Az allergia tünetei az allergén típusától és az allergiás reakció súlyosságától függenek. Melyek a leggyakoribb allergiák, milyen tünetei vannak és mire figyeljünk? Íme:
Fotó: Getty Images/Westend61
Pollenallergia
A légúti allergiás reakciókat leggyakrabban a levegőben szálló pollenek, a virágporszemek idézik elő. A közhiedelmekkel ellentétben azonban nem maga az allergén betegít meg, hanem az immunválasz, amelyet ilyenkor produkál a szervezet. Általában tüsszögéssel, allergiás kötőhártya-gyulladással, szemvörösséggel és -viszketéssel, kellemetlen, véget nem érő vizes orrfolyással, orrdugulással reagálunk az allergénekre. Tavasszal elsősorban a fákról (például mogyoró, nyír, éger, kőris, tölgy, szilfa) a levegőbe jutó pollenek, később pedig az olajfa, nyárfa virágpora a legfőbb allergén. Nyáron többnyire a pázsitfüvek, illetve egyes gabonafélék (rozs, kukorica) okoznak sokaknak allergiás panaszokat, augusztusban és szeptemberben pedig a gyomok, az ürömfélék, az útifű, a csalán és a parlagfű.
Házipor-allergia
A lakáson belüli allergének közül a poratka, a háziállatok szőre, tolla okoz leggyakrabban egész éves légúti allergiát. A köznyelvben házipor-allergiának nevezett betegség hátterében valójában nem a házi por, de még nem is a poratka, hanem utóbbinak a levegőben szálló ürüléke áll. Ez az ürülék az, amely belélegezve kiváltja a jellegzetes allergiás tüneteket.
Napallergia
Nyáron lényegesen hosszabb időt töltünk a szabadban, ez pedig többféle nyári allergia forrása lehet. Ilyen például a túlzott napozás miatt kialakuló nap-eritéma vagy „napcsalán”, a bőr természetes védelmi reakciója. Égő érzéssel, heves viszketéssel, hámsérüléssel járhat, és néhány esetben maradandó bőrsérülések is keletkezhetnek.
Allergia és a rovarok
A rovarok közül jó néhánynak a csípése válthat ki erőteljes allergiás reakciót. Míg az egyszerű szúnyogcsípés általában csak viszkető bőrduzzanattal jár, az erre érzékenyeknél allergia, csalánkiütés és nehézlégzés is kialakulhat. Utóbbi esetében azonnal orvoshoz kell fordulni!
Gyümölcsök, kagylók, rákfélék
A friss gyümölcsök és zöldségek nagy része vitaminokban, tápanyagokban gazdag, de némelyik emellett allergiás reakciót is kiválthat. Ilyen az őszibarack héja, az eper, a görög- vagy a sárgadinnye. Közvetlenül a fogyasztásukat követően előfordulhat enyhe viszketés, csalánkiütés, esetleg könnyezés is. Allergia a tengeri állatok miatt is kialakulhat: egyes medúzafélék vagy a tengeri bolhák csípése kellemetlen és hosszan tartó fájdalommal járhat. Az ételallergiák közül felnőttek és gyermekek körében is igen elterjedt az élethosszig tartó kagyló- és rákallergia. Az allergiás reakciót a tengeri állatokban található bizonyos fehérjék váltják ki. A reakciók az enyhe csalánkiütéstől vagy orrdugulástól a súlyosabb tünetekig terjednek.
Mire figyeljünk?
A szénanátha esetében a tünetek enyhítésére használhatunk recept nélkül kapható helyi készítményeket, mint például szemcseppet, orrspray-t, bőrtünetek esetén pedig kenőcsöt, illetve krémet.
Az allergiás reakciók legsúlyosabb formája az anafilaxia, ami akár életveszélyes is lehet. Elsősorban étel-, méh-, darázs- és gyógyszerallergia következtében léphet fel, de akár keresztallergia is kiválthatja. Amennyiben valaki a környezetünkben anafilaxiás sokkot kap, azonnal kérjünk segítséget! Amíg megérkezik a szakember, maradjunk a beteg mellett, de ne itassuk, ne kínáljuk semmivel. Ne adjunk neki kalciumot sem, mert az sem fog segíteni a duzzanat vagy a viszketés csillapításában. Sőt, ellenkezőleg: a hatására tovább csökkenhet a beteg vérnyomása, így még rosszabb állapotba kerülhet.
Keressünk fel allergológust:
- rendszeres nehézlégzés, fulladás vagy mellkasi szorító érzés esetén;
- ha az allergia tünetei zavarják a mindennapi életet, a munkavégzést, a szabadtéri programokat, a sportolást vagy az éjszakai pihenést;
- éjszakai köhögőrohamok, vagy fizikai aktivitás után jelentkező elhúzódó köhögés esetén;
- hosszabb ideje fennálló vagy visszatérő bőrtünetek esetén;
- gyomor- és bélrendszeri problémák, ételallergiára utaló tünetek kapcsán;
- anafilaxiás sokk esetén, a sürgősségi ellátást követő hetekben fontos a kiváltó okot tisztázni. Ha
- szükségesnek találja, a kezelőorvos ilyenkor felírja az életmentő önbelövős adrenalininjekciót is.
Szponzorált tartalom
