Védõoltások

A kis állat fokozottan fogékonnyá válik a betegségekkel szemben, ezért az utcára ebben az időszakban szigorúan tilos levinni. A “sétáltatást” A féreghajtást 2 hetes korban tanácsos elkezdeni, és kéthetes időközzel legalább 3 hónapos korig ismételni, mivel a kölykök már az anyaméhben, illetve az anyatejjel fertőződhetnek. Így az időközben petéből kikelt férgeket is elpusztíthatjuk, és az oltások hatékonysága is jelentősen növekszik. (A féreghajtást 3-6 havonta érdemes megismételni.)


A kölyökkutya először a Parvovírus elleni védőoltásban részesül. A parvovírus iránt 4 hetes kortól felnőtt korig minden kutya fogékony, de többnyire egyéves kor alatt okoz gyakran halálos kimenetelű bélgyulladást. A 8 hetes korban kapott Parvovírus elleni oltást 2-4 hét múlva megismételjük.

A kombinált oltást a kutyusok 10 és 14 hetes korban kapják. Ez a vakcina a szopornyica, fertőző májgyulladás és a leptospirózis elleni védettség kialakítására szolgál. A szopornyica vírusos betegség, mely iránt a védettséggel nem rendelkező kölyökkutyusok fogékonyak. A fertőző májgyulladás nagyon ragályos vírusfertőzés, leginkább az egyéves kor alatti és az idős kutyákat veszélyezteti. Leptospirózis olyan, baktériumcsoport által okozott betegség, mely kutyákon túl veszélyes lehet kisgyermekekre és felnőttekre is. A betegség iránt a kutya minden életkorban fogékony. A kombinált oltást egyéves korban ismételjük, a tartós védettség kialakításához elengedhetetlen az évenkénti ismétlőoltás.

A coronavírusos bélgyulladás elleni vakcina beadása 16 és 18 hetes korban javasolt. A kialakuló bélgyulladás nem mindig vezet elhulláshoz, de a következményes hányás, hasmenés erősen legyengíti az állatot és súlyos kondícióromlást idéz elő. Ezen felül hajlamosítja a bélcsatornát a parvovírus fertőzés kialakulására és más betegségek iránt is nő a fogékonyság.

A veszettség elleni védőoltás kötelező! Az első évben kettő, utána évente egy oltással biztosíthatjuk kutyusunk védettségét. A veszettséget, ezt az emberre és állatra nézve egyaránt végzetes kimenetelű betegséget vírus okozza, amit a beteg állat nyála terjeszt. A veszett állat harapása, érintése, megnyúzása az emberre is veszélyes. A betegség a kutyák rendszeres kötelező védőoltása révén szinte csak vadon élő állatokban fordul elő. A betegség gyógyíthatatlan és halálos. Az embert harapott kutyát, akár oltott, akár oltatlan a marástól számított minimum 2 hétig hatósági megfigyelési zárlat alá kell helyezni, és a hatóságok rendelkeznek későbbi sorsáról.

A cicák első védőoltása a kombinált oltás, amit 8 és 11 hetes korban kapnak. Ez az oltás a macskanátha és a fertőző gyomor és bélgyulladás ellen véd. A macskanátha vírusos betegség, melynek tünetei erős megfázásra hasonlítanak: gyakori tüsszögés, orrfolyás, könnyezés, gyulladt kötőhártyák. Ha másodlagos bakteriális fertőzés nem alakul ki, úgy a cicák 3 hét alatt átvészelik a betegséget. Ellenkező esetben tüdőgyulladás, a szájban fekélyek alakulhatnak ki, az evés fájdalmassá válik. Mindez a cicák legyengüléséhez és következményes elhulláshoz vezethet.

A fertőző gyomor- és bélgyulladás (panleukopénia) leggyakrabban 3 hetes – 3 hónapos macskák betegszenek meg, azonban a vírusfertőzés iránt a macska bármely életkorban fogékony. A betegség gyakran olyan gyors lefolyású, hogy a macska elhullik anélkül, hogy a betegség klinikai tüneteit – bágyadtság, étvágytalanság, magas láz, hasi fájdalmak, hányás-hasmenés, kiszáradás – mutatná. A leukémia elleni oltás 14 és 17 hetes korban javasolt. A macskaleukémia vírusfertőzés az egyik leggyakoribb halálokként szerepel a felnőtt macskák körében. A fertőzés fiatal korban történik, a vírus a fertőzött állat nyálával terjed. A macskák egymás nyalogatása, tisztogatása, később pedig a párzás során fertőződnek. A betegség gyakran többéves lappangási idő után jelentkezik. A kombinált, leukémia és veszettség elleni védőoltás esetében is szüksége az évenkénti emlékeztető oltás.