Az allergiás tüneteket okozó anyagok, allergének (tehéntej, földimogyoró-fehérje, tojásfehérje) rendszerint nem egyetlen molekulát takarnak, hanem több fehérje összességét. A különböző fehérjék pedig különböző tulajdonságokkal rendelkeznek. Egyik jobban allergizál, másik kevésbé. Egyik jobban bomlik hő, emésztés hatására, másik kevésbé. Egyik jobban hasonlít más étel fehérjéjére, másik kevésbé. A hagyományos módszerekkel csak a teljes fehérjék (pl. tej, tojás, mogyoró, nyírfa) és azok szenzibilizáló hatása vizsgálható, addig a komponensalapú, molekulárisallergén-specifikus teszt segítségével már az is pontosan kimutatható, hogy az allergén melyik összetevője áll az érzékenység hátterében. Így a terápiát maximálisan egyénre lehet szabni.
Mi az előnye?
A komponensalapú allergiavizsgálat előnye, hogy megállapítható belőle, mennyire súlyos az érzékenység, életveszélyes-e, vagy sem. A földimogyorónál eddig kilenc allergénfehérjét azonosítottak. Közülük van olyan, amely a legkisebb mennyiségben is anafilaxiás sokkot képes előidézni, míg egy másik komponensre való érzékenység esetén az allergia enyhe szájnyálkahártya-reakció formájában jelentkezik. Az első esetben a földimogyorótól teljesen el kell tiltani a beteget, az utóbbi esetben nyomokban fogyasztása megengedett.
Azért előbb a vizsgálat! (Profimedia)
Előfordulhat, hogy az érzékenység az allergén olyan komponensére áll fenn, amely sütés-főzés során megváltozik. A tehéntejben található négy allergén-összetevő – fehérje – közül a kazein hőstabil, hosszan tartó allergiát képes előidézni, de az alfa-laktalbumin komponens és β-laktoglobulin komponens már hőérzékeny. Tojásallergiások esetében szintén fontos adat, ha valakinél az ovomucoid összetevő okozza az allergiát. Ezekben az esetekben ugyanis a tojást liszttel együtt sütve, főzve csökkenteni lehet tojás allergizáló hatását. Ezzel szemben a tojás többi összetevőjének másik komponense, az ovalbumin hőstabil és nagyon erős allergén – tájékoztat a Budai Allergiaközpont.
A keresztallergiát is pontosítja
Az allergia különleges esete a keresztallergia. Keresztreakció esetében a két anyag közti szerkezeti hasonlóság miatt mindkettő allergiás reakciót okozhat. A szójára allergiás beteget ezért gyakran eltiltják a földimogyoró fogyasztásától is, pedig nem biztos, hogy muszáj lenne. Ha pontosan tudjuk, hogy melyik összetevők okozzák az érzékenységet, az lényeges könnyebbséget jelenthet az allergiás panaszoktól szenvedő páciens számára életvitelének alakítása szempontjából. Mert lehet, hogy olyan ételeket is fogyaszthat, amitől eddig tiltották.
„A molekuláris allergiavizsgálat két tényezőn alapul: egyfelől a tüneteket kiváltó allergének (bármiről legyen is szó: pollenről, macskaszőrről, atkáról stb.) mindig egy fehérjekeveréket vagy egy-két fehérje részeit, szakaszait jelentik, amelyekkel szemben az allergiás emberi szervezetben többféle antitest képződik. A molekuláris allergiavizsgálat azt hivatott kideríteni, hogy az allergiás szervezetében képződő és például tejfehérje-allergénhez kötődő antitestek olyan fehérjékre specifikusak-e, amelyekhez kapcsolódva nagy allergiás tünet várható-e, mert vannak olyan antitestek is, amelyek jelenléte és esetleges kapcsolódása a pollen- vagy ételfehérjéhez semmilyen reakciót sem okoz” – mondja prof. dr. Nékám Kristóf allergológus és klinikai immunológus.
Megelőzheti az életveszélyt
Hozzáteszi, a vizsgálatot csak bizonyos betegek véréből érdemes elvégezni a mai gyakorlatunk szerint – amikor például az allergénnel való találkozás (elsősorban, de nem kizárólag gyümölcs- és más élelmiszer-allergia esetén) erős tünetekkel jár, és immunterápiával szeretnénk az allergiás veszélyes reakciókészségét semlegesíteni. Ennek megválasztásában segít, ha a szervezetében már képződött antitestekről pontos információnk van. Ha például valakinek veszélyes mandulaallergiája van, a molekuláris allergiavizsgálattal megállapítható, hogy a mandulának melyik fehérjeszakaszával képződik súlyos, akár életveszélyes reakciója: „Így nem az egész mandulafehérje-csoporttal szemben, hanem csak a veszélyes szakasszal szemben próbálunk semlegesítő immunglobulinokat termeltetni a szervezetében. Másfelől, ha tudjuk, hogy olyan fehérjék képződnek, amelyek nagy allergiás reakciót kelthetnek, előre fel lehet készíteni a beteget ezek semlegesítésére is.”
