„Belém nyilallt a fájdalom, csak azt láttam, hogy kirepül valami a szoknyám alól, ami nagyjából akkora lehetett, mint egy picike madár” – meséli a harmincöt éves Juli. Athénban volt nyaralni pár éve, amikor az Akropolisznál sétálgattak, berepült a szoknyája alá egy hatalmas darázs, és megcsípte. Az görög idegenvezető rögtön kinyomta belőle a mérget, de a fiatal nő akkorra már szinte járni sem bírt a fájdalomtól, barátai ölben vitték vissza a szállodába. Juli azóta is pánikszerűen fut a darazsak elől.
„Az anyukám allergiás a darázscsípésre – ezt már Árpi (24) meséli. – Ha netán mégis megcsípi egy példány, akkor bedagad a karja, és csúnya lesz az egész terület. Ilyenkor rögtön a sürgősségi osztályon köt ki, injekciót kell kapnia, és utána már minden rendben vele.” Árpi anyukája már rutinból kergeti a körülötte repkedőket.
Szerencsére azért általánosságban nem a fenti esetek a jellemzőek, de azért szinte alig akad olyan ember, akit már ne csípett volna meg egy méh vagy darázs. Ezért sem árt tisztában lennünk azzal, hogy sima csípéssel, netán méh- vagy darázscsípés okozta allergiával van dolgunk. 5+1 fontos információ:
Nem mindig szeretjük (Profimedia)
1. Ne pánikolj, ha:
A darázs-, illetve méhcsípés után „csak” enyhe, viszkető duzzanatot látsz. A duzzanat normális körülmények között néhány nap alatt elmúlik. Gyermekeknél ez kicsit tovább is tarthat, mivel szervezetük még csak ismerkedik az idegen fehérjék legyőzésével. A „csak” sima méhcsípés helyét tisztítsuk meg, lehetőleg szappanos vízzel mossuk le. Utána borogassuk be hideg vizes ruhával, ennek fájdalomcsillapító hatása van, és leviszi a duzzanatot is. Majd a csípés helyét be lehet kenni antihisztaminos vagy csekély szteroidot tartalmazó kenőccsel, ezek enyhítik a csípés okozta égető, viszkető érzést is.
2. Mikor kell mégis az orvos?
Rovarcsípésekkel méreganyag kerülhet a szervezetbe, ami kisebb- nagyobb reakciót válthat ki. Ha a méh vagy darázscsípés után nem sokkal viszonylag nagyméretű, 10-20 cm-es duzzanat keletkezik, fokozottan figyelni kell. Ugyanígy fontosak az „atipikus” jelek is, amikor például a karon van a csípés, de mégis a szem kezd el dagadni, vagy éppen bárhol a testen kiütések keletkeznek a csípéssel egy időben vagy nem sokkal utána. De adódhat akár hányinger, hányás, ödémásodás, szédülés, vagy orrfolyásos, könnyezéses tünet is. A legsúlyosabb jelzés a sípolóvá váló légzés, eső vérnyomás-okozta ájulás. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell vinni az érintettet, vagy mentőt kell hívni hozzá. A szakirodalom szerint a gyerekek 0, 4-0,8 százalékát, a felnőttek 3 százalékát érinti a méh- vagy darázsméreg-allergia, ami egyébként bármilyen életkorban kialakulhat, ezért fokozott figyelmet és orvosi ellátást igényel.
3. Kell vagy nem kell a bűvös kalcium?
Ha méh- vagy darázscsípés-allergiás reakcióról van szó, akkor nem kell kalcium injekció, vagy pezsgőtabletta, ez egy tévesen elterjedt „népi gyakorlat”. Valódi allergia esetén anafilaxiás sokk léphet fel, a vérnyomás lezuhan, a beteg rosszul van, el is ájulhat. Ilyenkor sokkal komolyabb gyógyszeres ellátásra van szükség (keringéstámogatás, gyulladáscsökkentés…).
4. Honnan tudhatjuk, hogy méh- vagy darázsméreg-allergiával állunk szemben?
Normálisnál erősebb reakció esetén érdemes allergiavizsgálatot csináltatni – ez vérvizsgálattal, laborban történik. Ilyenkor az ún. IgE-szint lesz magasabb a vérben. A klasszikus laboratóriumi allergiatesztekben a gyakran méh- és darázsméreg ellen kettős IgE pozitivitást találnak, mert gyakori közöttük a keresztreakció. Ahhoz, hogy el tudják dönteni, valójában melyik rovarra allergiás a beteg, molekuláris allergiavizsgálatra van szükség.
5. Gyógyítható-e a rovarallergia?
Ez a kérdés is sokakat érint: ilyenkor szép lassan, fokozatosan szoktatják hozzá a szervezetet az allergizáló anyaghoz (immunterápia). Az injekciókat eleinte kéthetente, majd egy-két havonta adják, természetesen orvosi, kórházi háttérrel az esetleges mellékhatások miatt, hiszen az injekció beadására is adhat a beteg anafilaxiás reakciót! Az immunterápia előtt szintén indokolt lehet a molekuláris allergiateszt, ha az anamnézis és a laboratóriumi allergiateszt alapján nem egyértelmű, melyik rovar okozza a tüneteket.
+1. Méh vagy darázs?
A darázs sárga-fekete csíkos potroha semmivel össze nem téveszthető. Egész nyáron késő őszig hajkurásszuk őket az élelmiszereink közeléből. Közhiedelemmel ellentétben csípéskor nem pusztul el, és nem is hagyja a bent a fullánkját, ezért többször is támadhat.
A méhek a sötétbarnától egészen az aranysárga színig előfordulhatnak. A méhtest általában barnás „szőröcskés” és csíkos potroha van. Végül pedig ne feledjük, hogy ne haragudjunk túlságosan rájuk, hiszen – tavasztól késő őszig tartó – szorgos munkájának köszönhetjük a finom, csodatévő mézeket.
Allergiát okozhat még a lódarázs és az európai papírdarázs , ezekkel egyre gyakrabban találkozunk itthon is.
