Az aranyér a szorulás miatti erőlködés következménye

Az aranyér a végbélnyálkahártya alatt található vénás érköteg, melynek funkciója a szabályos végbélműködés segítése, valamint a széklettartás biztosítása. Ha az érpárnát rögzítő kötőszövet megnyúlik, az érhálózat kitágul, az aranyeres „párna” lecsúszik, a végbélcsatornából akár előre is eshet. Ilyenkor beszélünk aranyérbetegségről.

Aranyeresség kialakulhat az örökletes tényezők (veleszületett kötőszöveti gyengeség) mellett a mozgásszegény, ülő életmód, a székrekedés, a gyakori székletvisszatartás, a rost- és folyadékszegény étrend, túlsúly, terhesség, szülés, egyes betegségek, mint májbetegség, végbélgyulladás vagy végbéldaganat miatt, de a rendszeres alkoholfogyasztás, valamint a csípős, fűszeres ételek szintén hajlamosító tényezők.

Fotó: Getty Images

A székrekedés és az aranyér gyakran együtt jár

Az erőlködés a vécén rendkívül ártalmas: az aranyerek duzzadt vénák a végbélben és a végbélnyílás környékén, amelyek nyomás hatására megnagyobbodnak, esetleg ki is türemkednek a végbélen kívülre. A széklet felsértheti az erőlködés hatására megnagyobbodott aranyeres csomókat, és ilyenkor jelenik meg az egyik legijesztőbb tünet, az aranyeres vérzés.

Aranyér mindkét nem esetében előfordulhat, ám a nőket gyakrabban érinti. Egyes statisztikák szerint a nők 33 százalékánál, míg a férfiak 10 százalékánál fordul elő ez a betegség, míg 60 év felett már minden negyedik embernél megjelenik. Az aranyeret már az első tünetek jelentkezésekor el kell kezdeni kezelni, valamint érdemes elsajátítani a helyes (a hasűri nyomást kerülő) székletürítés technikáját is, de mindenekelőtt meg kell szüntetni magát a kiváltó okot, vagyis a szorulást.

Azaz:

• A székrekedés legismertebb okai között a rostokban szegény táplálkozás, a túl kevés folyadékfogyasztás, a székletvisszatartás és a mozgáshiányos életmód szerepel. Ilyen esetekben viszonylag egyszerű, mi is a teendő: több rostot kell enni, több folyadékot inni és többet mozogni.
• Ha hajlamunk van az aranyérre, vagy ha gyakran van székrekedésünk, esetleg túl sokat erőlködünk, akkor érdemes megfontolnunk, hogy a vécé elé egy sámlit helyezzünk. Székelés közben rakjuk fel a lábunkat a sámlira, és felsőtesttel egy kicsit dőljünk előre. Ebben a „guggoló” pozitúrában kevésbé sanyargatjuk a beleinket, és csökkenteni tudjuk az aranyér kialakulásának az esélyét.

Semmiképp ne halogassuk, ha úgy érezzük, hogy nagyvécéznünk kell. A széklet visszatartásával ugyanis teljesen indokolatlanul megterheljük a bélrendszert, és előfordulhat, hogy ezután több napon át nem jön ki az ürülék.

Sok szenvedéstől megkímélhetjük magunkat, ha nem erőltetjük meg a végbél záróizmait. Ez egyaránt igaz a székrekedésre és a széklet visszatartására is. Ha nem sikerül elsőre a széklet ürítése, célszerű többször meglátogatnunk az illemhelyet.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha mégsem javulnának, sőt súlyosbodnak a panaszaink, netán hirtelen és erőteljes változást észlelünk székletürítésünk jellemzőiben, akkor ajánlott felkeresni minél előbb orvosunkat. Ugyanis a székrekedés mögött súlyos szervi betegség is állhat. Erre utalhat többek között a hirtelen fogyás, véres széklet, sárgaság, étvágytalanság, émelygés, szüntelen hascsikarás, hasfájás, jelentős haspuffadás, 4-5 napnál régebben tartó székrekedés.

Az életmódváltás és a házi praktikák ellenére sem javuló aranyérrel pedig érdemes proktológust felkeresni, aki a még idejekorán elcsípett aranyeret gyógyszeresen, vagy súlyosabb stádiumban műtéttel hatékonyan tudja kezelni.

(Nyitókép: Getty Images/seksan Mongkhonkhamsao)