„Tudom, hogy kéne, de utálok orvoshoz járni” – férfiak és a szűrővizsgálatok

Rengeteg cikk és kutatás foglalkozik a kérdéssel: vajon a férfiak miért nem járnak orvosi szűrővizsgálatokra. Egy amerikai felmérésből például kiderül, ötből mindössze hárman járnak el a rendszeres éves szűrővizsgálatokra, míg negyven százalék kizárólag akkor megy orvoshoz, ha nagy a baj, tizenkilenc százalék csak azért keresi fel orvosát, mert partnere nem hagyja békén. Gyaníthatóan nálunk ennél még elszomorítóbb a helyzet. A kérdésről mindenki másképp gondolkodik, ezt bizonyítják az alábbi hozzászólások is.

„Anyajegyszűrésre évente járok, mert közel száz anyajegyem van, ami elég soknak számít, és reménykedem benne, hogy így megelőzhető a nagyobb baj – magyarázza a 39 éves épületgépész Péter, aki nemrég egy éjszakai rosszullét miatt vett részt egy teljes körű kivizsgáláson. – Előtte egyáltalán nem jártam szűrésre, viszont az eset annyira megijesztett, hogy bevezetem az éves szűrést. Hiszem, hogy a megelőzés az egészséges jövő kulcsa, ugyanakkor a szűrésekkel nem lehet letudni ezt a feladatot: mindenkinek a saját szervezete működését és jelzéseit kell alaposan kiismernie.”

Péterhez hasonlóan Gáborban is akkor tudatosult, hogy nem árt az ellenőrzés, amikor az egészsége hirtelen megromlott: „A kálváriám úgy 10 évvel ezelőtt kezdődött – kezdi a 40 éves vállalkozó, aki egy vidéki kisvárosban él, és boldog, hogy még mindig életben van. – Hajtottam, ki akartam fordítani a világot a sarkából. Szerelem, házasság, új munkahely, házépítés, gyerek. Mindenhol meg akartam felelni, és igyekeztem 110 százalékon teljesíteni. Ez ment is egy ideig, de egyszer csak éreztem, fogytán az erőm, elfelejtek fontos időpontokat, állandóan fáradt vagyok, semmi mást, csak aludni szerettem volna. Először próbáltam gyógynövényes serkentőket, majd energiaitalokat fogyasztani, de nem nagyon használt semmi. Erőim végére értem, felkerestem a háziorvost, aki csináltatott egy rutin vérképet, ami semmilyen eltérést nem mutatott. Elkezdtem kutakodni a neten. Figyeltem a tüneteimet, de egyedül nem igazodtam el a lehetséges betegségek között. A véletlen összehozott a család régi ismerősével, egy doktornővel, aki a megyeszékhely magánlaboratóriumában dolgozott, ajánlotta, menjek be hozzájuk, megcsinálnak olyan vizsgálatokat is, térítés ellenében, melyeket a háziorvos nem kérhet. Pár nap múlva ott volt az eredmény az e-mail-fiókomban: pajzsmirigy értékeim rosszak, mellékvesém alig teljesít. A doktornő tanácsára kerestem fel egy endokrinológust, aki felírta a szükséges gyógyszereket, amiket talán életem végéig szednem kell. A teljesítménykényszerből azóta visszavettem, egészségesen táplálkozom, visszajött az életkedvem. Hálás vagyok a sorsnak, hogy találkoztam a doktornővel, akihez azóta is rendszeresen visszajárok szűrésre.”

A pasik többsége fütyül a szűrővizsgálatokra (Fotó: Getty Images)

Gáborral ellentétben az IT-szakember Márton még nem érzi szükségét az egészségügyi szűrésnek: „38 éves vagyok és nem járok szűrésre. A kényelmes magyarázat az, hogy 40 éves kortól ajánlott a vizsgálatok többsége, meg az, hogy egész életemben egészséges voltam, semmi krónikus betegségem nincs, a kétévente esedékes – és ahogy öregszem, egyre tovább tartó, jelenleg nagyjából egy-egy hetes – rettenetes férfináthán kívül semmi bajom. Az őszinte magyarázat az, hogy lusta vagyok, meg orvoshoz járni ugye nem túl kellemes élmény, a még őszintébb meg az, hogy nem különösebben érdekel, hogy milyen betegségeket vagy betegségmegelőző állapotokat találnának, ha elmennék. Orvos- gyógyszer- és tudománypárti vagyok, nem erről van szó, egyszerűen tényleg ennyi: nem különösebben érdekel. Sokat gondolkodtam ezen, és azt hiszem, van ennek köze ahhoz, hogy nagyon szorongó gyerek voltam, aki sosem mert belekezdeni semmibe, fiatal felnőttként semmi ötletem nem volt, mit kezdhetnék magammal, aztán, amikor összeállt, mi az, amiről az életem szól majd, csak jött a válság, ami kisebb-nagyobb hullámokban azóta is tart, több mint tíz éve mondják nekem mindenhonnan, és mondom már én is magamnak nap mint nap, hogy »oké, most ez van, tart, ameddig tart«, öt hónap múlva sem látom magam sehol, nemhogy öt év múlva, miért lenne ez másképp az egészségemmel? Mindig úgy képzeltem, hogy az jár szűrővizsgálatra, akinek vannak tervei. Én egyelőre megelégszem annyival, hogy nem dohányzom, nem eszem cukrot, mindennap mozgok és nagyon keveset iszom, még most, a karanténban is.”

