„A prosztatarák a férfiak második leggyakoribb rosszindulatú daganata. Hazánkban mintegy 4000 férfinél kórismézik a betegséget évente, és mintegy 1300 férfi halálát okozza minden évben. Nyugat- és Észak-Európa országaiban évente 100 000 férfi közül több mint 200 esetben diagnosztizálnak prosztatarákot” – olvashatjuk a szomorú adatokat a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika oldalán. A helyzet Magyarországon pedig még elkeserítőbb a statisztikák szerint: „Hazánkban az európai átlag feletti az olyan prosztatarák megbetegedések aránya, amelyeket már csak a daganatos áttétek kialakulását követően vesznek észre, amikor már nehezebb megmenteni a páciens életét. Nálunk mintegy 30 százalék ez az arány, míg Nyugat-Európában jellemzően 10-15 százalék.”
Mégis, a gyakorisága ellenére sem kap elég figyelmet, a férfiak ritkán járnak szűrésre. Dr. Misagh Karimi onkológus 20 éve gyógyítja a daganatos betegeket, véleménye szerint a következő hat tévhit is vastagon okolható azért, hogy nem szeretnek a férfiak szűrésre járni.
Egy vérvétellel kezdődik
A PSA egy rutin szűrővizsgálat: azt mutatja ki, hogy a vérben milyen magas a prosztataspecifikus antigén szintje – ezt az anyagot kizárólag a prosztata termeli, lehetnek benne egészséges, és rosszindulatú mirigysejtek is. Minél nagyobb a szerv, annál több PSA termelődik.
6 tévhit a prosztatarákról
A prosztatarák csak az idős férfiakat érinti
Bár a prosztatarák átlagosan a 66 év körüli férfiakat érint valóban, de az onkológus szerint egyre növekszik a fiatalabb férfiak között is a rák áldozatainak a száma.
Ha nincs tünet, nem kell vizsgálat
Sajnos a prosztatarák korai stádiumban sokszor tünetmentes marad, vagy kevés tünetet képez, ezért mindenképp szükséges a szűrés rendszeresen, főleg 40 év felett. Az urológus tudja eldönteni, hogy kellenek-e további vizsgálatok, ha gyanú támad a prosztatarákra, ebben a döntésben nemcsak a tünetek, hanem az örökölt hajlam, általános egészségi állapot és más egyéni jellemzők is szerepet játszanak.
Tévhitek a prosztatarákról (Kép: Getty Images)
A magas PSA-szint prosztatarákot jelent
Nem feltétlenül a prosztatarák miatt magas a vérben a PSA-szint, más probléma is állhat a háttérben. A magas PSA például prosztatamegnagyobbodás esetén is előfordulhat, úgyhogy nem kell rögtön a legrosszabbra készülni. Ha a vérvizsgálat eredménye nem normál értékeket mutat, akkor az orvos további vizsgálatokat fog kérni, hogy kiderüljön a pontos diagnózis.
Ha a családban nem volt prosztatarák, nekem sem lehet
A genetika hajlamosíthat a prosztatarákra, de sajnos ettől még nincs védve az sem, akinek a felmenői között nem volt ilyen daganatos megbetegedés. Az onkológus szerint gyakrabban vannak olyanok a páciensei között, akiknek egyáltalán nem jelenik meg a prosztatarák a családi előzményekben. A genetika növeli az esélyeket, de ez nem jelenti azt, hogy akinek nincs a családjában, azt nem érintheti ez a betegség.
A prosztatarák mindig kemoterápiás kezelést igényel
Rákról beszélünk, ezért a többség fejében a prosztatarákról is az él, hogy rögtön kemoterápia jön a diagnózis után, ami ijesztő. Ez ebben az esetben nem igaz. Dr. Misagh Karimi magyarázata egyezik azzal, amit az Urológiai Klinika honlapján is olvashatunk a diagnózist követő kezelésről: „Aktív megfigyelés alatt azt értjük, hogy a rosszindulatú daganat diagnosztizálását követően nem azonnal kezdjük el a gyógyító kezelést, hanem csak akkor, mikor annak »ideje« elérkezett. Ezen »időpont« elérkeztét pedig szoros kontroll vizsgálatokkal határozzuk meg, és csak akkor lépünk tovább, amennyiben szükséges, indokolt. (…) A szoros kontroll rendszeres prosztatatapintást, PSA-mérést, ismételt biopsziát, esetleges képalkotó vizsgálatot rejt magában. A beteg életkilátásai aktív megfigyelés során nem romlanak, a beteg életét nem veszélyeztetjük. A daganat – akár műtéti, akár gyógyszeres – kezelésének lehetséges szövődményeitől kíméljük meg ezáltal a beteget mindaddig, amíg ténylegesen tovább kell lépni a kuratív kezelés irányába. A beteg részéről is szoros együttműködést kíván meg kezelőorvosával.”
Figyelj a tünetekre!
A korai stádiumú prosztatarák tünetszegény vagy akár teljesen tünetmentes. Sajnos jellemzően az előrehaladott daganat az, amely esetében különböző tünetek hívhatják fel a figyelmet a betegségre – olvashatjuk az Urológiai Klinika tájékoztatójában. A tünetek: elvékonyodott vizeletsugár; vizelés nehezen, késleltetve, erőlködés árán indul meg; a vizelés közben a vizeletsugár elakad; vizelés befejeztével a húgyhólyag teljes kiürülés érzetének hiánya; nehéz vizelés, teljes vizeletelakadás; éjszaka gyakori vizelés; gyakori vizelés; hirtelen jelentkező, parancsoló vizelési inger; fájdalmas vizelés.
Nem lehet megelőzni a prosztatarákot
Szerencsére ma már rengeteg információ és kutatási eredmény áll rendelkezésünkre, melyekből kiderül, hogy az egészséges életmóddal tehetünk a prosztatarák megelőzéséért. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenki, aki egészségtelenül él, az prosztatarákos lesz, hanem csupán annyit, hogy csökkenthető a kialakulás esélye a rendszeres mozgással, egészséges étrenddel és az elhízás megelőzésével, vagy a túlsúly megszüntetésével.
Férfiak és az egészség:
- Jót tesz a férfiak egészségének a barátság
- „Tudom, hogy kéne, de utálok orvoshoz járni” – férfiak és a szűrővizsgálatok
- Drága férfiak, ha kedves az életetek, irány az orvos!
Szponzorált tartalom
