Mi kerüljön a kórházi rohamcsomagba? Tényleg jó-e az igény szerinti szoptatás? Hogyan hangoljuk, fésüljük össze az eltérő családi mintáinkat, amikor családot alapítunk? Tényleg mondhatok nemet a nagymamának? A Sudocrem szervezésében zajló szakmai eseményen a gyermekágyi időszak kihívásáról és a szakszerű babaápolásról számtalan kérdést járt körbe Hadas Kriszta moderálásával a leendő édesanya, Stohl Luca műsorvezető, valamint a Czeizel Intézet két szakértője, Bartos Rita szülésfelkészítő specialista és Zákányi Lili integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens. Mert hát a szülőségről számtalan kérdésünk van.
Hadas Kriszta, Stohl Luca, Bartos Rita és Zákányi Lili
A beszélgetés elején Hadas Kriszta elmondta, szerinte általános jelenség, hogy a legtöbb szülő rengeteg mindent átgondol a gyerek születéséig, majd mikor a kezében végre ott a gyerek, nem igazán tudja, mit kell csinálni, mi lenne a jó. A szülés, születés ugyanis krízis, és ha még minden jól is alakul, hatása több ideig is eltarthat, és kihathat arra, hogyan képes az anya babáját ellátni. Hogyan támogatjuk mentálisan jól az anyákat, amíg bent vannak a kórházban?
Zákányi Lili integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens szerint ilyenkor nagyon fontos, hogy megtudjuk, az anyának mire van pontosan szüksége. Császáros szülés esetén kifejezetten fontos ez a támogatás, mert az anya úgy érezheti, a császár nem egyenértékű a hüvelyi szüléssel. A szakember azt tanácsolja, ha friss anyaként ebbe a helyzetbe kerülünk, érdemes magunkban végiggondolni és kibékülni azzal a gondolattal, hogy vannak olyan orvosi helyzetek, amikor egy császármetszés életmentő tud lenni az anya, baba vagy mindkettejük számára. „Ha ezzel a kevéssel ki tudunk békülni, akkor utána könnyebben tudjuk feldolgozni ezt az időszakot” – mondta a szakember.
Hadas szerint az egyik legfontosabb kérdés – főleg a mai egészségügyi ellátás helyzetét tekintve – hogyan képviselje az édesanya az érdekeit, jogait a kórházban, hogyan kérdezzen rá a beavatkozásra, és utasítsa vissza ezeket, ha nem merül föl az, hogy a baba vagy a mama egészsége, élete veszélyben van. Bartos Rita szülésfelkészítő specialista szerint ezeket a kérdéseket érdemes jó előre, még otthon tisztázni a gyerek leendő apjával. Fontos, hogy a szülési terv is egy rugalmas dolog legyen, hiszen például előfordulhat, hogy a szülés valahányadik órájában meggondolja magát az anya, és mégis epidurális érzéstelenítést kér. A kórházi személyzettel való megfelelő kommunikáció azért is elengedhetetlen, mert ha ők tudnak normális válaszokat adni, akkor a szülők dönteni tudnak a beavatkozásról. Nagyon megnyugtató, ha ismerjük a környezetet is, vagy van bent valaki, aki az anya számára biztonságot nyújt, legyen szó egy dúláról vagy egy szülésznőről, orvosról – igaz, Magyarországon a választott orvos lehetőségét megszüntették a közellátásban.
Stohl Luca
A várandós Stohl Luca, aki májusra várja kisbabáját, megosztotta a témával kapcsolatos gondolatait és kitért arra, hogy a férje először másodhegedűsként állt a szüléshez, úgy gondolta, az orvosok majd elmondják, mit kell csinálni. „Mondtam neki, hidd el, hogy el fog jönni az a pillanat, amikor nem fogok ennyit beszélni, mint most, és te leszel az, akinek képviselnie kell az érdekeinket, vagy azt, amit előre megbeszéltünk. Persze valahol nyilván másodhegedűsek a férfiak, de aktív részesei is a folyamatnak.
Nemcsak otthon, de a szülőszobán is az lesz a legfontosabb, hogy mi ketten hogyan tudunk együttműködni.
Most úgy készülök, hogy rengeteget beszélgetünk, és olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy meglátogattam már a kórházat is, ahol, ha minden jól megy, szülni fogok, beszéltem orvossal, szülésznővel, tehát ismerős a terep, ahova megyek.”
Együtt vagy külön?
A kerekasztal-beszélgetésen olyan praktikus információkról is szó esett, mint a szoptatás, a tápszer kérdései, a köldökzsinór-csonk ápolása, a bőrápolás, a megfelelő fürdetési hőmérséklet, alvási pozíció is. Hiszen az irányelvek időről időre változnak, a nagyszüleink, szüleink egészen másképp csinálták még, ahogy mi. Kell-e például minden nap fürdetni a babát? Bartos Rita elmondta, a jelenlegi álláspont az, hogy amint megszületik a baba, anyára adják, és nem viszik el lefürdetni, sőt a kórházi idő alatt ezt nem is teszik meg, hiszen ma már tudható, hogy a magzatmáz jó hatással van a babára. „Az első hat hétben is azt mondjuk, hogy teljesen fölösleges napi szinten lefürdetni, a hatodik héttől szoktuk javasolni a napi fürdetést.”
