nlc.hu
Tabuk nélkül
Minden harmadik embert érint a vashiány

Minden harmadik embert érint a vashiány, muszáj beszélni róla

Tévedés, hogy a vashiány csak a nőket veszélyezteti, és nem érdemes bízni abban, hogy majd magától elmúlik. A legfontosabb a megelőzés lenne, de ha mégis kialakul a vashiány, kezelni szükséges. Elmondjuk, mit érdemes tudni róla.

A Vashiány Napja kezdeményezés 2015-ben indult és hazánkkal együtt már 26 országban vezették be, valamint több nemzetközi betegszervezet és szakmai szervezet is támogatja. A vashiány bárkit érinthet, az emberek azonban többnyire nem észlelik időben testük jelzéseit, gyakran csak akkor tesznek ellene vagy fordulnak orvoshoz, amikor már az egészségük megromlott. Ezért annak ellenére, hogy a vashiány súlyos következményekkel járó globális probléma, jelentősen aluldiagnosztizált állapot.

A Vashiány Napja kezdeményezés célja, hogy:

  • felhívja a figyelmet a vashiányra, amely világméretű probléma
  • segítse a korai felismerést a vashiányra utaló jelek, tünetek ismertetésével
  • fókuszba állítsa a különösen veszélyeztetett embercsoportokat
  • kiemelje a megelőzés és kezelés fontosságát a vashiány okozta egészségkárosodások minimalizálása érdekében

A vashiány több mint másfél milliárd embert érint, vagyis minden harmadik embert a Földön. Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek közel fele vashiányos. A kezeletlen vashiányból kialakuló vashiányos vérszegénység pedig a gazdaságilag fejlett országok lakosságának 2-4 százalékát is érinti.

A vasnak központi szerepe van az élettani folyamatokban. Elengedhetetlen a vérképzéshez, a szívünk és izmaink megfelelő működéséhez, a fertőzésekkel és a betegségekkel szembeni ellenállóképességünk, valamint a fizikális és mentális energiaszintünk fenntartásához, azaz a vas nélkülözhetetlen a szervezetünk megfelelő működéséhez.

Mik a vashiány tünetei?

Egy európai felmérés szerint a vashiányos betegek az orvosnál leggyakrabban a tartós fáradtságot (79%), a sápadtságot (38%), a koncentrálóképesség csökkenését (30%) említik, valamint a nők erős menstruációs vérzésről számolnak be (28%).

A vezető panaszokon kívül ugyanakkor számos egyéb tünet is utalhat vashiányra. Sokan tapasztalnak fejfájást, halláscsökkenést, légszomjat, memóriazavart, csökkent libidót. További kellemetlen elváltozások is előfordulnak, mint az ajkak berepedése, fekélyek a szájban, sérülékennyé vált bőr, töredezett köröm, hajhullás, de olyan furcsa szokások is jelentkezhetnek, mint a hidegérzékenység, nyugtalan láb szindróma, jég szopogatása, ehetetlen dolgok utáni sóvárgás.

Nemcsak a nőket érinti

A vashiány leginkább a nőket érintő hiánybetegség, de valójában mindkét nemben és kortól függetlenül kialakulhat, ha

  • fokozott a vasvesztés: menstruációs vérzés, egyéb krónikus vérvesztés miatt
  • nem kielégítő a vasfelszívódás: vérzéssel, gyulladással vagy felszívódási zavarral járó, hosszan tartó krónikus betegségek esetén
  • megnő a vasigény: bizonyos életszakaszokban – várandósoknál, kisgyermekeknél, serdülőkorban –, valamint tartós és erőteljes fizikai megterhelés során
  • kevés a vasbevitel: önszántukból (vegetáriánus vagy vegán étrendet követők, fogyókúrázók) vagy krónikus betegség miatt diétázók esetében
koncentrálás

A vashiány egyik vezető tünete a koncentrálóképesség csökkenése (Fotó: Getty Images)

A vashiány jelentősen befolyásolja az életminőséget, a teljesítőképességet, és kezeletlenül a szervezet összeomlásához vezethet. Miatta jelentősen, közel harmadával csökken a fizikai teljesítőképesség, és minden második vashiányos panaszkodik aktivitáscsökkenésről. Következményei személyenként eltérők, de a vashiány mindenképpen gyengébbé tesz bennünket, súlyosbítja a krónikus betegségeket, növeli a megbetegedések és halálozások arányát, kisgyermekeknél jelentősen rontja a szellemi és a mozgásfejlődést, terhességben pedig nemcsak az anyára, hanem a fejlődő magzatra is veszélyes, mivel alacsony születési súly, koraszülés, károsodott agyi fejlődés kockázatával jár. Tartósan fennálló vashiányban pedig a vasraktárak idővel kiürülnek, ami vashiányos vérszegénységhez vezet, amely életet veszélyeztető, azonnali beavatkozást igénylő állapot.

Legjobb megelőzni, de ha már kialakult, kezelni kell

Az emberek átlagosan 9 hónappal a vashiányos tünetek jelentkezését követően fordulnak orvoshoz. Pedig a tünetek felismerésével az időben elkezdett, kiegyensúlyozott, vasban gazdag táplálkozás önmagában vagy szájon át történő vaspótlással kiegészítve sikerrel járhat. Ezek sikertelensége esetén pedig intravénás (injekciós vagy infúziós) vasterápiával a vashiány és anémia orvosi segítséggel sikeresen kezelhető.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top