Beavatom a kedves olvasót egy kis műhelytitokba. Újságíróként a legtöbb filmfesztiválos sztárinterjút már a fesztivál kezdete előtt lefixáljuk e-mailek hosszú sorában. Mire elindulok, általában már többé-kevésbé tisztában vagyok azzal, hogy milyen lehetőségeim lesznek, kikkel tudok majd röviden vagy hosszabban beszélgetni, sőt gyakran már konkrét időpontom van ilyenkor a hírességekhez, amihez aztán igazítani tudom a mozijegyeim foglalását. Idén azonban kicsit másképp működött: az egyeztetés később kezdődött el a szokásosnál, mivel sok sztárnál alig a fesztivál kezdete előtt néhány nappal dőlt csak el, hogy el szabad-e jönnie Velencébe, vagy tiltják ezt számára a szakszervezeti szabályok.
A legrosszabb forgatókönyv végül nem valósult meg. Velencében a vörös szőnyegek nem csak modellekkel és helyi celebritásokkal voltak teli – bár a kemény magot kétségtelenül ők alkották – , de jöttek sztárok nemcsak Európából, hanem Hollywoodból is, bár közülük csak azok jöhettek, akik erre külön engedélyt kaptak a szakszervezettől.
Azonban a szakszervezet sem tudott távol tartani minden amerikai hírességet: különféle jótékonysági gálák (például amfAR), valamint nagy divatcégek meghívására mégis sorra érkeztek a nagy nevek. Ezt ugyanis a szakszervezet sem akadályozhatta meg, lévén itt a jelenlétükkel nem valamilyen film promócióját erősítették.
A Clooney házaspártól Fanny Ardant-ig
Így fordulhatott elő, hogy Velencében fotózták le az utóbbi egy-két év egyik legfelkapottabb fiatal csillagát, Sydney Sweeney-t, de megfordult az olasz mesevárosban Kate Beckinsale, a Clooney házaspár, Kerry Washington, Rita Ora és Camilla Mendes is. Természetesen modellfronton is erős volt a felhozatal. Amikor épp a vörös szőnyeg közelében próbáltam meginni a délutáni cappuccinómat, a háromgyerekes Adriana Lima vonult el előttem, akit már csak a magassága miatt sem lehetett volna nem észrevenni.
Idén repülő helyett kivételesen vonattal utaztam Velencébe, ezért elmulasztottam az ilyenkor szokásos reptéri „találkozótö Palvin Barbival. Barbi ennek ellenére ott volt a fesztivál vörös szőnyegén, de úgy tűnik, ő még nem annyira hisz a Budapest-Bécs-Velence vasútvonalban, mint én, a vonaton ugyanis hiába kerestem.
A vörös szőnyeget az európai mozi nagy dívái lepték el. Megfordult ott Sophia Loren, lenyűgözően mutatott Isabelle Huppert és a tiszteletét tette Fanny Ardant is, akinek az a hálátlan feladat jutott, hogy a rendező, Roman Polanski és a többi nagy sztár (John Cleese, Mickey Rourke) hiányában szinte egyedül kellett képviselnie a filmjét, rendre megválaszolván a kérdést: Miért dolgozott együtt a botrányos életű direktorral? Ardant azonban nem jött ettől zavarba, és egy fényűző lidói villa egy szobájában naphosszat válaszolgatott az újságírók – köztük magyarok – kérdéseire, és az interjúk előtt még egy kis sminkigazítás is befigyelt. Amikor az egyik idősebb kollegina félig viccből rákérdezett a sminkesénél, hogy nála is vállalna-e egy gyors igazítást, Ardant finoman jelezte: csak neki jár a szépítkezés.
A filmeket kísérő sztárok
Velence nagy szerencséjére a szakszervezet engedélyt adott, hogy a Ferrari című film szereplői elkísérjék a filmjüket, ennek köszönhetően a fesztivál egyik legnagyobb sztárjává Adam Driver és Patrick Dempsey vált. Előbbi el is mondta, hogy rendkívül büszke rá, hogy egy kis, független cég filmjét kísérheti el a fesztiválra, ez ugyanis azt bizonyítja, hogy amennyiben egy kis cég teljesíteni tudja a szakszervezet elvárásait, akkor semmi sem indokolja, hogy a nagy stúdiók és a streamerek miért ne tudnák.
Adam Driver és Patrick Dempsey a Ferrari vetítése előtt (Fotó: Maria Moratti/Getty Images)
A fesztivál másik csillogó vörös szőnyeges eseményét a Priscilla szállította, amit maga Priscilla Presley kísért el. Úgy volt, hogy nem szólal meg a sajtótájékoztatón, hanem meghagyja a reflektorfényt a róla szóló film rendezőjének, Sofia Coppolának, valamint a főszereplőknek, Jacob Elordinak és Cailee Spaenynek, ám ahogy magánéleti térfélhez értek az újságírói kérdések, ő is mikrofont ragadott, és a közönség soraiban ülve válaszolt az újságíróknak.
