2018. Július 18.

Így lehet belehalni egyetlen darázscsípésbe

Egy méhecske vagy egy darázs kergetése néha csak egy vicces jelenet, de akad olyan is, akinek életmentő lehet. Éppen ezért nem árt komolyan venni a fullánkos támadókat.

Baranyi Marcsi

„Belém nyilallt a fájdalom, csak azt láttam, hogy kirepül valami a szoknyám alól, ami nagyjából akkora lehetett, mint egy picike madár” – meséli a harmincöt éves Juli. Athénban volt nyaralni pár éve, amikor az Akropolisznál sétálgattak, berepült a szoknyája alá egy hatalmas darázs, és megcsípte. Az görög idegenvezető rögtön kinyomta belőle a mérget, de a fiatal nő akkorra már szinte járni sem bírt a fájdalomtól, barátai ölben vitték vissza a szállodába. Juli azóta is pánikszerűen fut a darazsak elől.

„Az anyukám allergiás a darázscsípésre – ezt már Árpi (24) meséli. – Ha netán mégis megcsípi egy példány, akkor bedagad a karja, és csúnya lesz az egész terület. Ilyenkor rögtön a sürgősségi osztályon köt ki, injekciót kell kapnia, és utána már minden rendben vele.” Árpi anyukája már rutinból kergeti a körülötte repkedőket.

Szerencsére azért általánosságban nem a fenti esetek a jellemzőek, de azért szinte alig akad olyan ember, akit már ne csípett volna meg egy méh vagy darázs. Ezért sem árt tisztában lennünk azzal, hogy sima csípéssel, netán méh- vagy darázscsípés okozta allergiával van dolgunk. 5+1 fontos információ:

Nem mindig szeretjük (Profimedia)

1. Ne pánikolj, ha:

A darázs-, illetve méhcsípés után „csak” enyhe, viszkető duzzanatot látsz. A duzzanat normális körülmények között néhány nap alatt elmúlik. Gyermekeknél ez kicsit tovább is tarthat, mivel szervezetük még csak ismerkedik az idegen fehérjék legyőzésével. A „csak” sima méhcsípés helyét tisztítsuk meg, lehetőleg szappanos vízzel mossuk le. Utána borogassuk be hideg vizes ruhával, ennek fájdalomcsillapító hatása van, és leviszi a duzzanatot is. Majd a csípés helyét be lehet kenni antihisztaminos vagy csekély szteroidot tartalmazó kenőccsel, ezek enyhítik a csípés okozta égető, viszkető érzést is.

2. Mikor kell mégis az orvos?

Rovarcsípésekkel méreganyag kerülhet a szervezetbe, ami kisebb- nagyobb reakciót válthat ki. Ha a méh vagy darázscsípés után nem sokkal viszonylag nagyméretű, 10-20 cm-es duzzanat keletkezik, fokozottan figyelni kell. Ugyanígy fontosak az „atipikus” jelek is, amikor például a karon van a csípés, de mégis a szem kezd el dagadni, vagy éppen bárhol a testen kiütések keletkeznek a csípéssel egy időben vagy nem sokkal utána. De adódhat akár hányinger, hányás, ödémásodás, szédülés, vagy orrfolyásos, könnyezéses tünet is. A legsúlyosabb jelzés a sípolóvá váló légzés, eső vérnyomás-okozta ájulás. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell vinni az érintettet, vagy mentőt kell hívni hozzá. A szakirodalom szerint a gyerekek 0, 4-0,8 százalékát, a felnőttek 3 százalékát érinti a méh- vagy darázsméreg-allergia, ami egyébként bármilyen életkorban kialakulhat, ezért fokozott figyelmet és orvosi ellátást igényel.

3. Kell vagy nem kell a bűvös kalcium?

Ha méh- vagy darázscsípés-allergiás reakcióról van szó, akkor nem kell kalcium injekció, vagy pezsgőtabletta, ez egy tévesen elterjedt „népi gyakorlat”. Valódi allergia esetén anafilaxiás sokk léphet fel, a vérnyomás lezuhan, a beteg rosszul van, el is ájulhat. Ilyenkor sokkal komolyabb gyógyszeres ellátásra van szükség (keringéstámogatás, gyulladáscsökkentés…).

4. Honnan tudhatjuk, hogy méh- vagy darázsméreg-allergiával állunk szemben?

Normálisnál erősebb reakció esetén érdemes allergiavizsgálatot csináltatni – ez vérvizsgálattal, laborban történik. Ilyenkor az ún. IgE-szint lesz magasabb a vérben. A klasszikus laboratóriumi allergiatesztekben a gyakran méh- és darázsméreg ellen kettős IgE pozitivitást találnak, mert gyakori közöttük a keresztreakció. Ahhoz, hogy el tudják dönteni, valójában melyik rovarra allergiás a beteg, molekuláris allergiavizsgálatra van szükség.

5. Gyógyítható-e a rovarallergia?

Ez a kérdés is sokakat érint: ilyenkor szép lassan, fokozatosan szoktatják hozzá a szervezetet az allergizáló anyaghoz (immunterápia). Az injekciókat eleinte kéthetente, majd egy-két havonta adják, természetesen orvosi, kórházi háttérrel az esetleges mellékhatások miatt, hiszen az injekció beadására is adhat a beteg anafilaxiás reakciót! Az immunterápia előtt szintén indokolt lehet a molekuláris allergiateszt, ha az anamnézis és a laboratóriumi allergiateszt alapján nem egyértelmű, melyik rovar okozza a tüneteket.

+1. Méh vagy darázs?

A darázs sárga-fekete csíkos potroha semmivel össze nem téveszthető. Egész nyáron késő őszig hajkurásszuk őket az élelmiszereink közeléből. Közhiedelemmel ellentétben csípéskor nem pusztul el, és nem is hagyja a bent a fullánkját, ezért többször is támadhat.

A méhek a sötétbarnától egészen az aranysárga színig előfordulhatnak. A méhtest általában barnás „szőröcskés” és csíkos potroha van. Végül pedig ne feledjük, hogy ne haragudjunk túlságosan rájuk, hiszen – tavasztól késő őszig tartó – szorgos munkájának köszönhetjük a finom, csodatévő mézeket.

Allergiát okozhat még a lódarázs és az európai papírdarázs , ezekkel egyre gyakrabban találkozunk itthon is.