Az már jó ideje egyértelmű, hogy a valódi szőrme azoké, akik beleszülettek, vagyis az állatoké. De az etikus és humánus döntés, vagyis az, hogy nem viselünk valódi szőrmét, eddig nem jelentette azt, hogy le kell mondanunk a szép ruhadarabokról: a műszőrme tökéletes alternatívát kínált. Ez azonban most megdőlni látszik, ugyanis a szintetikus szőrmék gyártása a fenntarthatóság és az ökológiai lábnyom szempontjából rendkívül ártalmas.
Szőr, mentén
Miközben a világ legnagyobb divatmárkái – például a Gucci és a Burberry – is elkezdtek az eredeti szőrme helyett műszőrmét is felhasználni a kollekciójukhoz, most arra derült fény, hogy a műszőrme előállítása súlyos károkat okoz. A szintetikus anyagok feldolgozása közben felszabaduló gázok növelik az üvegházhatást, vagyis a műszőrme sem jelenhet végleges megoldást. Mary Creagh, a divatipar fenntarthatóságával kapcsolatos brit parlamenti vizsgálat vezetője kifejtette az Independentnek, hogy a műszőrme az utóbbi években népszerűvé vált, hiszen a vásárlók egyre inkább tudatosak és etikusak, azonban a műszőrme gyártása veszélyeztetheti a bolygónkat. A politikus elmondta, hogy a műszőrmét szinte lehetetlen újrahasznosítani, és a divat gyors változása miatt gyakran a szeméttelepen végzik a nem is olyan régi darabok. A divatot követők a ruhákat nem viselik már olyan sokáig, mint évekkel ezelőtt, helyette kidobják, hogy helyet teremtsenek az új trendeknek. Creagh úgy fogalmazott:
A divatipar azt közvetíti felénk, hogy a műszőrme határtalan lehetőséget biztosít számunkra, azonban a gyártás során keletkező környezetszennyező anyagokról már nem esik szó. Ezek a ruhák teljes egészében mesterséges anyagokból készülnek, mint amilyen a poliészter vagy a kőolajszármazékok.
Eldobható divat
Kate Moss és Alexa Chung, valamint számos híresség – akiket emberek milliói követnek a közösségi oldalakon – letették a voksukat a műszőrme mellett. Craigh szerint tudatosítanunk kell magunkban, hogy a vásárlási szokásaink milyen hatással vannak a környezetünkre. Minden héten valami újra vágyunk (van, aki mindennap), ráadásul a fast fashion üzletek térhódítása létrehozta az eldobható divat jelenségét, vagyis azt, hogy egy-két viselés után elvész az újdonság varázsa, és ismét újabb darabok után kutatunk az áruházakban. A képviselő azt is hozzátette, hogy a gyakran emlegetett fenntarthatóság – amikor például second hand üzletekben értékesítik tovább a gyorsan megunt darabokat – szintén problémás, mivel 10 ruhadarabból 4 nem talál gazdára a túlkínálat miatt.
Sokat számíthat, hogy a média mit közvetít, és mennyire tudatosítja a vásárlókban azt, hogy a régi ruháikat akár át is alakíthatják, vagy egészen egyszerűen kinyithatják a szekrényüket is, hogy körülnézzenek benne. Biztos, hogy sokunk szekrényében lapul jó pár olyan ruha, amit alig vagy egyáltalán nem hordtunk, és meg is felejtkeztünk róla. Craig szerint még hosszú utat kell megtennünk ahhoz, hogy a környezet szempontjából ténylegesen kézzelfogható változást érjünk el az iparágban.
