1. Miért ajánlott a védőoltás is a szűrés mellett a méhnyakrák megelőzésére?
A méhnyakrák az egyetlen gyakori rák, amit ma már szinte 100%-ban megelőzhetünk. Ehhez védőoltásra és rendszeres szűrésre együttesen van szükség.
A rendszeres szűrés azért fontos, mert ha időben felfedezik a méhnyak kóros elváltozását, akkor az még a rák kialakulása előtt kezelhető. Rendszeres méhnyakkenet-szűréssel a rákmegelőző állapotok többnyire időben kimutathatók. A szűrés hatékonyságát növeli az egyre szélesebb körben alkalmazott HPV-teszt, mely a méhnyakrákot okozó vírusfertőzés kimutatásával a legalkalmasabb és egyben legérzékenyebb módszer a kockázatnak kitett nők szűrésére.
A védőoltás pedig abban segít, hogy a HPV-okozta kóros elváltozások ne kezdődjenek meg a méhnyakon. Bár nagyfokú védelmet nyújt, itt sem beszélhetünk 100%-ról. Gondoljunk csak bele, nincs egyetlen gyógyszer, egyetlen kezelés vagy gyógymód, ami mindenkire ugyanúgy hatna!
2. Miért 7. osztályos korban kapják meg a lányok az ingyenes védőoltást?
Az oltás hatékonysága függ attól, hogy hány éves korban adják be. A legnagyobb hatékonyságot a szexuális élet megkezdése előtti, 10-15 éves korú lányok esetén bizonyították.
Ma már klinikai vizsgálatok igazolják, hogy felnőtt nőknél is hatásos a védőoltás, függetlenül attól, hogy korábban volt-e HPV-fertőzésük vagy nem. A felnőtt nőknek azért is érdemes megfontolniuk ezt a lehetőséget, mert sem a monogám párkapcsolat, sem az óvszer nem megnyugtató biztosíték a HPV-fertőzés ellen. HPV-vel életünk során többször is megfertőződhetünk, az újabb fertőzések ellen nyújthat védelmet a vakcina.
Még pubertáskorban érdemes beadatni a HPV-oltást (Profimedia)
3. Hány HPV-típus ellen véd a méhnyakrák elleni védőoltás?
Klinikai vizsgálatban bizonyították, hogy ez a védőoltás nemcsak a 16-os és 18-as HPV típus ellen véd, hanem további keresztvédettséget nyújt egyes nem oltási rákkeltő HPV típusok ellen is.
A HPV-16 és HPV-18 felelős a méhnyakrákos megbetegedések 70%-áért. Bár összesen több mint száz típusa ismert, ezek közül mindössze tizennégy magas kockázatú, azaz rákkeltő.
Az ingyenes védőoltásban a HPV 16-os és 18-as típusának egy részecskéje, az ún. fehérjeburok van benne, ez biztosítja, hogy az immunrendszerünk védettséget tudjon kialakítani. A HPV örökítőanyaga, azaz a DNS-e nincs benne a védőoltásban, ez biztosítja, hogy az oltás nem okozhat rákot.
4. Hány évig véd a méhnyakrák elleni védőoltás?
Pontosan ma még nem tudjuk, hogy életre szóló védettséget nyújt-e, de az eddigi több mint tizenöt éves tapasztalat a védőoltással nagyon biztató. A vakcina által kiváltott hosszú távú, erős immunválaszt támasztja alá az is, hogy a tizenöt éven aluli lányoknak három helyett két adag elegendő.
5. Milyen mellékhatásai lehetnek a védőoltásnak?
A védőoltás mellékhatása lehet néhány napig fennálló karfájdalom, láz, fejfájás. Súlyos mellékhatása nincsen.
Világszerte több mint százmillió adag méhnyakrák elleni vakcinát adtak már be, az egészségügyi szakembereknek pedig kiemelt feladatuk a mellékhatások jelentése. Emellett az Egészségügyi Világszervezet is kiemelten koncentrál erre. Ha a vakcinának bármilyen komoly egészségügyi kockázata lenne, már nem lenne forgalomban.
6. HPV vagy méhnyakrák ellen oltanak? Helyes-e a méhnyakrák elleni oltás kifejezés?
Az orvosi szaknyelv angolul HPV vaccine-nek, azaz HPV vakcinának nevezi, mivel a Human Papillomavirus fehérjeburkát tartalmazza az oltás.
A laikus nyelvben általában úgy fogalmazunk, hogy valamely betegség elleni, például bárányhimlő elleni védőoltás. A bárányhimlőt is egy vírus okozza, mégsem úgy nevezzük, hogy varicella zoster elleni védőoltás, hiszen sokkal könnyebben érthető mindenki számára ebben a formában.
A vakcina kifejlesztésének elsődleges célja a méhnyakrák elleni védelem volt. A klinikai vizsgálatokban nemcsak a HPV-fertőzés, hanem a méhnyakrák elleni (CIN3+ állapot) védettséget is vizsgálták és bizonyították. A fentiek miatt tehát mindkét kifejezés, a HPV elleni védőoltás illetve a méhnyakrák elleni védőoltás is megfelelő.
Forrás: Mályvavirág Alapítvány
