Karácsony-, napfény-, cipő-… elsőre hülyén hangzó, ám létező allergiák

Emberek egész fura dolgokra lehetnek allergiásak. De van tudományos magyarázat.

nlc

Gyümölcs

Orális allergiaszindrómának hívják azt az állapotot, amikor viszket, bedagad valakinek a szája, nyelve. A jelenséget a növények védekező rendszerének proteinjei okozzák, amelyek normál esetben vagy már a hámozás, főzés, konzerválás során eltűnnek, vagy a mi enzimjeink lebontják őket. Van, akinél azonban nem működik ilyen jól a rendszer, és az bizony akár meg is fulladhat egy szem eper vagy (ami a leggyakoribb) mogyoró elfogyasztása után.

Karácsony

Valljuk be, elég hülyén hangzik, hogy valaki allergiás lehet a karácsonyra. Természetesen nem arra gondolunk, amikor valakit ki lehetne űzni a világból egy családi összejövetel ötletével. Sokkal kézzelfoghatóbb dologról van szó. Valójában a fenyőfán megtelepedett penészgombák spórája a ludas, ez az, ami az arra érzékenyeknél tüneteket vált ki, amikor a meleg szobában felállítják a karácsonyfát. Ha nálatok is előfordul, hogy karácsonykor erősödnek az asztmás rohamok, esetleg rendszeresen arc- és homloküregi panaszok merülnek fel, annak ez is oka lehet. Ráadásul minél tovább marad a fenyő a lakásban, annál magasabb lesz a spóraszám-koncentráció a levegőben. Két hét elteltével már a normál egészségügyi határértéket is meghaladja… De nem mindenki a penészre érzékeny; van, akinél a fenyő gyantája az allergén, ez okoz nála könnyezést, tüsszögést, viszketést. Náluk itt az ideje egy formás kis műfenyő kiválasztásának!

Meglepő, mi mindenre lehet allergiás az ember (Illusztráció: Pexels.com)

Bor, sör

Azok helyében sem lennénk, akit alkoholallergia kínoz! De mi a magyarázat arra, ha valakinek egy pohár bor elfogyasztása után feldagad az arca? Sokáig a kezelőanyagként használt kénre gyanakodtak, de van egy másik lehetséges ok is. A kiváltó ilyenkor darázs- vagy méhméreg – ezek a leggyakoribb allergének közé tartoznak. A szőlőskertek környékén elég sok van belőlük, és bizony belekerülhetnek a szőlőlébe, mustba. Régebben álló palackokban a méregfehérje szétbomlik, és máris kész a baj.

A sörnél más a helyzet, ott általában az LTP nevű fehérje okoz galibát (ez megtalálható a sör alapanyagának számító árpában) – magyarázza Dr. Brugós László, allergológus, tüdőgyógyász a webbeteg.hu oldalon. Az eredmény: viszkető bőr, hányinger, ami többeket kínoz, mint gondolnánk. Állítólag minden századik honfitársunk alkoholallergiás… legközelebb fogjuk erre a másnaposságot!

Fém

Természetesen itt is bőrtünetek fordulnak elő: kivörösödés, viszketés, gyulladás, hámlás, szárazság. Aki ezzel küzd, az nemhogy ékszereket nem hordhat és a fogtöméseit is el kell távolíttatnia, de vastartalmú zöldségeket, gyümölcsöket sem fogyaszthat. A fémallergia diagnosztizálása érdekes: a hát bőrére különféle fémeket és vegyületeiket helyeznek fel, persze vérvizsgálattal is lehet nyomozni.

Pénz

Viccesen hangzik, ugye? Pedig a háttér nagyon is tudományos: tulajdonképpen itt a fémallergia egy alfajáról van szó: az illető nem érinthet nikkeltartalmú tárgyakat, például ékszert, karórát – de ez igaz a pénzérmékre is. Immunrendszere a nikkelt ellenséges anyagként kezeli, és kiütések, viszkető hólyagok keletkeznek miatta. A jelenség nem is olyan ritka: 5-10 százalék körüli. Többnyire antihisztamin-, vagy kortikonszteroid-alapú gyógyszerekkel próbálják kezelni, és persze nem árt átállni a bankkártya-használatra…

Cipő

Ezek után a cipőallergiások létezésén már meg sem lepődünk. Egyszerű: az ilyen betegek nem bírják a bőrből készült tárgyak érintését; szintén kiütésekkel reagálnak. A kiváltó egy formaldehid gyantafajta, a PTBP, amit gyakran használnak a cipő- és ruhagyártásban. Ezzel legalább könnyebb együtt élni, legalábbis a műbőr feltalálása óta…

Csótány

Igen, tudjuk, mindannyian ebbe a kategóriába tartozunk, ha úgy vesszük. De most nem az általános undorodásról van szó, hanem a rovar ürülékéről, ami többféle allergén anyagot is tartalmaz. Ezek az arra érzékenyeknél köhögést, kiütést, nyálkahártya-irritációt okoznak. Szerencsére jó esetben ritkán találkozunk e bájos állatkával.

Meleg

Nem mindenki boldog, amikor beköszönt a nyár. A magas hőmérsékletet rosszul tűrők nem szimplán izzadnak és melegük lesz, hanem égésszerű tüneteket produkálnak: bőrük kivörösödik, lángolni látszik. Nem kell ehhez még csak napozniuk sem: már a forró levest sem bírják.

Ide tartozik a napallergia jelensége is. Ezt leggyakrabban pattanásokból, csalánkiütésből vehetjük észre – minden tizedik ember szenved a dologtól. A magyarázat az ultraibolya-sugárzásban rejlik. Ez okoz olyan változásokat a bőr fehérje-összetételében, amelyeket az immunrendszer nem tud követni. Nem ismeri fel ezeket az átalakult mikroanyagokat, és ellenségként reagál rájuk. Itt már kevés a naptej, valószínűleg gyógyszerre is szükség lesz.

Hideg

Ha van meleg-, miért ne lenne hidegallergia is? Ez az, amikor hideg víz vagy levegő hatására viszkető, vörös csíkok, kiütések jelennek meg az illető bőrén – ettől legalább már csak az emberiség két százaléka szenved. Magyarázata az, hogy amikor fázunk, akkor szervezetünkben hisztamin tágítja ki a vérereket védekezésképpen, ám van, aki pont ezt az anyagot nem bírja. Jó hír: ez a fajta allergia „kinőhető”, vagyis néhány év után sokan egyszerűen kigyógyulnak belőle.

Víz

Talán a legextrémebb, hiszen víz nélkül nincs élet. Sokaknak azonban vízzel sem könnyebb a sorsuk, ugyanis az ő bőrük épp ettől az alapvető anyagtól pirosodik ki, ráadásul itt csak a tünetek enyhíthetők. Szerencsére nagyon ritka betegségről van szó, világszerte mindössze száz körüli az érintettek száma, ők viszont hetente zuhanyozhatnak csak néhány percre, és alig ihatnak. Nos, igen, van rosszabb a sör- és borallergiánál is…