A film egy emlékezetes vörös szőnyeges momentumot is produkált. A csoportképeken vált igazán feltűnővé az Elvist alakító Elordi közel kétméteres magassága, ami különösen feltűnővé vált a filmben Priscillát játszó Cailee Spaenyhez képest, aki 152 centiméteres. Elvis és Priscilla között a valóságban ennél sokkal kisebb volt a magasságkülönbség. A közös fotóikból mém is született, amiben Elordi fejét levágták, hogy ráférjen a képre.
Jacob Elordi, Cailee Spaeny, Priscilla Presley és Sofia Coppola a premieren (Fotó: Marilla Sicilia/Archivio Marilla Sicilia/Mondadori Portfolio via Getty Images)
Kiemelt sztárnak számított a fesztiválon a dán Mads Mikkelsen is, aki egy magyarországi forgatásról érkezett az olaszokhoz, hogy a Promised Land című történelmi drámáját népszerűsítse. A színészt a sajtótájékoztatón akasztotta ki egy buta, provokatív kérdés, de azért állta a sarat. Kétszer is volt alkalmam találkozni vele, és kiderült, hogy szinte minden egyes interjú után cigarettaszünetet tartott, és ahogy sokan, ő sem szereti az üdítősüveghez rögzített kupakokat, ugyanis az interjúm során két ásványvizes üvegről is letépte azt, bár nem volt könnyű dolga.
A fesztivál egyik legmulatságosabb pillanatát pedig Luc Besson új filmjének főszereplője, a texasi Caleb Landry Jones szolgáltatta, aki a sajtótájékoztatón meglepő módon vaskos skót akcentussal beszélt. Mint kiderült, a színész method actor, és épp Skóciában forgat, így nem akar teljesen kilépni a karakterből, ezért tart ki a skót akcentus mellett.
A filmekről szólt
A vörös szőnyeg királynője címet végül a fesztivál végén nyúlta le Jessica Chastain, akit a Gucci öltöztetett tetőtől talpig aranyba. A színésznő a Memory című filmje sajtótájékoztatóján elmondta, hogy sokáig nem tudta, elkísérje-e a filmjét Velencébe, sőt a stábja is megosztott volt a témában. Végül maga a szakszervezet győzte meg azzal, hogy nemcsak tüntetéssel és távolmaradással küzdhet a színészek érdekeiért, hanem azzal is, hogy felszólal a nyilvánosság előtt a fesztiválon, és ő pontosan ezt tette. A Memory nyerte a fesztivál legérdektelenebb versenyét: több amerikai szaklap „jó szokásához” híven idén is számolta, melyik film hány perces tapsot kapott a díszbemutatón, és Chastainék 8 perce kiemelkedőnek számított.
Jessica Chastain a Memory premierjén, a 80. Velencei Filmfesztiválon (Fotó: Jacopo Raule/FilmMagic)
Woody Allen jelenléte okozott még némi pezsgést a fesztiválon, különösen azután, hogy nem sokkal a filmje bemutatója előtt nyilatkozta le, hogy nagy valószínűséggel a Coup de Chance az utolsó munkája, hacsak valaki nem vág hozzá egy rahedli pénzt, hogy még egyszer az otthonában, New Yorkban forgathasson. Bár Allen ellen volt némi tiltakozás a Lido utcáin, a vetítőteremben, a sajtótájékoztatón és a vörös szőnyegen ebből nem sok érződött.
A Maestro minden bizonnyal a fesztivál nagy sztáreseménye lett volna, ha eljönnek a sztárok, de Bradley Cooper és Carey Mulligan nélkül a produkciónak be kellett érnie Leonard Bernstein zeneszerző gyermekeivel, akik nagy show-t csináltak a vetítés után, amikor az apjuk után szabadon vezényelni kezdtek a Sala Grandéban.
Velence tehát a nehézségek ellenére 2023-ban sem maradt sztárok nélkül, bár az kétségtelen, hogy a felhajtás idén azért valamivel kisebb volt a szokásosnál. Magyar újságíróként a fényűző partikra amúgy sem szokás meghívókat kapni, de akik bejáratosak ilyen helyekre, arra panaszkodtak, hogy ezekből is érezhetően kevesebb volt. Ennek azonban voltak pozitív következményei is: 2023-ban a Velencei Filmfesztivál a csillogás helyett elsősorban a filmekről és az alkotókról szólt, és ezzel semmi baj nincsen.
