Ma már annyi hangzatos diéta van, mint égen a csillag. Mindegyik gyors eredményt és az áhított, karcsú formát ígéri. Hol a buktató? Hol hibázunk? Hogyan kerüljük el a fogyókúrákból adódó hiányállapotokat?
Melyik étrend a megfelelő?
Állandó vita tárgyát képezi, milyen diéta a befutó:
1. mindenmentes, paleo, keto, szénhidrátcsökkentett vagy vegán, amelyek segítségével talán vékonyabbak lehetünk, de a következményekkel is számolni kell, hiszen ezen étrendek miatt könnyedén kialakulhatnak hiánybetegségek is.
2. a mérleg másik oldala az állati eredetű élelmiszerek dilemmája: sok betegség kialakulását kötik a húsfogyasztáshoz, a túlzott szénhidrát- és cukorbevitelhez, de egyes szakemberek szerint sokkal károsabb lehet, ha csak szénhidrátcsökkentett termékeket fogyasztunk, és megvonjuk magunktól az állati eredetű élelmiszereket.
(Fotó: Getty Images)
Hol az igazság?
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kutatási eredményei (több mint 500 tanulmányt és 250 szakpolitikai véleményt vizsgáltak meg) arra a konklúzióra jutottak, hogy az állati eredetű élelmiszerek a nélkülözhetetlen tápanyagok létfontosságú forrásai.
Ezek közé tartoznak a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok, valamint a vas, a kalcium és a cink, amelyek nélkülözhetetlen elemek az emberi szervezet egészséges működéséhez és a test fejlődéséhez.
Azzal is fontos tisztában lenni, hogy ezek a makro- és mikrotápanyagok nem a kívánt minőségben és mennyiségben vannak jelen a vegán és a vegetáriánus ételekben, így az egészségünk is veszélyben lehet, ha ezek pótlása nélkül követjük a növényi alapú étrendet.
Tudtad? Az állati eredetű ételekből kb. 20 százalék, míg a növényiekből átlagosan feleennyi vas tud hasznosulni.
A szervezet nem képes vasat előállítani, ezért, ha a naponta veszített vasat nem pótoljuk megfelelően, előbb-utóbb kialakul a vashiány, súlyosabb esetben a vérszegénység. A vashiány tünetei lehetnek: fáradtság, levertség, szédülés, hajhullás, sápadt arc, hevesen verő szív, berepedezett ajkak, de csökkenhet a koncentrálóképességünk, illetve betegségekre is fogékonyakká válhatunk.
Az ENSZ kutatása külön kitér arra, hogy a hús, a tojás és a tej létfontosságú a gyermekek, a fiatalok és az idősek, valamint a terhes és szoptató nők számára. Ezenfelül arra a megállapításra jutottak, hogy a marhahúsfogyasztás javítja a kognitív képességeket, és véd a vashiánytól. A jelentés szerint napi 72 gramm marhahús elfogyasztása ajánlott.
Summa summarum: szervezetünk normál, egészséges működéséhez szükség van mind az állati, mind a növényi tápanyagokra. A jelszó: mértékletesség, és az egysíkú táplálkozás kerülése. Ne hóbortos diétákat kövessünk, hanem figyeljünk a testünk jelzéseire, és adjuk meg neki a szükséges és létfontosságú tápanyagokat!
Szponzorált tartalom
