Sokáig úgy vélték, az álmok megjósolhatják a jövőt, és manapság is úgy tűnik, mintha egyesek képesek lennének megálmodni, mi fog történni hamarosan. A néphagyomány szerint az álmokban megjelenő képek univerzális jelentéssel bírnak, vagyis mindenki számára ugyanazt üzenik. A pszichológia szerint azonban minden álomkép egyedi, és csak személyre szabottan, az adott élethelyzettől függően értelmezhető.
Mi is az álom?
Az álom a féléber állapotban lejátszódó lelki folyamat eredménye, ami a nap eseményeihez, a megoldásra váró kérdésekhez kapcsolódik. Alvás közben izmaink ellazulnak, testünk megnyugszik, de az agyunk folyamatosan dolgozik, amit rendszeresen megszakítanak az álmok. Ezért fordulhat elő, hogy egyetlen éjszaka álmunkban többfelé járunk, több esemény történik velünk, és nem mindegyikre emlékszünk.
(Fotó: Getty Images)
Miért álmodunk? Miért fontosak az álmok?
Ez az alváskutatás legnagyobb rejtélye. Sok elmélet van rá, de igazi bizonyíték még egyikre sem akadt. Bizonyított viszont, hogy segít a tanulásban, a tapasztalt dolgok megjegyzésében, a napi gondjaink tisztázásában. A legvalószínűbb, hogy segít feldolgozni az ébren tapasztalt élményeket, kicsit úgy, mintha egy beépített terapeuta lenne jelen az agyunkban.
Tudtad? Az első tudós, aki valóban nagy jelentőséget tulajdonított az álmoknak, a lélektan specialistája, Sigmund Freud volt. Tanítványa, Carl-Gustav Jung lélektanában szintén központi helyet foglalnak el az álmok. Minden páciensétől kért egy álmot, és ezeken keresztül igyekezett megérteni, mi okozza a beteg neurózisát. Élete során rekordmennyiségű, összesen nyolcvanezer álmot elemzett.
Rémálmok és hatásaik
Gyermekkorban gyakori a rémálom, főként, ha a gyermek életében valamilyen fontos változás történik. A rémálom azonban korántsem csak a gyermekkor velejárója. A felnőttek megközelítőleg 8 százaléka riad fel éjszakánként rendszeresen rossz álmok miatt. Azon túl, hogy ilyen körülmények közt az alvás sem pihentető, a rémálmok a nappali hangulatot is befolyásolják, hatásukra idegesebbek, lehangoltabbak lehetünk.
Az összefüggés felnőtt korban is hasonló lehet a gyermekeknél tapasztalt jelenséghez, hiszen alvás közben dolgozzuk fel a nap folyamán bennünket érő érzelmi hatások és értelemmel bíró információk jelentős részét is. Rémálmok ezért gyakran jelentkeznek például poszttraumás stressz szindróma tüneteként, vagyis valamilyen komoly megrázkódtatás, stresszhatás következtében.
A mindennapi kellemetlenségeken túl a rémálmok súlyos problémákra is figyelmeztethetnek: az Amerikai Alváskutató Akadémia vizsgálatai arra hívják fel a figyelmet, hogy felnőttek körében a rendszeres rémálmok a depresszió és az öngyilkossági hajlam rizikófaktorainak tekinthetők.
A visszatérő álmokról
A szakemberek szerint a visszatérő álmok az életünkben lévő megoldatlan, feldolgozatlan problémákkal vannak összefüggésben, vagyis az álmok egy olyan dologra utalnak, mely folyamatosan foglalkoztat minket, ám amellyel kapcsolatban nem tudunk dűlőre jutni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden éjjel ugyanazt álmodjuk, sőt az is előfordulhat, hogy hónapok telnek el anélkül, hogy újra ugyanazt álmodnánk. A visszatérő álom fő motívuma azonban előjöhet egy stresszel teli időszakban.
A visszatérő álmok feljegyzése, elemzése, és a mögöttük álló konfliktus feloldása fontos feladat lehet a lelki egyensúlyunk visszaszerzése szempontjából: kutatások szerint a visszatérő álmaink megfejtése jelentősen javíthat a lelkiállapotunkon.
Tudj meg többet a testedről!
- 5 különleges testi adottság, amivel csak kevesen rendelkeznek
- Tévedsz, ha azt hiszed, csak az orrod érzékeli a szagokat
- Kvíz: Ezt biztos nem tudtad az emberi testről
(Nyitókép: Getty Images/Luis Alvarez)
