Az arányokat tekintve Európában nálunk halnak meg a legtöbben rákbetegségben. Tüdőrák, vastagbélrák, mellrák: ez a sorrend, persze korosztályonként és nemenként változik a helyzet. A rossz eredménynek sokféle oka lehet, de szinte bizonyos, hogy ha jobban odafigyelnénk az életmódunkra, és több energiát fektetnénk a megelőző szűrésekbe, akkor látványosan javulnának a statisztikáink. Hiszen egyáltalán nem törvényszerű, hogy bele kell halni a rákba: a megfelelő időben végzett terápiával, az orvostudomány legújabb eredményei alapján kifejlesztett modern okosgyógyszerekkel az időben felismert daganatos betegségek egy része jó hatásfokkal gyógyítható. Így szerencsére idén is be tudtunk számolni örömteli gyógyulásokról.
Fotó: Leéb Ádám
Életmentő műtét nagy veszteséggel
Réka már májusban észlelte az első tüneteket, de egészen októberig eltartott, míg végre valós diagnózist kapott. A találgatásnak az vetett végett, hogy Rékának görcsös hasfájása lett, már az ágyból sem bírt felkelni. Sőt, egy csomót is kitapintott a hasában. „Csak este kilencre kaptam időpontot, de azért is könyörögtem, mert olyan fájdalmaim voltak. Fél tizenegykor kerültem sorra…”
Ahogy felfeküdt az asztalra és az orvos hozzáért a műszerrel, vértócsa öntötte el a padlót. „Az orvos azt mondta, sejti, hogy mi ez: méhnyakrák. Elkezdtek potyogni a könnyeim.”
Nem volt kérdés: sürgősen műteni kell. Ám ezeket a beavatkozásokat nem lehet teljes mértékben előre megtervezni. A méhnyakrák diagnosztikai eszközökkel igen nehezen feltérképezhető daganatforma, mivel nem terjeszkedve nő, hanem a nyálkahártyát szövi át. Így az, hogy mennyire kiterjedt, hogy hány szervet és hogyan érint, teljesen csak akkor derül ki, amikor felnyitják a hasfalat. Így előre azt sem lehet megmondani, hogy megmenthetők-e a belső női nemi szervek, főként a petefészek és a méh, vagy mindent el kell távolítani. Réka esetében ez különösen fontos kérdés volt, hiszen még nem volt gyermeke. „Felkészítettek rá, hogy bármi lehet. Az a céljuk, hogy minden szervet, amit csak lehet, megmentsenek, de nem tudják, sikerül-e. Így bemenni a műtétre nagyon embert próbáló.”
Több túlélőhöz hasonlóan Réka is megtisztelt minket a bizalmával, és elmesélte, hogyan vészelte át élete legnehezebb időszakát.
Ijesztő diagnózist kapott a kétgyermekes anya
De trauma, ha egy nő elveszíti a méhét, akkor is, ha van már gyermeke. A két évvel ezelőtti kontrollon, januárban még minden rendben volt. Március tájékán viszont kisebb hóközi vérzések nyugtalanították Csordás Ramónát, egy nyolcéves kislány és egy négyéves kisfiú édesanyját. „A nőgyógyász azt mondta, valamiféle hormonprobléma lehet a háttérben” – mondja a ma is csak harminckét éves Ramóna, aki épp fiatal kora miatt nem gondolt semmi komolyabbra, ráadásul a HPV-tesztje is negatív lett. Csakhogy a vérzés nem maradt abba, még nyárra sem: havonta akár huszonnégy napon is előfordult. Az orvos konizációt javasolt. E diagnosztikus beavatkozás során kimetszenek egy apró darabot a méhnyakból azért, hogy mikroszkóp alatt is megvizsgálhassák. A műtétre küldő lapon már szerepelt a „mal lehetséges” kifejezés, ám Ramóna nem tudta, mit jelent. Egy orvosnak tanuló barátnőjét kérdezte, aki azt mondta, ő sem érti. „Utólag bevallotta, hogy tudta, csak nem merte megmondani” – meséli Ramóna. A „mal” ugyanis a malignus, vagyis rosszindulatú rövidítése.
Sajnos a gyanú igazolódott is: invazív laphámkarcinóma, vagyis méhnyakrák volt a diagnózis. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a daganatos terület csak magára a méhnyakra terjedt ki, vagyis nem volt például nyirokcsomó-érintettség. Ám igen agresszív típusról volt szó. Úgynevezett Wertheim-műtétre került sor, amit Ramóna esetében el tudtak végezni laparoszkóppal, így nem volt nagy a vágás. Ugyanakkor kimetszették a hüvely egyharmadát, és „vitték a méhet és a méhtartó izmokat” – fogalmaz Ramóna.
A család egy ideig azt hitte, most már minden rendben lesz, sajnos azonban a következő vizsgálatnál megint csak gyanús jeleket vettek észre, és bebizonyosodott, hogy az elváltozás kiújult: a hólyagon, a vastagbélen, a végbélen és a nyirokcsomókban is találtak tumort. „Az egész két és fél éves rákpályafutásom alatt egyszer borultam ki: amikor megjött ez az eredmény, és láttam, milyen áttétek vannak. Arra gondoltam, ez nem lehet, két pici gyerekem van, és meg fogok halni. Sírtam, felhívtam a férjem… Aztán mély levegőt vettem, azt mondtam, most vége a nyafogásnak, mert ezzel nem teszek jót senkinek. Meg fogok gyógyulni, és kész.”
Csordás Ramóna
Hogy mi lett Ramónával, ebben a cikkünkben elolvashatjátok!
Az egészségedet akkor őrizheted meg, ha adott korban megfelelően aktív életet élsz, és közben nem félsz a szűrővizsgálatoktól. Ebben a cikkünkben elmondjuk, hogy a nőket tekintve melyek a legfontosabb szűrések negyvenéves kor felett, és mutatunk még jó pár vizsgálatot és mérést, melyet szintén érdemes állandó rendszerességgel elvégeztetni.
Az „új mellek” akár szebbek lehetnek az eredetinél
Dr. Molnár Béla
De hogy van élet a rák után is, azt bizonyítja sok nő sorsa, akiknek mellrák miatt kellett eltávolítani az emlőjüket. Dr. Molnár Béla Ákos plasztikai sebész abban segít, hogy a veszteségérzetük minél kisebb legyen. Így szerencsére ma már gyakori, hogy a melleltávolító műtét után is mellel ébred a páciens az altatásból. „Rekonstrukciós műtétre azoknál kerül sor, akik teljes egészben elveszítették a mellüket a mellrákműtét következtében. A legjobb a saját szövettel, lebennyel végzett rekonstrukció, olykor csak implantátummal végezzük el, illetve a lebenyrekonstrukciót kombináljuk mellimplantátummal. Mindig gondosan tervezünk, mérlegelünk. Természetesen a daganat korrekt eltávolítását minden esetben elvégezzük, az onkológiai szempontok az elsődlegesek” – mondta el a szakember cikkünkben. A műtétekről bővebben is olvashattok ITT.
