Fülöp herceg volt a brit történelem leghosszabb ideig szolgáló királyi hitvese. Edinburgh hercege feláldozta sikeres tengerészi karrierjét, hogy egy életen át segítse és támogassa feleségét, II. Erzsébet brit királynőt. Kezdetben azonban nem mindenki gondolta, hogy Fülöp az ideális társ Erzsébet számára, mivel a herceg családja igencsak hányatott sorsú volt.
II. Erzsébet férje 1921-ben született Korfun, nyolc évvel nagyapja, I. György görög király meggyilkolása után. Apja András görög és dán herceg, anyja pedig Alíz battenbergi hercegnő volt. Ő volt a család legfiatalabb tagja és az egyetlen fiúgyermek. Fülöp mindössze egyéves volt, amikor a királyi családot elűzték Görögországból, és igazak a hírek arra vonatkozóan, hogy a kis herceget egy narancsosládában szöktették ki az országból.
András a remek katona
De ki volt, és mit tett ez idő alatt Fülöp apja? Nos, András herceg, I. György görög király és Olga királynő negyedik fiaként jött a világra. Az athéni katonai akadémiára járt, ahol fegyelem és szigor uralkodott, amelyek elengedhetetlenek voltak katonai karrierjéhez. 19 évesen csatlakozott a hadsereghez. A 20. század elején kirobbant balkáni háborúk során Andrást aktív szolgálatba állították. Kimagasló vezetői képessége és remek stratégiai érzéke miatt elérte az alezredesi rangot.
Katonai karrierje közepette, 1902-ben, Londonba látogatott, hogy részt vegyen VII. Eduárd király koronázásán. Itt találkozott Alíz battenbergi hercegnővel, és egy évvel később egybekeltek. Érdekesség, hogy Alíz esküvői tiaráját II. Miklós orosz cár ajándékozta. Két évvel később megszületett első gyermekük, Margit hercegnő. A házaspárnak összesen öt gyermeke született: négy lány és Fülöp, aki az egyetlen fiú volt.
Sokan úgy tartják, hogy a görög királyi család elüldözése volt az első nagy próbatétel, amelyet András és Alíz házassága nem bírt ki. A száműzetés nagy kihívás elé állította a családot, hiszen nehezen találták meg azt a helyet, ahol békében nevelhették fel gyermekeiket. András és családja végül Párizs külvárosában telepedtek le, de nem egy fényűző kastélyban, hanem Fülöp nagynénjének kertes nyaralójában. II. Erzsébet későbbi férje egy napközis iskolában kezdte meg tanulmányait, és éppen amikor már úgy tűnt, hogy élete stabilizálódik, minden darabokra hullott. “Bár szülei imádták őt, csak keveset tudtak vele foglalkozni. Apja rengeteget utazott, édesanyját pedig nagyon megviselte, hogy el kellett menekülniük Görögországból” – írja Philip Eade Az ifjú Fülöp herceg című könyvében. Alízt 1931-ben súlyos idegösszeomlás miatt kórházba kellett szállítani. Az orvosok paranoiás skizofréniával diagnosztizálták, és azt javasolták Alíz anyjának, hogy küldjék el őt a Bodeni-tó közelében található klinikára. Mire Alízt a kegyetlen kezelések után kiengedték a klinikáról, férjével már teljesen elhidegültek egymástól.
A csapodár férj
András hamar feladta, hogy odaadó apa legyen. Tulajdonképpen lesöpört a válláról minden apai kötelességet, és a tékozló élet mellett döntött. Többnyire Párizs, Monte-Carlo és Németország között ingázott. Az iskolai szünidő alatt olykor meglátogatta Fülöpöt, akinek nevelését teljesen a neje családjára, a Milford Havenekre és a Mountbattenekre hagyta. Lányai közül valamennyien német hercegekhez mentek férjhez. “Egyszerű, ami történt. A családunk felbomlott. Anyám beteg lett, a nővéreim mind megházasodtak, az apám pedig Dél-Franciaországba költözött. Nekem pedig így kellett folytatnom az életemet, igen” – mondta Fülöp az Independent lap egyik munkatársának.
Amikor Alízt kiengedték a kórházból, már nem tért vissza a férjéhez; helyette a vallást és a visszavonult életet választotta. András pedig a francia Riviérán élt szeretőjével, Andrée de La Bigne grófnővel. Itt vészelte át a II. világháborút is. Bár soha nem váltak el hivatalosan, többé nem is látták egymást. Fülöp herceg apja 1944. december 3-án, a monte-carlói Metropol szállodában hunyt el. Halálát szívelégtelenség és érelmeszesedés okozta.
A legtöbbször Andrásról, mint csapodár férjről írnak a lapok, ami igaz is, viszont ezenkívül fontos megemlíteni azt is, hogy a hercegnek erős kötelességtudata volt: nemcsak a csatamezőn volt bátor, hanem a diplomáciai tárgyalásokon is helytállt.
Mi az, hogy otthon?
Kétségtelen tény, hogy a szülők nélküli gyermekkora rányomta a bélyegét Fülöp életére. Először a londoni Kensington-palotában élt az anyai nagyanyjával, majd a nagybátyjához költözött vidékre. Bármennyire is szerette a nővéreit, a mamáját és a többi rokonát, az, hogy az apja tulajdonképpen lemondott róla, az anyja pedig a kezelések miatt sokszor fel sem ismerte, hatalmas sebeket ejtett rajta. Amikor egy interjúban egyszer megkérdezték tőle, hogy otthon milyen nyelven beszéltek, ő visszakérdezett: „Hogy érted azt, hogy otthon? Számomra az lett a normális, hogy a szüleim nincsenek jelen az életemben…”