Ínycsiklandó olasz fagyi, tejszínhabbal feltuningolt sütemények vagy éppen hűsítő tejeskávé a nyári vakáció alatt? Egy laktózintoleranciát megállapító diagnózis után – legalábbis, ha szeretnénk elkerülni az olyan kellemetlen tüneteket, mint haspuffadás, a hasi görcsök, rosszabb esetben hasmenés vagy bélgázok – ezek jó eséllyel lekerülnek a napi menüsorunkból a szabadságunk alatt is. Ma már persze remek alternatívákat találunk a laktózt (vagyis tejcukrot) nem tartalmazó, „tejes ízeket idéző” finomságokra, legyen szó ételekről vagy italokról, az alternatív, növényi tejek hosszú sora mellett ott sorakoznak az egyre több helyen kínálatba kerülő laktózmentes fagyik, de autentikus ízvilágot hozó laktózmentes sajtokat is szép számmal találunk. Ha a hétköznapokban már biztonságosan el is igazodunk a laktózmentes ételfelhozatalban, a vakációk ideje alatt már egy kicsit problémásabb a dolog. Ismeretlen úti célok, a felszabadultságra, „gasztrobűnözésre” való nagyobb hajlam és sok egyéb tényező növeli a túlkapások vagy épp nem szándékos laktózfogyasztásos „balesetek” esélyét. Következzen néhány egyszerű és könnyen betartható tipp, hogy megússzuk a kellemetlen tüneteket a nyaralás alatt is.
Kell a speciális fordítás
Nagy szívességet tehetünk magunknak azzal, ha az adott nyelven felkészülünk a legfontosabb, a laktózintoleranciához, a tejtermékekhez, alternatív ételekhez, italokhoz kapcsolódó szavakból, szószerkezetekből és mondatokból. Jegyzeteljünk ki minden fontos dolgot egy papírra (akár szaksegítséggel, de a Google-fordítás is jobb a teljes felkészületlenségnél), hogy jelezhessük, laktózintoleránsak vagyunk, nem kérünk tejszínt, vagy éppen rizstejet kérhessünk egy olaszországi kávézóban.
Készüljünk fel a helyi ízekből, fogásokból!
Fontos első lépés a helyi konyha feltérképezése. Ha ismerjük valamelyest a hely gasztronómiáját, előre fogunk tudni gondolkodni, ha ételválasztásról van szó, és nagy magabiztossággal elkerülhetjük a „melléfogásokat”. Nyugat-Európa nagy részében jellemző a gazdag tej-, tejtermékhasználat a gasztronómiában, míg akadnak országok, ahol más formában jelenhetnek meg az ételekben a tejtermékek, mint amit megszoktunk. Ezért ha utána is olvastunk a helyi jellegzetességeknek, kulcsfontosságú, hogy a helyszínen is rákérdezzünk az alapanyagokra a biztonságos és élvezetes ízélményhez és a tünetek megelőzéséhez.
Legyenek nálunk tabletták is!
Ma már szerencsére laktázenzim-tabletták is segítik az emésztési panaszok leküzdését. Ha biztosra akarunk menni, akkor közvetlenül a laktóztartalmú ételek fogyasztása előtt vegyünk be belőle (nagy eséllyel számos ország patikáiban könnyedén beszerezhetjük, ha elfelejtjük betenni, de a kisebb, vidéki gyógyszertárak kínálatára azért ne hagyatkozzunk). Ha biztosan el szeretnénk kerülni a hasmenést, kiszáradást, de még az enyhe emésztési zavarokat és puffadást is, vizsgáljuk meg az adott laktázenzim-tablettákat aszerint, mennyi laktózt tudnak lebontani, és aszerint vegyünk be belőlük. Ez természetesen gyártótól vagy terméktől függően változik.
Merjünk kiállni magunkért!
Ha úgy érezzük, félretájékoztattak bennünket az alapanyagokkal kapcsolatban, vagy nem vagyunk benne biztosak, hogy az adott pincér érti, amit kérünk, ne maradjunk csendben. Keressünk olyat, akivel van közös nyelv, jelezzük, ha baj van, mert ha „csendes turisták” szeretnénk maradni a kínos jelenetek elkerülése miatt, a tünetek jelentkezésekor már bánni fogjuk, ha nem álltunk ki a kérésünk mellett.