Stressz és alvászavar összefüggése – törj ki az ördögi körből!

Miért fontos az alvás?

Éjjel zajlanak testünk növekedési és újjáépítő folyamatai. Ilyenkor – különösen gyermekeknél, kisebb mértékben azonban felnőtteknél is – növekedési hormon szabadul fel a szervezetünkben, amely gondoskodik a testsejtek újratermelődéséről, fokozza a vérképződést és a sebgyógyulást.
Az éjszakai pihenés során történik az immunrendszer regenerálása is: ekkor tölti fel raktárait a szervezet az emberi test védekezési mechanizmusát szolgáló anyagokkal.

Ami mindig közbeszól: a stressz

A stressz kiváltó okai között lehetnek családi konfliktusok, munkahelyi teendők vagy éppen anyagi problémák. Az állandó, egész napos szorongás és feszültség azonban az alvási szokásainkat is megzavarhatja. A zűrös nappalokat nem ritkán követik álmatlan éjszakák, emiatt az ember egyre fáradtabb, nyűgösebb, idegesebb, türelmetlenebb lesz.

Ha mentális nyomás alatt állunk, akkor éjszaka az agyunk aktívabban dolgozik, és így sokkal nehezebb lesz nyugodtan pihennünk. Még ha el is tudunk aludni, előfordulhat, hogy minden kis zajra vagy más zavaró külső hatásra felébredünk.

(Fotó: Getty Images/Photographer, Basak Gurbuz Derman

Ha a stressz, a szorongás meg is szűnik, utóhatásaként az alvásproblémák a továbbiakban is fennmaradhatnak. Például ha este már előre aggódunk azon, hogy vajon képesek leszünk-e elaludni, akkor éppen ez a felfokozott, szorongó állapot fog bennünket megakadályozni az alvásban. Mindez még komolyabb kimerültséghez vezethet, amitől másnap nehezebb lesz teljesíteni a feladatainkat, ami aztán újabb stresszt jelent, vagyis kialakul az ördögi kör.

Az alvászavarok 75 százalékának hátterében környezeti és lelki tényezők állnak:

• lelki nehézségek: fokozott magánéleti vagy munkahelyi stressz, megoldatlan problémák, az élethelyzet változásai, a jövőtől való szorongás;
• életvitel: késő esti étkezés, túlzott alkoholfogyasztás, serkentő hatású italok (kávé, fekete tea stb.) fogyasztása, a lefekvés előtti tevékenység típusa;
• megváltozott napi ritmus: például munkahelyváltás, munkanélkülivé válás, időskorban a
• nyugdíjazás, vagy akár a családi munkamegosztás terheinek változása miatt;
• a megszokott kerékvágásból kizökkent alvásritmus: ez adódhat több műszakos munkabeosztásból, vagy akár távoli, kontinenseken átívelő utazásból;
• alváskörnyezet: kedvezőtlen zaj- és fényviszonyok, túl meleg vagy túl hideg, esetleg levegőtlen hálószoba, kényelmetlen fekhely.

Mit tehetünk az alvászavar ellen?

Ne maradjunk az ágyban

Ha már legalább 20 perce ébren forgolódunk az ágyunkban, akkor keljünk fel és csináljunk valami megnyugtató tevékenységet, de a számítógépet és az okostelefont kerüljük el. Ezzel megelőzhető, hogy az ágy mint helyszín összefonódjon az álmatlansággal.

Alvásproblémára: alvás!

Összeszedett napirendet kell tartani, amiben az alvásnak épp olyan fontos ideje és helye van, mint a munkahelyi feladatok elvégzésének vagy a családi programoknak. Az alvásproblémák egyik fontos gyógymódja tehát maga az alvás, a rendszeres és kielégítő mennyiségű pihenés.

Figyeljünk arra, mit eszünk lefekvés előtt!

Nagyon nem mindegy, hogy mikor eszünk és mit. Lehetőleg lefekvés előtt 2-3 órával fogyasszuk el a vacsorát. Fontos, hogy bármilyen fogyókúrát vagy diétát követünk is éppen, üres gyomorral, korgó hassal soha ne feküdjünk le, különben nehezen megy majd az elalvás.

A kiegyensúlyozott táplálkozás tartalmazzon szénhidrátot (50%), fehérjét (40%) és zsírt (10%) is. A zsír leginkább olajos magvakból származzon. A lefekvés előtti egy órában inkább fehérjét, például tojást, halat, valamint zöldségeket együnk.

Tudj meg többet a testedről!

• 5 különleges testi adottság, amivel csak kevesen rendelkeznek
• Tévedsz, ha azt hiszed, csak az orrod érzékeli a szagokat
• Kvíz: Ezt biztos nem tudtad az emberi testről

 
(Nyitókép: Getty Images/Photographer, Basak Gurbuz Derman)