Az utóbbi években nemcsak zenei vonatkozású hírekben találkozhattál Zalatnay Sarolta nevével. Eltitkolt kapcsolatairól, kilakoltatásról és rendkívül alacsony nyugdíjáról is szólt a fáma, már-már feledtetve azt a csodás hangú énekesnőt, aki Cini valójában.
Cini és a mini
Zalatnay Sarolta zenei pályafutása az 1960-as években kezdődött. Először együttesek szólistájaként került reflektorfénybe: énekelt a Scampolo, a Dogs és a Metro együttesben, az igazi áttörést azonban az 1967-es Táncdalfesztivál hozta meg számára. Itt a Nem várok holnapig című örökzöld slágert adta elő, a legendás Omega együttes zenészeivel a háttérben.
1971-ben ismét övé lett a Táncdalfesztivál legjobb produkciója, akkor a Fák, virágok, fény című dalával varázsolta el a közönséget. Az akkor húszas éveiben járó, babaarcú Cinire nemcsak káprázatos hangja miatt figyeltek fel oly sokan, hanem a megjelenésének köszönhetően is.
A hazai énekesnők között ő volt az első, aki miniszoknyában és hosszú szárú csizmában állt színpadra: a férfiak odáig voltak érte, a nők pedig szerettek volna rá hasonlítani. Nem is csodáljuk!
Fotó: Fotocentrál.hu – Olajos Piroska