Amikor Erwin Bach és Tina Turner 2013-ban összeházasodott, a világ rácsodálkozott a döntésükre. Ők ketten akkoriban már közel három évtizede éltek együtt, és az énekesnő nyilatkozataiból könnyen lehetett arra gondolni, hogy eszük ágában sincs házasságra lépni.
Mi amúgy házasok vagyunk, csak nincs papírunk róla
– nyilatkozta egyszer, hozzátéve, hogy nem igénylik, hogy kapcsolatuk ilyen szempontból hivatalossá váljon, hiszen nélküle is úgy élnek, mint a házasok. Nem mintha a zeneiparban kiadófőnökként dolgozó Bach ne akarta volna a kapcsolatukat korábban hivatalossá tenni.
Amikor Turner ötvenéves lett, és a pár már együtt volt néhány éve, a férfi egy éven belül kétszer is letérdelt az énekesnő előtt, hogy megkérje a kezét. A nő nem mondott igent, de nemet sem. Attól félt, hogy ha nemet mond, elveszítheti a férfit, inkább úgy csinált, mint aki halogatja a döntést.
Tina Turner és Erwin Bach a Giorgio Armani 40. évfordulóján, Milánóban, 2015-ben (Fotó: Jacopo Raule/Getty Images for Giorgio Armani)
Bach végül rájött, hogy szerelmében túl mély nyomokat hagyott az első házassága Ike Turnerrel, a házasság intézményéről nem épp a boldogság jut az eszébe, így elengedte a dolgot, mert a szerelmük hivatalos papírok nélkül is virágzott. Amikor a nyolcvanas évek közepén ők ketten összejöttek, a bulvársajtóban mindenki azt találgatta, hogy a 16 évvel fiatalabb Bachnak kizárólag a stílusos díva pénzére és az általa nyújtott csillogásra van szüksége, a férfi azonban azóta számtalanszor bizonyította, hogy tévedtek.
Még az amerikai állampolgárságról is lemondott
Miután 2013-ban végül mégis kimondták a boldogító igent, nehéz időszak következett a pár életében. Néhány héttel az ünnepség után Turner agyvérzésen esett át, a férje pedig végig mellette állt a felépülésekor. 2016-ban aztán bélrákkal diagnosztizálták, hosszadalmas és fájdalmas kezeléseken esett át, és ugyan felépült belőle, a kezelések mellékhatásaként gyakorlatilag leállt a veseműködése. A férje egy percig sem habozott, azonnal felajánlotta a veséjét a kedvesének, hogy mielőbb segíthessenek rajta. Ennél nagyobb ajándékot nem is adhatott volna.
Erwin Bachot az akkori kiadója, az EMI küldte a dortmundi repülőtérre, amikor Turner 1985-ben a városba érkezett, hogy furikázza őt és beszélje meg vele a teendőit. Turner nagyon fáradt volt, de még így is feltűnt neki a feltűnően jóképű fiatal férfi. Épp nem érezte jó formában magát, sminket sem viselt, és az első házassága rossz tapasztalatai után amúgy sem ismerkedett könnyen, de a haláláig áldotta az eget, hogy abban a pillanatban mégis flörtölni kezdett az ifjú kísérőjével, aki aztán élete végéig hű társa maradt.
Tina Turner és párja, Erwin Bach 1999. július 31-én a hockenheimi versenypályán (Fotó: Kay Nietfeld/képszövetség a Getty Images-en keresztül)
Az ízig-vérig amerikai Tina Turner Erwin Bach oldalán vérbeli európaivá avanzsált, az Egyesült Államokhoz, a szülőföldjéhez való kötődése pedig olyannyira megkopott, hogy 2013-ban önként lemondott az amerikai állampolgárságról. A nyugdíjas éveit kizárólag Svájcban tudta elképzelni.
„Anyám nem hitt bennem”
Nem csoda, hogy a legendás énekesnő maga mögött akarta tudni a hazáját, ugyanis számos fájdalmas, traumatikus emlék kötötte oda. Már gyerekként sem kapta meg otthon azt a szeretetet, amire szüksége lett volna. 2018-ban Oprah Winfrey podcastjében így mesélt erről:
Anyám nem hitt bennem. Soha nem akarta ezt a gyereket, és amikor ez a gyerek sikeres és kreatív lett, nem fogadta el, mert nem akarta. Miért akarná? Talán féltékeny volt. Létezik olyan, hogy anyai féltékenység? Nem tudom. Nyilvánvalóan így kellett lennie, mert ez az érzés sosem múlt el benne.
Amikor elérte a szakmai sikereit, az anyja szerint mindig másoknak köszönhette azokat. Vagy az első férjének, Ike Turnernek vagy az ausztrál menedzserének, Roger Daviesnek, aki nagy szerepet játszott az énekesnő nyolcvanas évekbeli másodvirágzásában. Azt talán még elismerte, hogy a lánya jól tud énekelni és jól táncol, de a kreativitásában, a tehetségében mindig is kételkedett.
