A menstruáció általában 28 napos időközönként jelentkezik, ami egyénenként eltérő lehet, de amíg a ciklus 21 és 35 nap közötti hosszúságú, addig még normálisnak számít. Cikluszavart jelezhet viszont, ha a két menstruáció közti idő túl rövid, vagy épp túl hosszúra nyúlik. Ilyen szabálytalanság kialakulhat akár átmenetileg is, például fogyókúra miatti koplalás, komolyabb érzelmi megrázkódtatás (például szerelmi bánat), túlhajszoltság, vizsgadrukk, egy családtag betegsége vagy halála, a sok stressz vagy a folytonos idegeskedés miatt egyaránt. Emellett a rendszeres, kimerítő edzés és az alacsony testzsírszázalék (kóros soványság) ugyancsak megzavarhatja a normális menetrendet, sőt akár a menstruáció teljes elmaradását is okozhatja.
Ha azt vesszük észre, hogy a menzesz kiszámíthatatlanná válik, mindenképpen menjünk orvoshoz. A nőgyógyász ugyanis alapos vizsgálattal kizárhatja a cikluszavart okozó betegségeket, mint például a polipot, a miómát vagy a méhnyakrákot. A cikluszavart ugyanakkor a leggyakrabban a nagyon érzékeny női hormonális szabályozórendszer problémái okozzák, amit kiválthat akár az erős stressz vagy hosszabban elhúzódó lelki megpróbáltatás is.
(Fotó: Getty Images)
Stressz és cikluszavar
A stresszről tudjuk, hogy számos módon befolyásolhatja az egészségi állapotunkat. A hosszú időn keresztül fennálló stressz károsíthatja a szívet és az érrendszert, az emésztőrendszert, az immunrendszert – és egyebek közt az agyalapi mirigy működését is befolyásolja. Márpedig az agyalapi mirigy felelős a menstruációs ciklust irányító hormonok, köztük a prolaktin termeléséért, aminek mennyisége a tartós stressz hatására könnyen megemelkedhet. A túl magas prolaktinszint viszont felboríthatja a menstruációs ciklust, megakadályozhatja a teherbeesést, sőt a libidó is csökkenhet miatta.
Rendszeres sporttal, egészséges táplálkozással, pihentető alvással, kiegyensúlyozott életmóddal sokat tehetünk hormonháztartásunk szabályos működéséért.
Tuti praktikák a stressz ellen
Egyszerre csak egy feladat!
Feszültebb napokon sokakkal előfordul, hogy nemcsak az aktuális problémájukkal foglalkoznak, hanem életük további stressztényezői, aggodalmai, félelmei is folyamatosan nyomasztják őket. Holott érdemesebb volna minden mást kizárni, és csakis az aznap felmerülő, adott probléma megoldására fókuszálni, így ugyanis jóval kisebb mentális teher nehezedik ránk.
Ne törekedjünk a tökéletességre – lazítsunk, kényeztessük magunkat!
Állítsunk fel reális célokat, és inkább próbáljuk megoldani az adott helyzetet tiszta fejjel, kapkodás és fölösleges stresszelés nélkül. Mindeközben figyeljünk a testi-lelki egészségünk megőrzésére: amikor csak tehetjük pihenjünk, töltődjünk fel, olvassunk egy jó könyvet, vegyünk egy forró fürdőt, menjünk el egy frissítő masszázsra vagy akár egy wellness-hétvégére. Ha pedig úgy érezzük, egyedül már képtelenek vagyunk kezelni a stresszt, akkor ne szégyelljünk segítséget kérni!
Tanuljunk meg lélegezni
Mindenki tapasztalta már, hogy az idegesség fizikai tüneteket is okoz. A szív szaporábban ver, a légzés gyorsul. Ez valójában biológiailag bevésődött reakció: stressz hatására ugyanis adrenalin és kortizol szabadul fel, a test pedig felkészül a harci összecsapásra – még ha manapság ilyesmire nem is kerül sor. A tudatosan lassított légzés azonban visszafordíthatja a folyamatot, és nyugtatóan hathat: feszült helyzetekben érdemes kipróbálni!
Ha már sport…
A sportok közül próbáljuk ki a jógát, pilátest, úszást, hiszen ezek mindegyike jól átmozgatja a testet. Ha inkább valami újra vágyunk, akkor pedig irány a lovarda. Aki csak egyszer is próbálta, tudja, hogy milyen intenzív és minden mást kizáró tevékenység a lovaglás. Kiváló stresszoldó, ami a szellemet, a lelket és a testet egyaránt alaposan átmozgatja.
Tudj meg többet a testedről!
- 5 különleges testi adottság, amivel csak kevesen rendelkeznek
- Tévedsz, ha azt hiszed, csak az orrod érzékeli a szagokat
- Kvíz: Ezt biztos nem tudtad az emberi testről
(Nyitókép: Getty Images/skaman306)
Szponzorált tartalom