Kiderült, a fűtésszámlával is spórolhatunk nyugodtan tovább, hiszen a 20-22 fok bőven elég a gyereknek, nem kell túlöltöztetni, és továbbra is ki lehet szellőztetni. A fürdetéshez 24 fok szobahőmérséklet elég, vízhőmérsékletnek a 36-7 fok megfelelő.
A sok vitát generáló igény szerinti szoptatásról is szó esett. Bartos Rita szerint az elején hosszadalmasabb folyamat ennek beállítása, de ez normális, nem kell felülni az olyan kérdéseknek, hogy normális-e, ha egy óráig a mellünkön van a gyerek. Az első hetek után szépen be szokott állni a tejtermelődés, a baba is egyre élénkebb lesz, ezért a szoptatási periódusok is csökkenni fognak – nyugtatott meg a szakember mindenkit.
Bartos Rita és Zákányi Lili
Örök vitatéma az együtt és különalvás is, amiről egyértelmű volt Bartos Rita álláspontja: az első hat hétben a babának még szüksége van a szoros együttlétre, akár a hálószobában, egy babaöbölben, később azonban a házastársi szerepek megóvása érdekében jó, ha átkerül a baba a saját szobájába. Stohl Luca is megosztotta ezzel kapcsolatos elgondolásait:
Első körben azt gondoltuk, hogy külön szobában fogunk aludni, mert nagyon rendszerszeretőek vagyunk. Aztán ahogy egyre többet beszélgettünk erről, és meghallgattam szakembereket, most már nem vagyunk ennyire biztosak ebben.
Vagy azt csináljuk majd, hogy a gyerekszobába költözünk, vagy a gyermekágyi első heteket babaöbölben tölti mellettünk” –mondta el a műsorvezető.
Zákányi Lili szerint az első pár hét szimbiotikus időszak, normális, ha ilyenkor egy anya egész nap egy hálóingben szoptatja a gyerekét. „Ez egy folyamat, és ebben magabiztossá válni nem egy egyszerű dolog. Ebben egyébként nagyon nagy szerepe van az apáknak, és a párkapcsolatnak is jót tesz, ha az anya hagyja, hogy az apa részt vegyen ezekben az ápolási-gondozási feladatokban, és nem zárja ki még akkor sem, ha picit ügyetlenebb.”
A szakember szerint azonban nem érdemes sokat aggódni ezeken a kérdéseken. „Pszichológiai értelemben sokkal többet árt az anya-gyerek kapcsolatnak, ha egy anya például a császármetszést hatalmas kudarcnak éli meg, és emiatt levert állapotba kerül, önmagát ostorozza, mint maga a tény, hogy császármetszéssel hozta világra a gyermekét. Ugyanez vonatkozik a tápszeres táplálásra is.
Sokkal rosszabb, ha emiatt magával nincs rendben, mert az viszont hathat az anya-gyermek kapcsolat alakulására.
Fontos, hogy megnyugodjunk abban, ami történt, ahogyan döntöttünk, s bár nagyon ideális, ha valaki anyatejjel tudja táplálni a gyermekét, ha ez nekünk valamiért nem megy, akkor azzal a helyzettel érdemes megbékülni” – emelte ki.
Hadas Kriszta, Stohl Luca, Bartos Rita és Zákányi Lili
A gyerekes élet sok konfliktussal jár
A praktikus kérdéseknél talán sokkal fontosabb, milyen kimondott vagy kimondatlan mondatokat, hiedelmeket, mintákat örökítünk tovább, mi az, amit beépítünk, mi az, amit elhagyunk. Hogyan kell ezekről a témákról beszélgetni? – tette fel a kérdést Hadas Kriszta.
Zákányi Lili szerint egy intenzív szemléletformálás nagyon ráférne a társadalmunkra is, hogy a várandósság és a szülővé válás mentális és pszichés oldalával is foglalkozzunk, mert ez az, ami nagyon váratlanul éri a friss szülőket, és számos későbbi nehézséget, kisiklást hoz, ha lelkileg nem vagyunk erre igazán felkészülve. „A szülőség egy részére nem is lehet száz százalékig felkészülni, de ha foglalkozunk ezekkel a dolgokkal, akkor jól teszünk önmagunkkal és egymással is. A szülővé válás biológiai értelemben egy pillanat, pszichológiai értelemben viszont egy hosszú folyamat, és ezzel kapcsolatban sokszor nem vagyunk elfogadóak. Nagyon sok minden változik, strukturálisan is megváltozik a családi élet, nemcsak a szűk, hanem a tágabb családi kapcsolatokban is. Mindenkinek van egy csomagja, amit magával hozott, ami tele van hiedelmekkel, mintákkal, szokásokkal, állításokkal. Amikor pedig szülővé válunk, mennyi minden érintődik meg ezekből. Érdemes akár előre is beszélgetni például arról, kinek mi lesz a feladata, hogyan segítsen a nagymama az első hat hétben, mennyit lehet jelen az életünkben.”
