni, de segítenek értelmezni.”
A pszichológus arról is beszélt, saját kliensein tapasztalta, hogy amikor egy híres, sokak által kedvelt és követett ember nyíltan felvállalta a mentális problémáit, az rengeteget segített, ugyanis a rajongó akkor szembesült vele, hogy ezek a nehézségek, problémák bárkinél előfordulhatnak. Arra azonban érdemes lehet figyelni ezek nyomán, hogy az élményeink leírását ne gyarmatosítsák a szakszavak, például, ha rossz a kedvünk, nem vagyunk feltétlen depressziósak, vagy egy dolgozat előtti aggódás nem pánik.
„Nagyon fontos, hogy az, amit önmagunkról gondolunk, és a tényleges viselkedésünknek legyen köze egymáshoz. Ezért, ha nagyon elüt, hogy mit kommunikál valaki egy műsorban, aztán annak például az ellentétét mutatja meg a közösségi oldalakon, az oda vezethet, hogy a követői elpártolnak tőle. Ez egyik félnek sem jó. Azt tapasztaljuk, hogy ha az egyén viselkedése összhangban van azzal, amiket képvisel, akkor az pozitívan hat, így akár a követőkre is. A celebeknek nagyobb a felelőssége ebben, hiszen sokkal több embert érnek el, mint az átlag, ezért náluk még fontosabb lehet az önismeret. A hírnév és a rengeteg követő által egyfajta hatalom van a kezükben, ezért érdemes végiggondolniuk, mit képviselnek, főleg egy válság közepette.”
Szabó András Csuti nemcsak ismert emberként van jelen a médiában, hanem saját marketingügynökségét, a Social Gurut is vezeti. Ügyfeleivel igyekeznek odafigyelni, hogy optimálisan reagáljanak a jelenlegi kialakult gazdasági környezetre.
A „too much” effekt minden téren hátrányos lehet. Ez alatt gondolok a túlzott Faceapp-olt arcokra, a szétretusált fotókra, de ide tartozik az is, amikor az anyagi javak kerülnek túlságosan terítékre.
„Rengeteg olyan videó van Instagramon, TikTok-on, ahol az anyagi javakkal való villogás könnyen kialakíthat egy torz énképet a követőkben. Ebben a gazdasági környezetben, amiben jelenleg élünk, ahol kis túlzással egy bőséges reggeli akár több ezer forintba is kerülhet, negatív érzéseket válthat ki az emberekből, de ez persze függ a követőtábor összetételétől is. Korosztály, tartózkodási hely, is mind alakíthatja az elvárt kommunikációt. Mi az ügynökségen belül ügyelünk is erre, és ha ilyet látunk a velünk együtt dolgozó influenszereknél, akkor gyakorta szólunk és megbeszéljük a komplex látásmódunkat ezzel kapcsolatban. Azt gondolom, egy tartalomkészítőnek mindig igazodnia kell ahhoz az élethelyzethez, amiben ő vagy az ország van, ahol ő ismert. Azt gondolom, hogy a túlzások nincsenek a társadalomra jótékony hatással.
Fotó: Schumy Csaba
Az üzletember szerint mindenkinek meg kell találnia az arany középutat, hiszen ha eddig is egy olyan luxuséletet élt, amiért keményen megdolgozott, nem kell hirtelen arculatot váltania. „Aki eddig kevésbé kommunikált az anyagi körülményeiről, most pedig megjelennek nála ilyen típusú tartalmak, és a korábbiakhoz képest nem megszokott módon, az automatikusan kiválthat ellenérzést. Azok viszont, akik erre építették fel a közösségi oldalaikat, szerintem ott sem feltétlenül árt, ha a jelenlegi helyzetben finoman aktualizálják a kommunikációjukat, reagálva a világ és az átlagemberek helyzetére.”
Csuti a saját közösségi oldalain is odafigyel arra, hogy ne legyen provokatív és inkább adjon, mintsem negatív érzéseket váltson ki a követőiből, de saját bevallása szerint előfordul, hogy néha hibázik.
A Feleségek luxuskivitelben című műsorból jól ismert Polgár Tünde és férje, Polgár Árpád az életük majdnem minden történését megosztják a rajongóikkal saját Youtube-csatornájukon. Videóikban örömmel mutatják meg floridai otthonukat, a csodás régiséggyűjteményüket vagy éppen Árpád különleges és méregdrága óráit. Az biztos, hogy nem kevesen irigykednek a házaspár – kemény munkával felépített – egzisztenciájára, de hogy emiatt éri-e őket támadás, arra Árpád adott választ.
„Azt gondolom, hogy az emberek elfogadják, ha látják, hogy valaki keményen megdolgozott azért, amije van. A mi közönségünk elképesztően kulturált és intelligens, tehát nagyon ritkán fordul elő, hogy valaki támadna minket vagy negatív véleményt fogalmazna meg. Ha elő is fordul, hogy ezerből egy ember gyűlölködik, akkor arról azt gondolom, az szimplán annak az embernek a szegénységi bizonyítványa, aki azt a kommentet odafűzi, de valójában nem jellemző. A mai, küzdelmes világban meg is lehet érteni az elkeseredett embereket, akik végső soron nem magukban, hanem másokban keresik a hibát, ahelyett, hogy a problémáik megoldására koncentrálnának. Jelenleg is van egy olyan sorozatunk, aminek a címe Motivárpi, amelyben közzéteszek olyan tartalmakat, amik arra hívják fel az emberek figyelmét, hogy segítsünk a társainkon, akik jelenleg rászorulnak. Mellette pedig arról is szót ejtek, hogyan tudjuk magunk megoldani a problémáinkat, hogyan tudjuk a saját életünket komfortossá tenni és minél kevésbé szenvedjünk a gazdasági válság okozta kellemetlenségektől.”
