Már megint hasfájás! De mitől?

„Már megint rendetlenkedik a gyomrom” – halljuk a mondatot a családi összejövetelen, és arra gondolunk, az illető egyszerűen ilyen érzékeny, hasfájós alkat, akinek időnként gondjai vannak az emésztéssel. Ennél azonban többről is lehet szó. Gyakori felfúvódás, emésztési zavarok, gyomorfájdalmak, bélpanaszok… ennyiszer nem lehet az embernek gyomorrontása, nem igaz? Érdemes lenne jobban utánajárni az okoknak, hiszen az ilyen tünetek esetében gyanús, hogy valamilyen típusú ételintolerancia áll a háttérben.

Evés után órákkal (Fotó: Profimedia)

„Lehet, hogy ételallergia!” – vágja rá egy mindentudó nagynéni, ám az másik jelenség.

Az allergiával szemben táplálékintolerancia esetén a tünetek nem közvetlenül étkezés után, hanem több órával, akár napokkal később jelentkeznek – talán így a legkönnyebb megkülönböztetni a kétféle állapotot. A késleltetés magyarázata az, hogy az intolerancia a belek szakaszánál okoz problémákat a nem megfelelő emésztés, a bél megváltozott perisztaltikája, valamint a bélfal áteresztőképességének fokozódása miatt.

Még egy dolog irányadó lehet, az, ha az emésztőszervi panaszok, esetleg elhízás mellett teljesen más tüneteket tapasztalunk, amikről elsőre egyáltalán nem gondolnánk, hogy bármi köze lehet a táplálkozásunkhoz. Ilyenek például az alábbiak.

Egyre többen vannak olyanok, akik érzékenyek valamilyen ételféleségre. Ennek az lehet a magyarázata, hogy egyre kevesebb természetes élelmiszert fogyasztunk, és azokban is kevesebb a hasznos anyag (vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek), mint régen. Ugyanakkor rengeteg mesterséges adalékanyag kerül a szervezetünkbe a sok készétellel.

Így aztán sokan éveken át szenvednek a panaszoktól és gyógyszereket szednek rá anélkül, hogy tudnák, mi a bajuk. Ezzel azonban legfeljebb a tüneteket kezelik, de a bajt nem szüntetik meg.

Az Ételintolerancia és Ételallergia Társaság nemrégiben több mint 6 ezer mintát vizsgált meg azért, hogy kiderüljön, leginkább mire is érzékenyek a magyarok. Nos, a tehéntej, a tojásfehérje és a búza lettek a dobogósok – ezek váltanak ki a legtöbbször ételintolerancia miatti tüneteket. Az emiatt vizsgált páciensek több mint felében mutattak ki érzékenységet a tehéntejre, több mint negyven százalékban a tojásfehérjére, a betegek majdnem harmadában a búzára. Érdekesség, hogy a vizsgáltak negyede érzékeny az üdítőgyártáshoz felhasznált kóladióra is, 12 százalék pedig a sörélesztőre. De feketelistás a kecsketej, a juhtej, férfiaknál az árpa, nőknél a kukorica is. Még egy igen alattomos anyag az agar-agar, egy tengeri vörösmoszat-származék. Most furcsállhatjátok, hogy hogyan kerül ilyesmi a testünkbe. Nos, az élelmiszeriparban E406 néven alkalmazzák ezt zselésítő és sűrítőanyagként, stabilizálószerként: joghurtokban, lekvárokban, édességekben, fűszerkeverékekben egyaránt előfordulhat.

Elsőre rossz hírnek tűnhet, hogy az ételintolerancia nem gyógyítható. Ugyanakkor jó hír, hogy ha elhagyjuk a számukra veszélyes anyagokat, akkor a panaszok néhány hónap alatt gyógyszer nélkül is enyhülhetnek, elmúlhatnak.

Persze minden diéta plusz anyagi és energiabefektetéssel jár, és nem jó érzés lemondani esetleg olyan dolgokról, amiket nagyon szeretünk, sajnos muszáj meghozni ezt az áldozatot. Ám egy diétás étrend bevezetése előtt mindenképp konzultáljunk orvossal, dietetikussal, nehogy hiányállapot alakuljon ki nálunk. Mindehhez azonban először is induljon a „nyomozás”!