nlc.hu
Szűrd ki cikkek
Tények és tévhitek az allergiáról

6 tévhit az allergiáról, amivel csak a saját életedet nehezíted meg

Az allergiás tünetek enyhítéséhez vezető úton az első lépés az, ha eloszlatjuk a tévhiteket az allergiával kapcsolatban.

Magyarországon nagyjából 2 millió allergiás ember él, és ebben egyáltalán nem vagyunk kirívóak a világban: Amerikában például több mint 50 millió allergiával összefüggő megbetegedést tartanak számon. Talán épp azért, mert ennyire gyakori az allergia, sok a tévhit is körülötte, ezért fontos, hogy a tényeket ismerjük a tévhitek helyett a tünetek enyhítésének érdekében.

1. tévhit: az allergia csak a gyerekeket érinti

Az American College of Allergy Asthma and Immunology szóvivője, dr. Neeta Ogden szerint a felnőtteknél is kialakulhat az allergia, nem függ életkortól a megbetegedés. Egy 2017-es tanulmányban például kimutatták, hogy az ételallergiás felnőttek majdnem fele felnőttkorban lett allergiás. Általánosságban, mindenféle allergiát ideértve is elmondható, hogy 20-30 éves korunk között nagy esélyünk van rá, hogy kialakuljon valamilyen allergia, de a szakember olyan pácienssel is találkozott már, aki 85 évesen kereste fel a rendelőt élete első allergiájával.

2. tévhit: nem lehet kinőni az allergiát

Az idő igenis segíthet az allergián a szakember szerint: például a statisztikák alapján a gyerekek 60-80 százaléka kinövi a tej- vagy tojásallergiát mire 16 éves lesz. Egy 2016-ban megjelent tanulmányban azt találták, hogy a fiatalabb szervezet érzékenyebb és hevesebb reakciókat mutat az allergiák esetén, különös tekintettel a macskára és poratkákra, ám ez az érzékenység csökken, ahogy idősödnek a gyerekek.

3. tévhit: a pollen- és ételallergiának nincs köze egymáshoz

A szénanáthás emberek pollen-élelmiszer keresztallergiában is szenvedhetnek. Ez orális allergia szindróma néven is ismert, amikor a szervezet immunrendszere a pollenekben, valamint bizonyos nyers gyümölcsökben, zöldségekben vagy diófélékben található allergénekre reagál. Az alábbiakban néhány példa az egyes ételekhez kapcsolódó pollen típusokra:

  • Égerfa: alma, cseresznye, őszibarack, körte, zeller, mandula és mogyoró.
  • Nyírfa: sárgabarack, cseresznye, nektarin, paradicsom, sárgarépa és dió.
  • Fű: dinnye, narancs, görögdinnye, burgonya és földimogyoró.
  • Parlagfű: banán, sárgadinnye, mézharmat, uborka, tök és cukkini.

Ezek a gyümölcsök és zöldségek főzve nem váltanak ki allergiás reakciót, de a pollen-élelmiszer keresztallergia kezelésének legjobb módja, ha eleve elkerüljük ezeket az ételeket.

Allergiás nő kutyával

Tévhitek az allergiáról (Kép: Getty Images)

4. tévhit: nem lehet megkülönböztetni a náthát és az allergiát

A nátha és az allergia természetesen két teljesen más dolog. A náthát, megfázást a legtöbb esetben rhinovírus okozza, míg az allergiás tünetek akkor bukkannak fel, ha az immunrendszerünk egy allergénre hevesen reagál. Persze a tünetekben vannak átfedések: például az orrfolyás vagy a tüsszögés, míg az olyan tünetek, mint a láz vagy ízületi fájdalmak inkább csak nátha esetén jelentkeznek, ám a szemviszketés már az allergiára jellemzőbb, náthánál nem nagyon tapasztalhatjuk. A nátha és allergia általában az időtartamban is különbözik: a nátha 7-10 napig tart, az allergiás tünetek viszont sokkal kitartóbban követhetik a mindennapjainkat. Ha tehát bizonytalanok lennénk, hogy csak náthásak vagyunk vagy valamilyen allergiánk van, akkor várjunk 7-10 napig, és ha utána sem múlnak a tünetek, akkor indulhatunk az allergiavizsgálatra.

5. tévhit: az allergiagyógyszert csak tünetek esetén kell szedni

Gyakran az allergiás betegek abba a hibába esnek, hogy csak akkor vesznek be a tünetek ellen gyógyszert, amikor már nyakig ülnek az orrfolyásban és szemviszketésben. Pedig az igazság az, hogy az allergia elleni gyógyszereket már a tünetek berobbanása előtt is érdemes lenne szedni, hogy támogassuk az immunrendszert és ezzel megelőzzük a heves reakciókat, azaz a brutális tüneteket. A szakember szerint két héttel az allergiaszezon kezdete előtt ezért már érdemes szedni a gyógyszert a várható tünetek enyhítésének érdekében.

6. tévhit: a rövid szőrű állatok nem ártanak az allergiásoknak

Az a rossz hírünk van azoknak, akik kutya- vagy macskaallergiában szenvednek, hogy hiába vesznek rövidszőrű vagy akár kopasz háziállatot, az allergiás reakciókat nem fogják megúszni, ugyanis nem a szőr az allergén ebben az esetben. Ha állatallergiáról van szó, akkor általában az elhalt bőrsejtek, a nyál és a vizelet okozza a tüneteket. Bár tény, hogy vannak olyan állatfajták, akiktől enyhébbek lesznek a tünetek, de sajnos nem létezik teljesen hipoallergén kutya vagy macska. Egyébként macskára kétszer annyian allergiásak, mint kutyára, sőt, a macska az asztmások számára is veszélyesebb állat. Ha mégis szeretnénk az állatallergia ellenére is háziállatot tartani, akkor a szakember szerint csökkenthetjük a tünetek intenzitását a következő tanácsok betartásával:

  • Limitált érintkezés az állattal (például tartsuk távol a hálószobától).
  • Kézmosás minden állatsimogatás után.
  • Légtisztító használata a lakásban.
  • Naponta porszívózás, nemcsak a padlót, hanem a bútorokat is.
  • A háziállat fürdetése, ha kiment a lakásból.
  • Allergiagyógyszer szedése a tünetek súlyosbodása előtt.
Szponzorált tartalom

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top