Ike Turner és Tina a Heathrow repülőtéren, 1975. október 27. (Fotó: Frederick R. Bunt/Evening Standard/Hulton Archívum/Getty Images)
Ez a rossz kapcsolat leginkább akkor vált terhessé, amikor Turner el akart válni Ike Turnertől. Bár a férfi brutálisan bántalmazta, verte őt (ebből a saját életrajzi könyvében Ike Turner mindössze annyit ismert el, hogy „néha megpofozta” a feleségét, állítása szerint sohasem verte meg), az édesanyja, Zelma Bullock szerint Tinának ragaszkodnia kellett volna a házasságához. Úgy gondolta, hogy a lánya anyagi biztonságát kizárólag a férjének köszönheti, ezért nagy hiba lenne elhagynia őt. Váláskor egy nő sokszor az anyjához fordul segítségért, de Tina Turnernek ez nem adatott meg, ugyanis Zelma egyáltalán nem akarta támogatni a döntését.
Ennek ellenére évekkel később elásták a csatabárdot, bár igazán jó sosem lett a kapcsolatuk. Amikor az édesanyja beteg lett, és Tina többször is elrepült hozzá, hogy meglátogassa őt, meglepte, hogy az anyja úgy viselkedett vele, mintha a kedvence lenne. Annyi bizalmatlansággal teli év után ezt nem igazán tudta hová tenni. Úgy hírlik, nagymamának sokkal jobb volt, mint édesanyának, az unokáit nagyon szerette és azok is szerették őt. Tina Turner örökbe fogadott fiaival például szorosabb viszonyt ápolt, mint az Európában élő édesanyjuk.
Tina Turner és édesanyja, Zelma Londonban, a 90-es években (Fotó: Dave Hogan/Hulton Archívum/Getty Images)
Egy traumatikus házasság anyaságra vetett árnyéka
Amikor 2021-ben bemutatták a Tina című életrajzi dokumentumfilmet a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a produkció sok dicséretet kapott, ám az amerikai sajtóban megjelent cikkek szerint az énekesnő gyerekei nem igazán voltak elégedettek a látottakkal. A film ugyan részletesen ecsetelte a legenda házasságait, a gyerekei szinte csak érintőlegesen kaptak benne helyet, és akkor is leginkább a gyerekkorukra fókuszálva, amikor Tina még együtt élt az első férjével, Ike-kal. Örökbe fogadott fia, Ike Jr. szerint ebben erősen közrejátszott az is, hogy a dokumentumfilm egyik producere Turner második férje, Erwin Bach volt, és a férfi nem szerette volna, ha Tina anyasága túl nagy szerepet kap a történetben.
Az énekesnőnek két vér szerinti, valamint két örökbe fogadott gyereke volt. Az első fia, Craig Raymond Turner állt mindig is a legközelebb hozzá, akinek apja a szaxofonos Raymond Hill volt, de ez a kapcsolat nem tartott sokáig, ugyanis Tina feleségül ment egy másik zenésztársához, Ike Turnerhez. Ike-kal egy vér szerinti fia, Ronnie született, viszont az énekesnő kettőt is örökbe fogadott a férje korábbi kapcsolatából származó fiai közül, Ike Jr. Turnert és Michael Turnert, akik mindketten az édesanyjukként tekintettek rá.
Kép a 70-es évekből, a gyerekekkel: Ike Junior, Michael, Ronnie és Craig (Fotó: Stewart Cook/Getty Images)
Tina Turner legnagyobb bánatára a családon belüli erőszak nyíltan, a gyerekek szeme láttára zajlott odahaza, traumatizálva nemcsak őt, hanem a gyerekeket is. Az énekesnő szerint ezt Craig viselte a legnehezebben, akit egy későbbi interjúban kimondottan szomorú, magába forduló gyerekként írt le. A válás pedig más szempontból ugyan, de tovább nehezítette a gyerekek életét, Ike ugyanis mindent megtett azért, hogy a fiúkat elidegenítse az édesanyjuktól, és azt akarta, hogy vele maradjanak.
Nem akarta, hogy a fiai kihasználják
Nem tudni pontosan, hogy a volt férje áskálódása, a távolság az Egyesült Államok és Európa között vagy Tina döntése volt-e, de a kapcsolata a gyerekeivel egy idő után valóban nem volt túl szoros. Ez alól csak az első fia, Craig Raymond Turner jelentett kivételt, talán pont azért, mert neki vér szerint semmi köze nem volt a nő szenvedéseit okozó Ike-hoz. Vele rendszeresen beszélt, közel álltak egymáshoz, míg a többiek esetében ez kevésbé volt jellemző. Az örökbe fogadott fiaival egy idő után teljesen megszakadt a kapcsolata. Ike Jr. egy 2018-as interjúban mesélt arról, hogy utoljára 2000-ben beszélt az édesanyjával, abbamaradt kettejük között a kommunikáció.
