A javasolt napi D-vitamin-dózis
Csecsemők 400-1000 NE
1-6 évesek 600-1000 NE
6 év felett 600-1000 NE
Serdülők 800-1000 NE
Felnőttek 1500-2000 NE
Túlsúlyosak 3000-4000 NE
Várandósok 1500-2000 NE
Egy zsírban oldódó, elraktározódó előanyag, ami napfény hatására alakul ki. D1, D2, D3: legjobban az utóbbit tudjuk felhasználni. Belőle aktiválódik az egyik legősibb szteránvázas hormonunk, ami testünk számos működéséhez elengedhetetlen. Nyáron, ha melegen süt a nap, általában már félóra elég ahhoz, hogy elegendő D-vitamin képződjön bennünk. De mi van, ha nincs túl sok napfény? Olyankor csak az evéssel vagy táplálék-kiegészítőkkel lehet bevinni a szervezetbe, szoláriumozással ez nem pótolható, mert a szoláriumok által kibocsátott UV-A sugárzás nem alkalmas D-vitamin képzésére.
Túladagolható a D-vitamin?
Az 1950-es évek óta több ipari balesetben fordult elő súlyos D-vitamin-túladagolás. Ezek alapján felnőttekben a D-vitamin toxikus (vagyis mérgező) dózisát tartósan bevitt, napi 40 000 NE-ben határozták meg. Szerencsére ezt nem könnyű elérni.
A D-vitamin szerepe:
-
Segíti a kalcium és foszfát felszívódását.
-
Csontritkulás esetén a csonttörések számát 30-70%-kal csökkenti.
-
Gátolja a rosszindulatú sejtburjánzást.
-
Szerepet játszhat az ischaemiás szívbetegség kivédésében.
-
Serkenti az inzulin termelődését.
-
Vírus-, baktérium és tumorellenes; serkenti a védekezést.
-
Kedvezően befolyásolja a fogamzásképességet.
Úgyhogy nem csoda, hogy mire beköszönt a tél, a magyar emberek kétharmada a szükséges D-vitamin mennyiségnek alig öt százalékához jut hozzá, így tavaszra komoly vitaminhiányos állapotba kerül. (A D-vitamin-hiány legtöbbünknél télen és tavasszal jelentkezik.) A D-vitamin-képzés ráadásul az életkor előrehaladtával egyre lanyhul. Ez azért baj, mert ez az előanyag kell a csontok egészséges fejlődéséhez, de az immunrendszer, az idegrendszer, a szív és érrendszer és az anyagcsere normál működéséhez is.
Piciknek
Mivel az anyatej rendkívül kevés D-vitamint tartalmaz, csecsemőknek is elengedhetetlenül fontos külön adagolni, kisgyermekkorban pedig őszi-téli pótlásra van szükség.
Hogy adott személynek milyen fokú az ellátottsága, az vérvétellel illetve dezitometriás vizsgálattal állapítható meg. Ám ez annyira nem is lényeges, hiszen az orvosok gyakorlatilag mindenkinek javasolják a pótlást az őszi és téli hónapokban.
Hiánya esetén:
-
fokozódik az érelmeszesedés kockázata
-
bőrbetegség alakulhat ki
-
nő a mellrák kialakulásának kockázata
-
gyakoribbak a légúti fertőzések
-
nő a szív- és érrendszeri gondok kockázata
-
zavar keletkezhet a máj, a vese működésében
-
gyakoribbak a csonttörések
-
izomfájdalom, izomgyengeség alakulhat ki
-
magas vérnyomás, cukorbetegség alakulhat ki
-
fokozódik a hajhullás
És hogy milyen formában? Hal, vargányagomba, kakaó, vaj, tej, tojássárgája, máj: ezek sok D-vitamint tartalmaznak, ám ezekből nem igazán lehet annyit fogyasztani, hogy a szükséges védelmet elérjük (az átlagos magyarországi étrend csak napi 80 NE-et biztosít), ezért a szakemberek inkább D3-vitamint tartalmazó készítmények (tabletta, olaj, tápszer) használatát javasolják.
Fontos elkülöníteni a D-vitamin-kezelést a D-vitamin-pótlástól. A 75 nmol/l-es normál érték eléréséig D-vitamin-kezelésről beszélünk, ha azonban csupán a normál tartományban lévő D-vitamin-értékünket szeretnénk fenntartani, akkor D-vitamin-pótlásról van szó.
Forrás: Takács, I. et al.: Második magyarországi konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Magyar Orvos – Szupplementum 2014/1