„Egészséges fiatal pároknál, ha peteéréskor történik együttlét, a teherbe esés esélye ciklusonként körülbelül 20 százalék, egy év alatt 80-85 százalék, 35 éves kor fölött viszont ez a mutató meredeken csökkenni kezd – magyarázza dr. Gulla Nóra szülész-nőgyógyász. – Mindenki tudja, hogy ahogy idősödünk, egyre kisebb az esély, bár ha nem is sokszor, előfordul spontán fogamzás még 45 évesen is. A termékenységet sok minden befolyásolja: fontos például, hogy milyen adottságokat hozunk magunkkal. Ha a családban a páciens édesanyjánál vagy nővérénél előfordult korai menopauza, akkor gyengébbek az esélyek. De a termékenységet befolyásolja az életmód is. Ha valaki nem mozog, elhízott, dohányzik, helytelenül táplálkozik, az nem segít, de fontos megemlíteni a szexuális úton terjedő betegségeket is, melyek akár teljesen tünetmentesen okozhatnak meddőséghez vezető szövődményt. Bizonyos krónikus betegségek (például anyagcserezavar, pajzsmirigybetegség vagy egyéb hormonális eltérés) is megnehezítheti a dolgot.”
Hogyan növeljük az esélyt?
„Ha valaki babát tervez, fontos, hogy tisztában legyen a női ciklussal, azzal, hogy mikor várható a peteérés – magyarázza a szakértő. – Az ovulációt előrejelző tesztek is segíthetnek a termékeny napok kiszámításában, de egyszerűbb, ha a ciklus közepe táján két-háromnaponta történik együttlét – akkor nem kell számolgatni. Az egészséges életmód, a változatos étrend, szükség esetén a fogyás (a normál testtömegindexig) és a rendszeres sportolás szintén jót tesz. Bár sok nő él egészségesen, mégsem esik teherbe, egy csomóan pedig nem figyelnek magukra, mégis hamar összejön a baba, ez igaz. De azért ami rajtunk múlik, azt érdemes megtenni. Fontos tudni, hogy akármennyire fiatalos valaki, biológiailag sajnos nem teljesen igaz, hogy a negyven az új harminc, így ha valakinek minden feltétel adott a gyermekvállaláshoz, és szeretne családot, ha teheti, ne halogassa túl sokáig. A késői szülésnek viszont egyes kutatások szerint előnye is van: a magasabb iskolázottságon és a gazdasági stabilitáson túl felvetették, hogy az egészségben, jó életminőségben töltött évek száma több azoknál, akik később szültek, így ők valamivel aktívabb és egészségesebb időskorra számíthatnak.”
Kockázatok és komplikációk
A jelenleg érvényben lévő terhesgondozási protokoll szerint Magyarországon a kismama 37 éves korától számít genetikai rendellenességek tekintetében magas kockázatúnak. A kromoszóma-rendellenességeken túl egyéb betegségek is gyakrabban fordulnak elő ilyenkor.
Nem lehetetlen (Fotó: Profimedia)
„37 éves kor felett kötelező a genetikai tanácsadás – mondja dr. Gulla Nóra. – A genetikai eltéréseken túl a spontán vetélés kockázata is nagyobb, valamint gyakoribbak a krónikus betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, gyakrabban fordul elő terhességi magas vérnyomás és terhességi cukorbetegség, melyek akár súlyos szövődményekhez vezethetnek. Emellett kialakulhat méhlepényi elégtelenség, ami méhen belüli növekedési elmaradást eredményezhet. Gyakoribb a koraszülés és a császármetszés is. Ezeket a kockázatokat komolyan kell venni, de megfelelő odafigyeléssel a várandósságok biztonságosan végiggondozhatók negyvenéves kor felett is.”
A modern szűrővizsgálatokkal csökken a kockázat
Bár 40 éves kor felett több lehet a szövődmény, és nehezebb teherbe esni, szerencsére már elérhetők olyan szűrővizsgálatok, amelyek a terhesség korai szakaszában is jelezhetik, ha baj van. „A kromoszóma-rendellenességek kockázatbecslésén túl a kiterjesztett ultrahangvizsgálat segítségével az eltérések jelentős részét már korán felismerhetjük, sőt a terhességi magas vérnyomás egy veszélyes formájának kockázatát is meg tudjuk becsülni az első trimeszterben – mondja a doktornő. – A kromoszóma-rendellenességek szűrésére az ultrahangvizsgálatot vérvétellel kiegészítő kombinált teszt mellett elérhetők az úgynevezett nem invazív genetikai tesztek, illetve a társadalombiztosítás által finanszírozott invazív genetikai vizsgálatok is, a méhlepény-biopszia vagy a magzatvíz-mintavétel, bár sajnos ez utóbbiak fél-egy százalékos vetélési kockázattal járnak. Mivel genetikai szempontból külön figyelmet kapnak az idősebb várandósok, néha előfordul, hogy fiatalabb házaspároknak születik beteg babájuk egyszerűen azért, mert nem voltak tisztában az elérhető szűrőtesztekkel. Fontos lenne figyelni rá, hogy lehetőség szerint jól képzett ultrahangvizsgáló végezze ezeket a vizsgálatokat megfelelő körülmények között, hiszen egy jó minőségű szűrés jelentős segítséget és megnyugvást adhat az idősebb korban családot alapító pácienseknek is.”