Következő megszólalónk magától ugyancsak nem járna szűrésre, szerencséjére azonban a háziorvosa a szomszédban lakik: „Én ugyan nagyon tájékozatlan vagyok a témában, de a háziorvosom a család barátja – mondja László (45), akin orvosa rajta tartja a szemét, pláne, hogy ismeri az egész család kórtörténetét. – Évente alap a teljes vérkép, szerológiával kiegészítve, a vizeletvizsgálat, urológushoz pedig kétévente járok. Ott ultrahanggal is mindent körbenéznek rendesen. Évente kétszer adok vért, tudom, hogy azt szigorúan szűrik, ha baj lenne, azonnal értesítenének. Pár alkalommal volt már hasi ultrahangom és EKG-vizsgálatom, és amit a közeljövőben tervezek, az egy professzionális BMI, víz- és zsírtömegszázalék mérés. Természetesen évente legalább egyszer kötelező a fogorvosi kontroll, ahol ha mást nem is csinálnak, a fogkövemet eltávolítják. Nagy hiányosságom, hogy bőrgyógyászhoz egyáltalán nem járok, pedig tele van a hátam anyajegyekkel.”

Külső nyomás kellett Attilának is, aki eddig nem nagyon gondolt az egészségére, de egy élmény örökre megváltoztatta az életét. „Ha nem cseszeget a barátnőm, én bizony nem izgatom magam – meséli a 40 éves pénzügyi szakember, akinek kedvese nemrég egy orvosi magazinnal állított haza. – Ebben volt egy cikk az önvizsgálatról, amit még aznap este el is végeztem, és kitapintottam egy borsó nagyságú csomót a herezacskómban. Hamar kiderült, hogy rosszindulatú daganat. Az azóta tartó kálváriát nem részletezném, a lényeg, hogy a műtét sikeres volt, most kemóra járok. Ugye nem kell mondanom, hogy azóta másképp tekintek az egészségemre.”

A vendéglátós György sem rejti véka alá, hogy a szűrővizsgálatok kérdésében van némi hiányossága: „Soha nem megyek szűrővizsgálatokra, csak ha valamilyen konkrét panaszom van” – mondja a 44 éves férfi. – Nem akarok a lehetséges problémákra fókuszálni, mert ha ezt teszem, biztosan bevonzok valami betegséget. Ha valamire ráparázom, biztos, hogy előbb-utóbb beüt a baj” – vallja a férfi, aki egyébként nem zárkózik el teljesen a szűrővizsgálatoktól, fogászatra, vérvételre néhány évente elmegy, amikor pedig valamilyen egészségügyi probléma adódik, nem hanyagolja az orvosi rendelőt, hátfájdalmai miatt röntgenes vizsgálaton is részt vett legutóbb. Bőrgyógyászati kontrollt és urológiai vizsgálatot is tervez, de nehezen szánja rá magát.

Ezekre a szűrésekre lenne szükségük a férfiaknak

20-as évek: teljes vérkép, koleszterinszint, vérnyomás, vércukorszint, testtömeg-indexet, vizeletvizsgálat, fogorvosi kontroll

30-as évek: a 20-as években ajánlott vizsgálatokon túl here, has, kismedence, pajzsmirigy UH- vizsgálat

40-es évek: az előbbi vizsgálatokon túl EKG, bőrrák szűrés, tumor markerek, vastagbél vizsgálat, here UH-vizsgálat

50+: vastagbélrák, prosztatarák szűrés, urológiai vizsgálat, szemészeti vizsgálat

Olvasd el ezt is!

• Koronavírus: jobb, ha felkészülten ér minket a második hullám
• 10 laborvizsgálat: Miért végzik? Mit mutat az eredmény?
• A DNS-teszt megmondja, örökölhetsz-e egy gazdag külföldi rokontól