Az anyai bezártsággal kapcsolatban a szakember megjegyezte,
az anyasággal kapcsolatban nehezen kimondható dolog még mindig a közbeszédben, hogy nehéz.
„Ha ez kimondhatóvá tud válni, és van a környezetemben néhány olyan ember, akit fel tudok hívni, és azt mondani, ez pokol, akkor az is segít. Ha viszont tartósan így érzünk, akkor jelzésértékű, hogy nem átmeneti hangulatzavarról, hanem valami mélyebb dologról van szó.”
A szakértők a határaink kijelölésének fontosságáról is beszéltek, a szükségleteink kommunikációjáról. „A nulladik pont, hogy el kell kezdeni a saját szükségleteinket, a saját érzéseinket definiálni, megkülönböztetni, és ki is mondani.
Attól, hogy szeretem a másikat és egy pár vagyunk, nem olvassuk egymás gondolatait.
Stohl Luca
Párterápiás gyakorlatban is nagyon sokszor előfordul a kérdés, hogy miért nem érti a másik a szükségleteimet, de lehet, én sem tudom, mit szeretnék, csak van bennem egy elvárás. És ez nagyon jellemző a szülővé válás időszakára. Érdemes ezeket az érzéseket transzparensé tenni, még akkor is, ha aktuálisan ez okozhat konfliktust. A konfliktus önmagában nem probléma, és a gyerekeink szempontjából is fontos kérdés, hogyan kezeljük ezeket, mert a gyerekkel való élet nagyon sok konfliktust jelent. Egy születésfelkészítő során tudjuk strukturálni ezeket az érzéseket, konszenzusra juthatunk, mert a szülőségnek a részei a gesztusok is, nem érvényesülhet mindig az, amit én hozok, ami az én mintám, az én meggyőződésem. Engedni kell sokszor abból, amivel én érkezem a kapcsolatba” – hangsúlyozza Zákányi Lili, és kiemeli:
Optimális lenne, ha kellő önismerettel tudnánk szülővé válni.
Bartos Rita is a kommunikáció fontosságát hangsúlyozta. „Fontos kimondani, miben van szükségünk a család segítségére. Lehet, hogy nekem az a segítség, hogy odajön anyukám, leteszi a lábtörlőre a húslevest és elmegy. Miközben másnak pedig az, hogy odamegy, beköltözik hozzá, főz, mos, takarít két hétig. Beszéljük meg, mit szeretnénk, és ebbe integráljuk be a család többi részét. Egy biztos, hogy
a nagyszülőket nem lehet kizárni, mert ők az ablakon is bemásznak.
Zákányi Lili szerint a rugalmasság nagyon fontos minősége lehet ennek az időszaknak, megengedőnek lenni önmagunkkal, a partnerünkkel, kicsit a tágabb családdal is – ez sok nehézségen átsegít. Ha pedig elbizonytalanodunk, milyen mintákat kövessünk, érdemes szakemberhez fordulni. „Fontos, hogy olyan mentális állapotban váljak szülővé, amiben megvan az a rugalmasság, amiben saját magammal kapcsolatban is meg tudok válaszolni kérdéseket, amik felmerülnek” – mondja az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens.
Végül Hadas Kriszta feltette az ötmillió forintos kérdést is: hogyan tudjuk megoldani, hogy ne csak logisztikából álljon az életünk, és ne veszítsük el párként egymást?
„Attól még, hogy szülők vagyunk, párkapcsolatban is vagyunk, és ezeknek a szerepeknek párhuzamosan kell tudniuk futni. Természetesen vannak olyan időszakok, amikor a szülői szerep intenzívebb, amikor arról szól az életünk, hogy adaptálódunk egy váratlan dologhoz, de akkor is törekedhetünk arra, hogy legyen köztünk intimitás, és itt nem a szexre gondolok, hanem arra, hogy közel tudjuk magunkat érezni a másikhoz. Ez jelentheti azt, hogy este összeröhögünk azon, milyen nehéz volt a nap, vagy sétálunk két órát kézen fogva, miközben a nagymama otthon marad az unokával” – véli Zákányi Lili.
Stohl Luca hozzátette, a férjével a kapcsolata eddig nagyon organikusan működött, nem kellett sokat dolgozniuk raja.
Azt a biztonságot, szeretetet, amit mi egymásnak tudunk adni, nem szabad elengedni. Nem szeretnék három év múlva azon gondolkodni, hogy hol csúsztunk el.