Ike Turner fiával, Ike Juniorral a 2007-es Grammy-díjátadón (Fotó: Bob Riha, Jr./Getty Images
Miközben Turner a nyolcvanas években Európában megpróbálta újraépíteni önmagát a karrierje és a magánélete szempontjából is, két fia elég vad életet élt a tengerentúlon. Amíg Craig bevonult a seregbe, Ike Jr. pedig a zeneiparban dolgozott, sőt egy darabig az anyjának is segédkezett – míg az apja el nem tiltotta onnan –, addig Michael és Ronnie kicsapongó életet éltek. Michael nagyon szerette volna, hogy az apja és az anyja újra együtt legyen, a kiborulása miatt egyszer még kórházban is ápolták. Később drogfüggővé vált, aztán több stroke következtében tolószékbe került, és mivel képtelen ellátni magát, ma is egy intézményben ápolják. Az anyjával ugyan nem nagyon tartották a kapcsolatot, de az ellátása költségeit végig ő fedezte.
Vér szerinti fiának, Ronnie-nak Tina mindent igyekezett megadni, a legjobb magániskolákba járatta, de a fiú hamar az önpusztítás útjára lépett, és drogfüggő lett. Az anyja először előle zárta el a pénzcsapot még 1986-ban, 1989-ben pedig úgy döntött, hogy egyik fiát sem támogatja tovább anyagilag. Az ausztrál TV Week műsornak erről azt mesélte, hogy
még mindig ott vagyok nekik, ha szükségük van rám, de nem hagyom, hogy kihasználjanak.
Át kellett élnie két fia elvesztését
A kilencvenes évek második felében már azt mesélte Oprahnak, hogy a fiai jobban vannak, és kezdik rendbe hozni az életüket. Idősebb fiát, Craiget meggyötört lélekként jellemezte, szerinte rá hatott leginkább a bántalmazó kapcsolat, amiben a szülei éltek, és nehezen viselte a válás következményeit. Tina számára azonban úgy tűnt, hogy a fia összeszedte magát.
Fotó: Craig Turner Facebook
Craig az utolsó hónapjaiban arról számolt be neki, hogy szerelmes, és életében először gondolkodik azon, hogy feleségül vegye a barátnőjét, ráadásul az ingatlanos üzlete is jól ment. Emiatt az édesanyját teljes sokként, felkészületlenül érte a hír, amikor kiderült, hogy fia 2018 júliusában öngyilkos lett.
59 éves volt, amikor itthagyott bennünket, de nekem ő mindig is az én bébim marad
– írta róla a közösségi médiában, később pedig azt mesélte, hogy fia mindig is magányos volt, nehezen osztotta meg az érzéseit másokkal, és szerinte ez vezetett a tragikus tettéhez is.
Ez azonban nem volt elég, tavaly decemberben újabb tragédia árnyékolta be az énekesnő életét: kisebbik vér szerinti fia, az akkor már régóta házasságban élő, kétgyermekes családapa Ronnie vastagbélrák következtében vesztette életét 62 éves korában.
Egy házasság öröksége
Tina Turner nem volt haragtartó. Ugyan Ike Turner számos traumát okozott neki, szétzúzta az életét, és miatta kellett kisemmizve újrakezdenie, az énekesnő a 2000-es években azt mondta, hogy már nem haragszik rá. Ezek a dolgok köztük túl régen történtek ahhoz, hogy ilyen hosszú ideig haragot tartson. Ike erre megpróbálta vele felvenni a kapcsolatot, és bedobni egy közös turnézás ötletét a régi dalaikkal, de ebből Tina Turner már nem kért. A megbocsátás ugyanis számára nem újrakezdést jelentett.
Ike egyébként sohasem tudta feldolgozni, hogy a házasságuk narratíváját mindig is Tina alakította, különösen a Tina című 1993-as életrajzi filmre kapta fel a vizet, mert fájt neki, ahogy abban ábrázolták őt. A váláskor talán még úgy tűnhetett, hogy ebből a kapcsolatból Ike jöhet ki győztesen. Tina a gyors, problémamentes szakítás érdekében ugyanis a Tina Turner nevet leszámítva mindent nála hagyott. Az összes sikerdal jogai a férjénél maradtak a közös vagyonnal együtt. Tina szó szerint kisemmizve vágott bele az új életébe. Egy bántalmazott házasságból menekülve, traumáktól sújtva végül mégis ő nevethetett a végén.
Ki nevet a végén?
Szólóban végül sokkal nagyobb sztár lett, mint az első férjével valaha is volt. Megmutatta a világnak az erejét és a zsenialitását. Nem hagyta, hogy a szörnyű házassága traumatizálja őt, inkább erőt merített a fájdalmaiból. A történetével – amit könyv formájában is kiírt magából – rengeteg bántalmazott nőnek adott erőt, hiszen megmutatta nekik, hogy nem szabad benne maradni egy ilyen kapcsolatban. A bizonytalanság elsőre ugyan félelmetes lehet, de ki kell törni a rosszból, és érdemes újrakezdeni. Tina Turner nemcsak énekesként, de emberként is nagy volt. Nyugodjék békében!
